~3.10~
(11.19)
*Nóri szemszöge*
Reggel kicsit később indultam, mert nem találtam a telefonomat (végig a töltőn volt...). Rohantam a suliba.
- Hali - köszöntem, és bementem a suliba. Felmentem a termünkbe.
- Sziasztok - köszöntem a többieknek. Leültem a helyemre, és előszedtem az irodalom cuccomat. Csengetéskor bejöttek a fiúk utánuk jött Kardos.
- Kérem a beadandókat - kezdte az órát Kardos. Mindenki kivitte a sajátját.
- Név nélküli - emelte fel az egyik lapot. Cortez lazán felemelte a kezét.
- Legalább vetted a fáradtságot, és írtál valamit - mondta Kardos. Óra végén kimentünk a szünetre. Ami annyit tett, hogy lementem a lányokkal a büfébe utána visszamentünk a terembe. Matekon a füzetbe dolgoztunk. Valamikor óra közepén Levi felkiáltott.
- Szállingózik a hó! - mutatott az ablakra. Mindenki az ablak felé nézett.
- Igen, szállingózik, de mostmár forduljatok vissza - mondta Gazdag. A szünetben a fiúk kimentek az udvarra.
- Dilisek - nevette el magát Jacquelin.
- Azok, de Milán cuki - értett egyet Roxi.
- Mi? - kérdeztem.
- Mi?
- Azt mondtad, hogy Milán cuki? - kérdeztem.
- Hát öhm... neeem! - tagadta.
- Deeee! - mutattam rá nevetve.
- Neeem!
- Deeee! - az értelmes társalgásunknak a csengő vetett véget. Bioszon mindenki az ablakot bámulta. Francián csendben dolgoztunk. Infón megnéztük a werkfilmeket. Mindenkié nagyon jó lett. Az enyém volt az utolsó. A végén megkérdezték, hogy az elején ki az a nő.
- Az édesanyám - mondtam halvány mosollyal az arcomon.
- Ooooh - mondták többen. Tölgyessy nem értette, de elmondtuk neki az egész sztorit. Tesin a szalagavató próbát kellett fotóznom, addig a többiek a lelátón ültek. Angolon tovább mentünk az anyaggal. Az óra végén hazamentünk. Otthon megírtam a házimat utána csináltam magamnak egy szendvicset. Felmentem a szobámba, és az ablakból néztem a hóesést. Esküszöm, hogy Cortezt láttam! Oké, ez mondjuk nem nagy szám, ha szomszédok vagyunk, de meglepődtem. Lassan hozzá kéne ehhez szoknom. Tovább néztem ki az ablakon, mikor jött egy sms-em.
Cortez: Micsi?
Nóri: Ülcsi :D
Cortez: Vicces :)
Nóri: Mivel érdemeltem ki a figyelmedet?
Cortez: Kíváncsi voltam, hogy mit csinálsz (már megint) az ablakban :D
Nóri: Mi az, hogy már megint??
Cortez: Emlékszel, amikor kiestél?
Nóri: °-°
Cortez: Látom igen :D
Nóri: Mennem kell...
Cortez: Miért?
Nóri: Elfogyott a szendvicsem :D
Cortez: Kaja függő :D
Nóri: Koffein függő :D
Lementem a konyhába elmosni a tányért utána felmentem, de nem a saját szobámba, hanem Márkhoz mentem be. Édesen aludt. Inkább hagytam pihenni. Kis cukorbogyó☺. Visszamentem a szobámba gitározni. Egész jól ment. Este lementem vacsizni utána letusoltam, és lefeküdtem aludni.
(11.20)
Reggel nem bírtam megszólalni. Szó szerint. Lementem inni egy pohár teát, de alig bírtam lenyelni. Kicsit bekönnyeztem.
- Mi a baj? - kérdezte anyu.
- Fáj a torkom, és nem bírok nyelni- tátogtam.
- Öltözz fel, irány az orvos - mondta anya. Felmentem a szobámba felöltözni utána lementem a kabátomért, és a cipőmért. Elmentünk az orvoshoz.
- Ez egy csúnya torokgyulladás - mondta az orvos.
- Mikor mehetek suliba? - kérdeztem rekedtesen.
- Jöjjetek vissza hétfőn, ha nem javul jövőhét pénteken várlak - mondta a doktornő. A váróban felvettem a kabátomat, és elmentünk kiváltani a gyógyszereket.
