(01.27)

*Nóri szemszöge*

Ma van Márk második szülinapja!
Reggel előtte keltem fel.
- Boldog szülinapot - suttogtam a fülébe.
- Ma van?
- Igen, ma van - mondtam mosolyogva. Márk felült, és megölelt.
- Köszi - mondta mosolyogva. Felöltöztünk utána lementünk a konyhába. Reggeli után elindultam a suliba. Cortez kint várt a kapunak dőlve. Fáradtnak tűnt (nem nehéz megállapítani, ha csukott szemmel dőlt a kapunak).
- Szia - köszöntem halkan. Cortez riadtan nyitotta ki a szemeit.
- Szia - dörzsölte meg a szemét.
- Minden rendben? - kérdeztem aggódva.
- Igen, persze - mondta, majd rákulcsolta az ujjait az enyéimre. Így mentünk a suliba. Egyből a terembe mentünk. Törin Barka maratonit diktált. Egy pillanatra hátra néztem. Cortez padra hajtott fejjel feküdt.
- Mit nézel Nóri? - kérdezte Barka.
- Semmit, csak egy tollat kértem - mutattam fel a sajátomat.
- Rendben, tehát... - folytatta a diktálást. A szünetben felkeltettem Cortezt ugyanis elaludt. Óvatosan megráztam a vállát.
- Fent vagyok - ült fel hirtelen.
- Mi van veled, haver? - kérdezte Milán.
- Semmi, csak egész éjjel szökési ötleteken agyaltam.
- Miért akarnál megszökni? - kérdezte Kevin.- Mert szobafogságot kaptam amiért szombaton leléptem otthonról - mondta álmosan Cortez. Csengetéskor bejött Gazdag órát tartani. Apró sikerrel. A nap további része unalmas volt. Olvasón egy 10/a-s lány tartott előadást. Olvasó végén hazamentünk. Cortez átjött hozzánk ünnepelni (mivel a tavalyit kihagyta Gergő miatt). Jól éreztük magunkat. Ettünk tortát. Egyszer csak csengettek.
- Nyitom - mentem az ajtóhoz. Kinyitottam, és megláttam két személyt az ajtóban.
- Sziasztok - köszöntem mosolyogva.
- Szervusz, Nórikám - köszönt mosolyogva Zsuzsi néni. Adott két puszit utána Peti bácsi is. Bementünk a nappaliba.
- Hát, ti? - kérdezte meglepetten Áron a szüleitől.
- Már nem is jöhetnek a szüleid meglátogatni titeket? - kérdezte „felháborodottan” Peti bácsi.
- De - mondta úgy Áron, mint egy kisgyerek aki valami rosszat tett.
- Hol van a kis ünnepelt? - kérdezte Zsuzsi néni.
- Mama! Tata! - rohant hozzájuk Márk.
- Szia, pöttöm - emelte fel Peti bácsi Márkot. Estig jól elvoltunk.
- Mostmár megyek - mondta Cortez.
- Rendben, pihend ki magad - adtam egy puszit az arcára.
- Oké - mondta mosolyogva. Cortez haza ment.

*Cortez(Ákos) szemszöge*

Mikor beléptem a házunkba, apát a konyhában találtam.
- Mit csinálsz? - mentem apához. Egy whiskys üveg volt előtte. Eddig még nem láttam inni. El akartam venni az üveget, de nem engedte.
- Nem adom - mondta részegen.
- Mennyit ittál?
- Csak úgy a... háromnegyedét, de mit érdekel téged?
- Az apám vagy és nem hagyom, hogy alkoholista legyél!
- Nem leszek az!
- Akkor kérem az üveget!
- Nem! - mondta, majd legördült egy könnycsepp az arcán.
- Történt valami? - kérdeztem halkabban.
- Te még kicsi vagy ehhez - legyintett.
- 17 éves vagyok - sóhajtottam.
- Ki kell mennünk Amerikába - nézett rám kicsit kábán.
- Mikor?
- Jövő héten.
- Meddig leszünk kint?
- Nem tudom. Egy hónapig biztos.
- Nem megyek!
- De, jössz és kész!
- Nem fogok elmenni!
- Igenis jössz! A kész tetszik akár nem! - mondta szigorúan. Dühösen felmentem a szobámba összepakolni néhány cuccomat. Halkan lementem, felvettem a cipőmet és a kabátomat, majd kiléptem a hideg januári éjszakába. Tudom, hogy ilyen esetben hova mehetek.

.........................Eddig tartott.....................

Sziasztok, remélem tetszett ez a rövid rész! Mi lehet a háttérben amiért Ádám megváltozott? Vajon hova mehetett Cortez? Írjátok le a tippeteket és aki eltalálja az tehet fel néhány kérdést (tetszőleges mennyiségűt) a könyvel kapcsolatban!
Ui.: A helyesírási hibákért elnézéseteket kérem!

By: M.