Tae hívása

[Igen] Nem

'Hm, hello?'

'Nagyon mély hangod van.'

'Köszi. Mivel most ébredtem fel, ezért még mélyebb.'

'Oh. Tudom, hogy nagyon késő van, és sajnálom- És sajnálom amiért dühös lettem. É-én csak...nagyon fáj. De attól ez nem egy kifogás, csak... Fáj.'

'Rendben van'

'Csak össze vagyok törve, Tae!'

'Nem vagy összetörve. Csak megrepedt, de rendbe fogsz jönni.'

'Hogy tudsz egyáltalán szóba állni velem?'

'Nem tudom, de azt igen, hogy mindig türelmes leszek veled.'

'Köszönöm' ... 'Hiányzik!'

'Tudom. Akarsz róla beszélni?'

'Azt hiszem.'

'Hát, akkor itt vagyok, meghallgatlak'

'Nem tudom, honnan kezdjem.'

'Hát...szép volt?'

'A legszebb ember, akivel valaha is találkoztál.'

'Csinos?'

'Lenyűgöző, de ezt ő sosem gondolta..'

'Jó vele lenni?'

'Sehová sem akarnál nélküle menni.'

'Tehetséges?'

'Áldottan.'

'Okos?'

'Néha haha.'

'Kedvenc külső adottsága?'

'A mosolya.'

'Mit hiányolsz belőle a legjobban?'

'Őt teljes egészében!'

'Szereted?'

'Jobban, minthogy bárki meg tudná érteni.'

'Mondj valamit, amiről ő jut eszedbe.'

'Te.'

'Oh, én-'

'Ne beszéljünk erről többet.'

'Oké.'

'Tae...'

'Igen?'

'Hah... Azt kívánom, hogy bárcsak megfordultom volna egyszer matekon vagy kémián.'

'Én is, Kookie.'