- Vedd fel a pizsidet, és feküdj le aludni - mondta anyu itthon. Szó nélkül (nem is tudtam volna szólni) felmentem a szobámba. Felvettem a pizsimet, és befeküdtem az ágyba. Anya hozott nekem teát, és gyógyszert is. Lehet, hogy kicsit elaludtam, mert arra keltem, hogy csörög a telefonom. Cortez hívott. Álmosan felvettem.
- Igen? - kérdeztem volna, mert nem jött ki egy árva hang sem a számon.
- Jól vagy?
- Igen - mondtam rekedtesen. Nagyon fájt a torkom!
- Nem úgy hallom.
- Oké, fáj a torkom - mondtam halkan. Rekedtesen halkan. Néma csönd.
- Szia - mondtam, és kinyomtam. Visszafeküdtem az ágyba, de kopogtak.
- Jobban vagy? - kérdezte anya. Csak a fejemet ráztam meg.
- Látogatód jött.
- Ki?
- Az egyik szomszéd - mondta, és kiment. Anya helyett Cortez jött be.
- Szia, hoztam leckét - mondta Cortez.
- Szia - köszöntem... volna.
- Inkább meg se szólalj - mondta, mire bólintottam.
- Hoztam leckét - szedte elő, mire felmutattam neki a hüvelykujjam.
- Remélem hamar visszajön a hangod.
- Én is - tátogtam. Ránézett az órájára.
- Mennem kell, szia - mondta, és kiment. Még néztem egy darabig az ajtót. Reménykedtem benne, hogy visszajön, de nem jött vissza. Ébredj fel, Nóri! Ez nem egy nyálas romantikus tinifilm, ahol a fiú visszajön, és szerelmet vall! Ez a cudar valóság, ahol csak barátok vagyunk. Ezekkel a gondolatokkal aludtam el újra.
(11.27)
*Nóri szemszöge*
Tegnap mentünk vissza az orvoshoz. A torkom már nem fáj, de csütörtök óta köhögök. Ezen a héten még nem mehetek suliba, de ha szombatra jobban leszek, akkor elmehetek a szalagavatóra. Megcsináltam a leckémet (amit Cortez szokott áthozni). Ha unatkoztam akkor olvastam, vagy gitároztam. Esetleg megnéztem egy filmet. Ma leültünk Áronnal filmet nézni.
- Vasember?
- Rock tábor?
- Vasember - mostmár nem kérdezte, hanem kijelentette.
- Rock tábor - mondtam mosolyogva.
- Vasember.
- Rock tábor - még egy darabig ez ment utána (mert ki ne csinálna ilyet?) elkezdtük egymást dobálni pattogatott kukoricával.
- Mi folyik itt? - kérdezte Anya a szobám ajtajából.
- Popcorn! - mondtam nevetve.
- Rosszabbak vagytok, mint Márk - mondta anya.
- Mert ő még kicsi - védtem magunkat.
- Hát ez az - mondta anyu.
- Lesz ő még rosszabb - mondtam popcornal a kezemben.
- Takarítsátok fel - mondta, és elment a síró Márkhoz.
- Mi a baja anyának? - néztem Áronra.
- Fáradt - mondta, és elkezdtük összeszedni a kukorica szemeket. Este lementem csinálni egy szendvicset magamnak. Megettem utána letusoltam, és lefeküdtem aludni.
(12.01)
*Nóri szemszöge*
Mivel jobban voltam, ezért ma elmehettem a szalagavatóra. Felvettem a Szent Johannás ünneplőmet, és Áron elvitt a suliba. Bementem a Tesi terembe. Megkerestem az osztályomat, és felültem hozzájuk.
- Szia! - köszönt Roxi. Milán mellette ült, és intett nekem. Visszaintettem.
- Szia! - köszöntem mosolyogva. Megjött Jacquelin és Levi is. Kézenfogva jöttek.
- Sziasztok - köszöntem nekik.
- Szia, örülök, hogy jobban vagy - mondta Jacquelin.
- Én is örülök - mondtam mosolyogva. Elkezdődött a szalagavató. A végzősök videójával kezdődött. A videó végén, felcsendült a Once Upon A December. Gyönyörű volt! Fruzsinak valami eszméletlenül szép volt a ruhája. A keringő után jött a szalagtűzés. A szalagtűzés után jött az osztály produkció. Az a-s osztály takarítóknak öltöztek. Vicces volt. A b-sek papoknak és apácáknak öltöztek a Nem vagyok én apáca című zenére léptek fel. A produkciók után ismét keringő ruhában „feszítettek”. A műsor végén kint Áron várt rám. Rögtön bepattantam mellé az anyós ülésre.
- Milyen volt? - kérdezte felém fordulva.
