17.
Kookie: Tae...
Kookie: Tudom, hogy nem helyettesíteni szeretnéd.
Kookie: Te csak segíteni szerettél volna.
Kookie: Csak nagyon szomorú voltam.
Tae: Rendben van!
Tae: Tudom honnan fúj a szél.
Tae: Amúgy tudok valamit, amivel lehet egy picit fel tudlak vidítani!
Kookie: Mit?
Tae: Crossy Roadot játszottam éppen Yoongi telefonján, amikor az anyukája azt írta neki, hogy: "aw, nézd mit találtam!". Képzeld egy kép volt az rólad, Yoongiról és a cuki fiúról!
Kookie: Mi a legmagasabb pontszámod Crossy Roadban?
Tae: 211. Miért?
Kookie: Hah, az én legjobbam 212.
Tae: Jó neked.
Tae: Egyébként most nem ez a fontos. Nagyon cukin néztél ki azon a képen. Baba Kookie!!
Kookie: Köszönöm.
Tae: Elküldtem magamnak, szóval mostmár neked is el tudom.
Tae: Gondoltam akarod, ha még korábban nem láttad.
Tae: Remélem jobban leszel, ha megnézed.
Tae: Bármikor, ha szomorú vagyok, mindig vidám képeket nézek magamról és a barátaimról a pozitív energiák és a jó emlékek miatt.
Tae:
Kookie: Oh, köszi.
Kookie: Tulajdonképpen nagyon jól emlékszem erre a napra. Ekkor volt az évvégi kóruskoncertünk.
Kookie: Ez egy nagyon jó nap volt...
Tae: Ohh de jó!!
Tae: Várj.
Tae: Yoongi hyung rossz éneklésből.
Tae: Hogy lehetett a kórusban? Nem hallgatták meg előtte?
Kookie: Ja, csak Jimin könyörgött a tanárnak, hogy hadd engedjék be a teremben, és be is jöhetett, mivel jól tud rappelni.
Tae: Ohh!!! Menő.
Tae: Jiminnek olyan édes hangja van.
Tae: Azt kívánom, hogy újra ide tudjon járni suliba!
Kookie: Én is.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro