(05.22)

*Nóri szemszöge*

Mióta a Szent Johannába járok ma volt egy kifejezetten jó álmom Cortezzel.
~Nyár van. Éppen gördeszkáztam, és velem szembe jött Cortez. Kikerültem, de követett. Mikor beért megfogta a karomat.
-Baj van?-kérdezte.
-Nincs semmi. Mit szeretnél?
-Beszélgetni.-mondta mire én meglepődtem.
-Miről?
-Rólad. Rólam... Rólunk.
-Nincs olyan, hogy rólunk.-mondtam szomorú mosollyal.
-Még lehet.
-Ahhoz szeretned kéne engem, nem gondolod?
-De igazad van.
-Szia.-mentem volna tovább, mert már a sírás szélén álltam.
-Csakhogy van egy apró bökkenő.
-Mi?
-Az, hogy...~ Az ébresztőm szakította meg az álmomat. Vajon mit akart mondani? Áááá! Hülye ébresztő! Kicsit morcosan készülődtem. Lementem a táskámmal a konyhába enni. Reggeli után elmentem a suliba. Köszöntem a fiúknak, és bementem. Matekon Soma felelt. Négyest kapott. Kémián jegyzeteltünk. Irodalmon Cortez kettesre felelt. Föcin filmet néztünk. Tesin futottunk. Francián Durand engem feleltetett. Ötöst kaptam. Olvasón J.K Rowlingról és a műveiről beszélgettünk. Olvasó után Nimróddal mentem haza.
-Szia.-köszöntem el tőle. Bementem a házba. Anyáék TV-t néztek.
-Sziasztok!-köszöntem, és már mentem is fel a szobámba leckét írni. Mikor végeztem olvastam. Estefelé lementem vacsizni utána mentem fürdeni, végül mentem aludni.

(05.26)

*Reni szemszöge*

Úristen! A mai volt életem legmeglepőbb napja! De mindent sorjában. Mikor Nóri elment a suliba, Áronnal még aludtunk. Olyan 8 óra körül hirtelen kipattantam az ágyból és rohantam a wc-re. Áron követett, és amíg mindent kiadtam magamból fogta a hajamat. Mikor végeztem Áron aggódó tekintetével találtam szembe magam.
-Jól vagy?
-Igen, biztos elrontottam a gyomromat.-indultam a fürdőbe fogat mosni. Áron végig a fürdőszoba ajtajában állt, és engem nézett. Mikor végeztem felé fordultam.
-Tuti jól vagy?
-Igen.-mondtam. Látszólag kicsit megnyugodott. Egy puszit nyomott a fejemre, és ment öltözködni. Én pedig azon tanakodtam, hogy vajon miért késhet a menzeszem. Gondoltam elmegyek a nőgyógyászomhoz. Felöltöztem, és már mentem is. A recepciós mondta, hogy várjak egy kicsit. Leültem az egyik székre. Tíz perc múlva kijött a doktornő.
-Gyere nyugodtan.-mondta Rita.
-Jó reggelt.
-Jó reggelt. Mi a panasz?
-Reggel hánytam, és késik a menzeszem.
-Értem. Vedd le a felsődet.-mondta. Tettem amit kért. Egy krémet kent a hasamra, és egy kis készülékkel (nem tudom mi a neve. Szerk.)vizsgálta a hasam.
-Gratulálok, Reni! Anyuka leszel!-mondta mosolyogva.
-Mi?-kérdeztem döbbenten. Az nem lehet, vagy mégis?
-Nórinak kistestvére lesz! Most vagy a hatodik hétben.-mondta. Könnyezni kezdtem, és a monitort bámultam.
-Látod? Ott a kis feje, meg a kezei.-mutogatta a baba testrészeit. Istenem, lesz mégegy gyerekem! Rita letörölte a hasamról a krémet. Elmondta, hogy mikor kell legközelebb visszajöjjek hozzá. Könnyes szemmel mentem ki a rendelőből. Hogy mondjam el Áronnak? Örülni fog neki? És Nóri? Ő örülni fog, hogy lesz egy kistestvére? Áront otthon találtam. Mikor meglátott, rögtön megölelt.
-Mi történt? Jól vagy?
-Szeretsz?
-Ez meg milyen kérdés? Még szép, hogy szeretlek!
-Akkor is szeretnél, ha nem hárman lennénk?
-Mi történt? Baj van? Nekem nyugodtan megmondhatod!-mély levegőt vettem, és elmondtam neki.
-Terhes vagyok.
-Komolyan?
-Igen.
-Reni ez... ez valami hihetetlen!-felemelt, és megpörgetett, majd megcsókolt.
-Akkor nem is haragszol? Nem fogsz ezért elhagyni?
-Reni, miért haragudnék ezért? És miért hagynálak el? Mindig is szerettem volna gyereket. Ráadásul tőled!-mondta. Mosolyogva bólintottam.
-Felhívom Nórit a nagy hírrel.-vettem elő a telefonomat. Ha jól tudom, most szünetük van. Negyedik csörgésre felvette.

*Nóri szemszöge*

Épp a teremben ültünk, és beszélgettünk, amikor megcsörrent a telefonom. Anya hívott.
-Szia, baj van?-kérdeztem egyből.
-Szia nincs semmi, csak elszeretnék mondani valamit.
-Mit?
-Lesz egy kistestvéred.-mondta anyu. Ledöbbentem. A barátaim aggódva figyeltek. Lesz egy kistestvérem!
-Nóri? Itt vagy?
-Igen itt! Ezt nem hiszem el! De komoly?
-Igen komoly. Most vagyok a hatodik hétben.
-Úristen, ez annyira szuper!
-Örülsz?
-Még szép! De mennem kell, majd otthon még beszélünk. Szia!
-Szia!-leraktam. A többiek kíváncsian néztek rám.
-Mi az?
-Mi történt?-kérdezték.
-Kistestvérem fog születni!!
-Komolyan?!
-Igen! Anya most van a hatodik hétben.
-Gratulálok, Nóri!-öleltek meg a lányok. A nap hátralevő részében vigyorogtam, és alig vártam, hogy hazaérjek. Töri után haza sprinteltem. Anyáék otthon voltak.
-Siettem, ahogy csak tudtam!-mondtam.
-Nem kellett volna, de nem baj.
-És mi volt? Lehet tudni, hogy fiú, vagy lány?
-Délelőtt elmentem Ritához a nőgyógyászomhoz. Mondta, hogy most vagyok a hatodik hétben. És még nem lehet tudni a nemét a kis picúrnak.-simogatta anya a hasát.
-A nagyiék már tudják?
-Igen, és örültek neki.
-De jó! Gondolkoztatok már neveken?
-Még nem igazán.
-Értem. Gyorsan megírom a házijaimat.-indultam a szobámba. Mikor végeztem, még beszélgettünk a babáról, vacsiztunk, mentem fürdeni, aztán elmentem aludni.

(06.05)

*Nóri szemszöge*

Hú, de régen írtam. A legfontosabb esemény az volt, hogy Haller az utolsó (ezen) a héten tartandó osztályok versenyére összeírta a jelentkezőket, ami így néz ki.

Irodalom: Nimród, Jacquelin, én.
Informatika: Kristóf, Macu, Berci
Rajz: Cortez, Roxi, Milán
Sport: Levi, Viktor, Soma

Ez a hét az utolsó. Pénteken lesz az évzáró. Reggel gyorsan felöltöztem, és táska nélkül mentem suliba. Akik az irodalmi versenyen vesznek részt, azok Kardossal mennek a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárba. A könyvtárban mindenki megkapta Kardostól a borítékot a benne megfejtésre váró rejtvénnyel. Mind a hárman elolvastuk, majd keresni kezdtünk. Tizenöt perc múlva odaadtuk Kardosnak a megfejtést.
-Gratulálok, ti lettetek az elsők.-mondta büszkén Kardos. Mikor mindenki végzett, visszamentünk a suliba. Mindenki érdeklődött.
-Na, hogy ment?
-Gyorsan.
-Jól.
-Jól, és elsők lettünk.-monda Jacquelin. Mindenki megtapsolt minket. Miután hazamentem elmeséltem anyuéknak az egészet.
-Gratulálok, Nóri!-mosolygott anyu.
-Ügyesek voltatok!-mondta Áron. Még beszélgettünk, majd felmentem fürdeni, és olvastam egy kicsit. Valamikor elaludtam.

(06.06)

*Nóri szemszöge*

Ma van az informatika verseny. Miközben a három fiút (Kristóf, Macu, Berci) vártuk, beszélgettünk. Mikor megjöttek, kérdezősködni kezdtünk.
-Másodikok lettünk.
-Az is jó!-mondta Jacquelin. Délután a lányokkal voltam. Elmentünk fagyizni. Otthon anyuékkal beszélgettem, majd mentem aludni. Hulla fáradt voltam.

(06.07)

*Nóri szemszöge*

Osztályok versenye harmadik nap. Ma van a rajz verseny. Amíg várakoztunk mindenki a nyári szünetről beszélt.
-Mi a Balcsira megyünk majd nyaralni.-mondta Berci.
-Én Párizsban leszek. Meglátogatjuk a nagyszüleimet.-mondta Jacquelin.
-Mi Japánban leszünk. Megkell látogatni a Japán rokonokat.-mondta Macu. Mosolyogva hallgattam a nyári terveket.
-Nóri, te mit fogsz csinálni a szünetben?-kérdezte Levi.
-Passz.-vontam vállat. Megjöttek a rajzosok is.
-Naa??-kérdezte Macu.
-Elsők!-mondta Roxi. Jacquelinnal egyből megöleltük Roxit.
-Már csak holnap lesz egy sport utána pénteken az évzáró, este pedig a buli.-mondta Kristóf.
-Igen. Ha gondoljátok hazamehettek!-mondta Haller. Mindenki kirohant a teremből. Otthon csináltam magamnak limonádét, és kiültem a kertbe olvasni. Este mentem fürdeni, és bebújtam az ágyba aludni.

(06.08)

*Nóri szemszöge*

Ma van az utolsó verseny szám. Leviék reggel elmentek. A boxunkban találtunk szórólapot a holnapi bulival kapcsolatban.
Nyárköszöntő Szent Johanna buli. Irány a vadnyugat, cowboy-ok és cowgirl-ök!
Hát ez érdekesen hangzik. A teremben vártuk a futókat. Mindenki a holnapi buliról beszélt.
-Most tényleg cowboynak kell öltözni?-kérdezte Berci.
-Igen, Berci.
-Valahonnan kéne szereznem egy sheriff jelmezt.-mondta, mire elröhögtük magunkat. Még Haller is elmosolyodott. Mikor megjött a három fiú, kipirosodott arccal hagytuk, hogy kicsit kifújják magukat, csak utána faggatóztunk.
-Harmadikok lettünk.-mondta Levi. Megtapsoltuk őket, majd mindenki hazament. Otthon olvastam, anyáékkal elmentünk fagyizni utána hazamentünk. Mentem fürdeni utána aludni.

(06.09)

*Nóri szemszöge*

Ma van az évzáró, ami annyit jelent, hogy ünneplő. A szoknyámmal szenvedtem, mert szerintem vastag benne a vádlim. Anya és Áron mondták, hogy tökéletesen normális méretű a vádlim. Elmentem a suliba. Mindenki a teremben volt. Haller is megjött a bizikkel a kezében. Mielőtt odaadta, még meghatottan végig nézett rajtunk.
-Remélem jövőre egy rendesebb 10/b lesz belőletek.
-Sokan remélik!-mondta Berci, mire mindenki elröhögte magát.
-Remélem teljesül a vágyuk.-mondta mosolyogva Haller. Miután kiosztotta a biziket megkezdődött a csere-bere.
-Jó nyarat, és érezzétek jól magatokat az esti bulin!-mondta Haller, és mindenki hazament. Otthon felvettem a jelmezemet. Cowgirl csizma, farmer nadrág, kockás ing (női) és végül egy cowgirl kalap. Befontam két oldalra a hajamat, és mehettem is. Anya még csinált rólam egy képet utána már tényleg mentem. Út közben sok cowboyjal és cowgirllel találkoztam. Így évvégére teljes mértékben rájöttem, hogy az ilyen bulikat minden diák a szívén viseli. Mikor beléptem a tesiterembe, ámulva néztem körbe. Tiszta vadnyugati hangulat uralkodott. Country zene ment. A „törzshelyünkre” mentem. Mindenki ott volt. A lányok tehenész lányoknak, a fiúk cowboyoknak öltöztek. Nagyon jól éreztem magam. Sokat táncoltam, nevettem. Mikor hazamentünk a lányokkal (nálam aludtak) végig nevettük az utat.
-Nem hiszem el, hogy tizedikesek lettünk!-mondta Jacquelin.
-Pedig jobb lesz, ha hozzászoksz!-mondta Roxi. Még beszélgettünk, majd elaludtunk.

Második félév 5/5*** Felejthetetlen félévem volt. Imádom a Szent Johannát! Remélem sikerül a nyáron kiszeretnem Cortezből, de ha nem sikerül majd megoldom valahogy, mert két és fél hónapig nem látom. Jé, újra betelt a naplóm. ☺

.........................Eddig tartott.....................

Sziasztok, remélem tetszett ez a rész! Hát ez a pillanat is eljött. Vége a kilencedik osztálynak. Ne aggódjatok Nóri legközelebb már a 10/b-ben kezdi az új naplóját. Ha szeretnétek tippet adni Nóri születendő testvérének a nevével kapcsolatban, nyugodtan írjátok meg commentbe. Fiú és Lány nevet is írhattok, és amelyik jobb az lesz a csöppség neve. Egyenlőre ennyit szerettem volna.
Ui.: A helyesírási hibákért elnézéseteket kérem!

By: M.