- Mese szép - mondtam elvarázsoltan.
- Örülök neki - mosolygott rám. Otthon beszámoltam a szalagavatóról utána letusoltam, és lefeküdtem aludni.
(12.03)
*Nóri szemszöge*
Reggel arra keltem, hogy havazik. Melegen felöltöztem, és elindultam a suliba. A fiúk és Jacquelin a suli előtt beszélgettek.
- Sziasztok - köszöntem mosolyogva.
- Szia! - ölelt meg Jacquelin. A fiúk foci meccsről beszélgettek. Megjött Roxi is, és odament Milánhoz, és... és megcsókolta!
- Oké, miről maradtam le? - kérdeztem értetlenül. Roxi elpirult.
- Hát, összejöttünk.
- Mikor?
- 25-én - mondta Milán.
- Miért akkor történnek az izgi dolgok amikor beteg vagyok? - kérdeztem inkább magamtól.
- Ilyen az élet - mondta Levi. Csengetésig beszélgettünk utána bementünk a terembe. Irodalmon Cortez kettesre felelt. Matekon a táblánál dolgoztunk jegyre. Viktor ötöst, Berci egyest, Kevin kettest és Macu kettest kaptak. Bioszon jegyzeteltünk. Francián tézét írtunk. Szerintem könnyű volt (még akkor is, ha nem voltam suliban). Infón szabad foglalkozás volt. Unalmamban felmentem facebookra. Képek, videók, posztok. Semmi érdekes. Tesin kidobóztunk. Engem dobtak ki negyedjére. Angolon tovább mentünk az anyaggal. Otthon megírtam a leckémet utána benéztem Márkhoz.
- Szia, csöppség - emeltem ki a kiságyból.
- Mi a helyzet? - néztem rá. Felemelte a kezeit.
- Ez érdekesen hangzik - értettem egyet. Visszatettem a kiságyba, és lementem a konyhába.
- Mit csinálsz? - kérdeztem Árontól.
- Kísérletezek - mondta lisztel a kezében.
- Ne szóljak a szomszédoknak, hogy ha robban a házunk az véletlen volt? - utaltam a főző tudományára.
- Nem vagy vicces - mondta komolyan, de láttam a nevető ráncokat a szája sarkában.
- Szerintem kicsit igen.
- Jó, de csak egy kicsit - értett egyet mosolyogva.
- Kicsit nagyon? - alkudoztam.
- Kicsit nagyon - bólintott. Felültem a konyha pultra, és azt néztem, hogy mit mivel kever össze.
- Ne segítsek? - kérdeztem mosolyogva.
- Nem kell, megoldom.
- Biztos?
- Igen.
- Pontosabban ez mi lenne?
- Hát, halvány lila fogalmam sincs - nevette el magát.
- Akkor jó - nevettem én is. Estére kész lett a vacsi (végül én csináltam rántottát). Vacsi után letusoltam, és lefeküdtem aludni.
(12.04)
*Nóri szemszöge*
Reggel elindultam a suliba. A fiúk és a lányok már a suli előtt álltak. Még hozzá kell szoknom, hogy egyedül vagyok szingli... megint. Köszöntem nekik, és bementem a suliba. Levettem egy suli újságot az állványról. A címlapon a szalagavatóról készült képem volt. Szép volt. Karácsonyi hangulat uralkodott a suliban. A büféből karácsony motívumos szalvétát adtak a sütikhez, és hóemberes pohárban adták a teát és a forró csokit. Felmentem a szekrényemhez betenni a kabátomat utána bementem a termünkbe. Berci sorozatot nézett a tévén. Kábeles csatornán ment.
- Mióta van kábeles adónk? - kérdeztem tőle.
- Nincs. Rákötöttem a tévére.
- Értem. Vigyázz Máday-val.
- Ne aggódj, mindig vigyázok - mondta mosolyogva. Leültem a helyemre, és készültem az órára. Megjöttek a többiek. Bioszon feleltünk. Soma ötösre, Kristóf négyesre és Levi kettesre feleltek. Fizikán Gondosnak sokkal... vörösebb lett a haja. Lehetséges, hogy igaz a legenda? A szertárban fejleszti ki magának ezeket az őrületes árnyalatokat? Hm, érdekes☺. Matekon a füzetbe írtunk. Nyelvtanon Macu kettesre felelt utána tovább haladtunk a tananyaggal. Kémián Gondos haját tanulmányoztuk. Irodalmon a szöveggyűjteményből olvastunk. Csengetéskor mindenki összepakolta a cuccát, és hazamentünk. Otthon felmentem a szobámba megírni a leckémet utána bepakoltam holnapra. Kaptam egy üzenetet messengeren. Másolom.
Kornél: Ráérsz?
Nóri: Persze, miért?
Kornél: Tudnánk találkozni?
Nóri: Persze, hol?
Kornél: Neked hol lenne jobb?
Nóri: A hangszerboltban? Itt Budán.
Kornél: Rendben, ott találkozzunk fél óra múlva.
Nóri: Oké.
Kiléptem messengerről, és lementem a kabátomért.
- Elmentem, majd jövök! - mondtam, és már el is indultam. Köszöntem Zsófinak, és leültem a zongorához. Amíg vártam, kicsit játszottam. Nagyon belemélyedtem, mert hirtelen összerezzentem, amikor valaki megfogta a vállam.
- Ügyes vagy - mondta Bexi.
- Azt hittem, hogy Kornél jött.
- Igazából ő jött volna, csak közbe jött valami - ült le mellém.
- Értem.
- Ugyanolyan szépen zongorázol, mint az anyukád - mondta, mire elmosolyodtam.
- Gondolom a véremben van.
- Lehet. Azóta láttad?
- Nem, de nem is akarom.
- Nem lesz semmi baj.
- Oké - sóhajtottam, és ismét játszani kezdtem.
- Elkéne gondolkodnod a zeneművészetin - mondta egy idő után.
- Még ráérek. Úgy is csak jövőre kell ezzel foglalkoznom.
- Tudom, de legalább gondold át.
- Nem vagyok benne biztos, hogy nekem való-e, érted?
- Igen, értem.
- Ha valaki régebben azt mondja, hogy Bexiékkel jó barátságban leszek, tuti kiröhögöm.
- Beki.
- Hm?
- Nem Bexi, hanem Beki.
- Ja, jó. Mennyire ismertétek az anyukámat?
- Jó barátok voltunk. Tehetséges volt, és sokat beszélt a rólad.
- Apámról nem beszélt?
- Csak annyit, hogy kicsit hirtelen haragú volt, de szeretett téged.
- Keresett engem? Vagy eszébe jutottam legalább?
- Erről nem tudok, sajnálom.
- Nem gond, de nekem mennem kell - álltam fel a zongorától. Beki követte a tettem.
- Sziasztok - köszöntem el tőlük, és haza mentem. Otthon letusoltam, és lefeküdtem aludni.
(12.05)
*Nóri szemszöge*
Reggel elindultam a suliba. Köszöntem a suli előtt szobrozó társaságnak, és bementem. Dupla francián szöveget olvastunk. Matekon a füzetbe dolgoztunk. Törin a füzetbe írtunk (négy lapnyit írtam). Nyelvtanon szövegértés feladatokat csináltunk. Tesin ugróköteleztünk. Óra végén fáradtan mentünk haza. Megírtam a leckémet utána bepakoltam holnapra. Kicsit fáradt voltam, és lefeküdtem az ágyamra. Legközelebb este keltem fel. Letusoltam utána lefeküdtem aludni.
(12.06)
*Nóri szemszöge*
A mai nap legeseményesebb része annyi volt, hogy francián kaptunk csoki mikulást, etikán pedig ötösre feleltem. Ennyi volt. Otthon megírtam a leckémet utána olvastam. De izgi program!
(12.07)
*Nóri szemszöge*
Mától számítva még két hét van a téli szünetig.
Reggel elindultam a suliba. Köszöntem a suli előtt ácsorgóknak, és bementem a suliba. Máday egy lánnyal ordibált a csizmájának a sarka miatt. Törin jegyzeteltünk. Francián kicsit lazítottunk, ezért filmet néztünk (Karácsonyi ének). Angolon szövegeket kellett fordítanunk. Tesin terem köröket futottunk. Föcin nyitott szemmel aludt a fél osztály. Ofőnökin ma volt a karácsonyi húzás. Mikor megnéztem a cetlimen szereplő nevet, abban a pillanatban, mintha kihagyott volna egy ütemet a szívem. Cortezt húztam. Hazáig azon agyaltam, hogy mit vegyek neki. Valami menőt kéne adnom neki. Valamit, aminek rettenetesen örülne. Mi lenne, ha megkérdezném Ádámtól, hogy minek örülne? De, ha elmondja Corteznek, hogy ott jártam? Á, még van két hetem ezen agyalni. Fogtam a kabátomat, és átmentem Leviékhez.
.........................Eddig tartott.....................
Sziasztok, remélem tetszett ez a rész! A helyesírási hibákért elnézéseteket kérem!
By: M.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro