(04.11)

*Nóri szemszöge*

Tudják! Mindenki tudja az osztályban, hogy elmegy... valaki.
Reggel elindultam a suliba. Csak öten voltak a suli előtt.
- Milán? - kérdeztem a fiúktól.
- Ott jön - mutatott Levi egy kék robogós emberre.
- Robogóval jött?
- Igen. Az apjától kapta - mondta Macu.
- Sziasztok! - köszönt Milán.
- Helló! - köszöntünk mi is.
- Majd elviszel? - nyávogta Dominika.
- Természetesen nem! - nevetett Milán. Az a-s lányok becsörtettek a suliba.
- Egyébként tegnap hallottam, hogy valaki elmegy évvégén - mondta Macu. Lefagytam. Ugye, nem? Ugye, nem?
- Hol hallottad? - kérdezte Levi.
- Tegnap, hogy elmentem az igazgatói előtt Borrel beszélt erről valakivel telefonon.
- Hallottad, hogy kimegy el?
- Nem, azt nem hallottam.
- Vajon kimegy el? - kérdezte Levi. Csendben bementem. Infón szétgörcsöltem magam. A szünetben rögtön odamentem Nimródhoz.
- Tudják! - kezdtem bevezetés nélkül.
- Csak találgatnak.
- De milesz, ha rájönnek?
- Évvégén úgyis megtudják.
- Jó, de... - kezdtem, de félbeszakított.
- Nyugi, nem lesz semmi baj! - ölelt meg Nimród. Éreztem a könnyeimet, ezért lehunytam a szemeimet. Mikor kinyitottam, mintha Cortezt láttam volna. Nem nagyon érdekelt abban a pillanatban Cortez. Fizikán a többiek találgattak, hogy kimehet el évvégén. Viktorra, vagy Somára tippeltek. Szegények. Nyelvtanon tézét írtunk. Angolon ötösre feleltem. Francia kultúrán csendben jegyzeteltem. Matekon egyenleteket oldottunk. Délután egy szép kis tömeg volt Milán robogója körül.
- Tudjuk, hogy veszélyesen élsz, de ne túlozz - nevetett Milán Kristófon.
- Mondom, hogy láttam a fényt!
- Ja, a napfényt - oltotta le Levi.
- Mehetek, egy kört? - kérdezte Cortez.
- Nyugodtan - adta át Milán a robogóját.
- Nóri?
- Igen?
- Jössz? - kérdezte tőlem. Hezitáltam egy darabig, majd válaszoltam.
- Igen - mentem felé. Milán a kezembe adott egy másik sisakot. Felültem Cortez mögé, és átkaroltam a derekát. Mélyen beszívtam az illatát. Elindultunk, de nem fordult le a sarkon. Tovább mentünk.
- Hova megyünk? - kérdeztem, de vagy nem hallotta, vagy nem akart válaszolni. Végül egy gyönyörű kilátónál álltunk meg.
- Ez gyönyörű!
- Tudod kimegy el? - kérdezte hirtelen.
- Igen - bólintottam.
- Elmondod?
- Nem.
- Nem?
- Nem mondhatom el.
- Nagyon csendben voltál ma.
- Igen.
- Te mész el? - kérdezte. Gondolkodtam, hogy mit mondjak. Mondjam, hogy én megyek el, vagy az igazat?
- Talán igen, talán nem - válaszoltam hosszabb mérlegelés után.
- Talán igen, talán nem?
- Pontosan. Egyébként hol vagyunk?
- Tudod, halvány lila gőzöm sincs - indult el az egyik padhoz.
- Ugye, csak viccelsz - néztem rá.
- Nem. Nem az útra figyeltem.
- Jó tudni, hogy nem az útra figyeltél.
- Idefelé gondolkodtam.
- Min?
- Azon, hogy te mész-e el, vagy sem.
- Értem - mondtam miközben felültem a pad támlájára.
- Szép a kilátás - néztem körbe.
- Az - Cortez is felült mellém. Egy idő után leszállt a padról.
- Menni kéne - nyújtotta a kezét, hogy lesegítsen. Megfogtam a kezét, és leszálltam. Felvettem a sisakot, és felültem Cortez mögé. Visszamentünk a sulihoz. Milán várt ránk egyedül.
- Sziasztok - köszöntem el tőlük.
- Szia - köszöntek ők is. Hazamentem. Otthon anya a vacsit csinálta, Áron segített neki. Felmentem a szobámba megírni a leckémet. Cortez azt hiszi, hogy én megyek el évvégén. Életemben először félbehagytam a tanulást, és ráfeküdtem az ágyamra.

(04.12)

*Cortez(Ákos) szemszöge*

Nem hiszem el, hogy Nóri megy el évvégén!
Reggel elindultam a suliba. Milán a robogójával jött suliba. Nóri csendesen köszönt nekünk, és bement a suliba. Rajzon egy hangszert kellett rajzolnunk. Én egy gitárt rajzoltam. Vladár második órában leosztályozta. Az egyik rajznál értetlenül meredt a lapra.
- Rentai, ez micsoda? - emelte fel Nóri rajzát.
- Egy zongora... lenne - mondta halkan.
- Egy majom is szebb zongorát rajzolna, kettes - mondta Vladár. Én egyébként ötöst kaptam. a  Kémián Milán felelt. Ötöst kapott hála Nórinak. Francián dogát írtunk. Törin Berci egyesre felelt. Irodalmon hármasra feleltem. Otthon felmentem messengerre. Jött egy üzenetem.
Milán: Mi bajod van?
Cortez: Semmi
Milán: Látom...
Cortez: Tényleg semmi, csak lehet, hogy évvégén Nóri megy el a suliból...
Milán: Az szívás...
Cortez: Az
Milán: Ott a bohóc?!
Cortez: Mi? Nem!
Milán: Ok. Mennem kell, csá!
Cortez: Csá!
Kiléptem messengerről. Elmentem fürdeni utána lefeküdtem aludni.

(04.13)

*Nóri szemszöge*

Éljen a péntek 13! Igazából nem vagyok babonás, csak leírtam.
Reggel elindultam a suliba. Milán ma is a robogójával jött. Fizikán csendben jegyzeteltem. Tesin sulikörörket futottunk. Törin feleltünk. Berci kettesre, Levi kettesre, Kristóf négyesre, Roxi ötösre feleltek. Angolon tézét írtunk. Ofőnökin Haller örült, hogy jobban vagyok utána a kirándulásról beszélt.
- Tényleg egy tanyára megyünk? - kérdezte Berci.
- Igen.
- Annyira béna lehet - mondta Berci. Cortez ránézett.
- A nagybátyámé a hely - mondta.
- Bénát mondtam volna? Királyra gondoltam - mondta, mire elnevettük magunkat.
- Hány napos lesz? - kérdezte Roxi.
- Egy hetes - mondta az ofő.
- Tényleg lehet majd lovagolni? - kérdezte Jacquelin.
- Nem, mert kötelező lovagolni - mondta Cortez.
- Király! - mondta Roxi.
- Az, és van ott egy tó is. Lehet majd úszni, ha jó idő lesz.
- Milyen mély? - kérdeztem.
- A legmélyebb része 3méter - válaszolt Cortez.
- Aham - fordultam vissza a helyemre. Jó lesz megjegyezni ezt a számot, ha nem szeretnék vízbefulladni, ugyanis bármilyen ciki, de nem tudok úszni. Igen, 16 vagyok, de nem tudok úszni.
- Lóháton is bele lehet majd menni a vízbe? - kérdezte Macu.
- Persze, de ha lóval szeretnétek úszni, akkor nem kell felnyergelnetek a lovakat - tájékoztatott minket Cortez. Az egész óra a kirándulás megbeszélésével telt el. Otthon felmentem a szobámba megírni a leckémet, utána lementem anyához.
- Mit szeretnél? - kérdezte anya zöldség szeletelés közben.
- Osztályfőnökin a kirándulásról beszéltünk.
- Igen?
- Igen, és Cortez mondta, hogy van egy tó, és ha jó idő lesz lehet úszni.
- De nem is tudsz úszni - nézett rám anya.
- Tudom, és azt is mondta, hogy akár lóval is lehet majd úszni.
- Értem. Gondolom szeretnél lóháton úszni, mint a filmekben?
- Kipróbálnám - vallottam be.
- Ha vigyázol magadra, akkor megengedem.
- Jó, köszi! - öleltem meg.
- Hé, vigyázz kés van nálam! - riadt meg anya.
- Uppsz, bocsi!
- Majd szólok, ha kész a vacsi - hesegetett ki a konyhából. Felmentem olvasni. Vajon milyen lehet lóháton úszni? Biztos jó.

(04.16)

*Nóri szemszöge*

Reggel elindultam a suliba. Milán mindennap robogóval jön suliba. Az aulában Máday üvöltött egy tizenegyedikes lánnyal a szoknyájának a hossza miatt. Kémián dogát írtunk. Föcin is dogát írtunk. Tesin magasugrás volt. Angolon feleltünk. Cortez ötösre, Nimród ötösre, Roxi hármasra és Macu kettesre feleltek. Francia kultúrán filmet néztünk. Matekon a táblánál dolgoztunk. Olvasón Tóth Árpád műveiről beszéltünk. Nimróddal ketten mentünk haza (Jacquelin Levivel ment valahova, Roxiért az anyukája jött). Hazafelé Párizsról beszélgettünk.
- Mikor volt a nyelvvizsgád?
- Amikor kómában voltál, akkor volt.
- És hogy sikerült?
- Jól.
- Értem - sóhajtottam. Nimród átkarolta a vállam, és belepuszilt a hajamba.
- Nem lesz semmi baj - nézett rám.
- Oké. Szia! - mentem be a kapun.
- Szia! - ment tovább. Bementem a házba. Egy cetli fogadott.
Átmentünk a nagyiékhoz, majd jövünk!
Puszi: Anya!
Hát, jó. Felmentem a szobámba tanulni. Mikor végeztem, gondoltam elmegyek zongorázni a hangszerboltba. Deszkára pattantam, és elmentem.
- Szia, Zsófi! - köszöntem a pénztáros lánynak.
- Szia, Nóri! - köszönt mosolyogva.
- Szabad a zongora?
- Mint mindig.
- Oké - odamentem a zongorához, és leütöttem az első hangot.
- Szia, Zsófi! - köszöntem el, mikor befejeztem.
- Szia! - kimentem a kellemes áprilisi délutánba. Hazáig deszkáztam. Otthon anya és Áron beszélgettek.
- Megjöttem - szóltam nekik.
- Rendben, kicsim - mondta anya. Felmentem a szobámba zenét hallgatni, közben elgondolkodtam azon, hogy milyen lesz jövőre Nimród nélkül. Elképzelhetetlennek tűnt számomra.

(04.17)

*Nóri szemszöge*

Reggel elindultam a suliba. Tesin suliköröket futottunk. Törin Barka maratonit diktált. Irodalmon csendben olvastuk a szöveggyűjteményt. Nyelvtanon Kardos dogákat javított. Fizikán csendben vártuk az óra végét. Bioszon ötösre feleltem. A lányokkal mentünk haza felé. Mindenféléről beszélgettünk. Zenékről, filmekről, hírességekről, a kirándulásról stb. Otthon megírtam a leckémet utána a kertben olvastam. Estefelé bementem, mert kezdtem fázni. Megvacsoráztam, fürödtem utána mentem aludni.

.......................Eddig tartott.......................

Sziasztok, remélem tetszett ez a rövid rész! A helyesírási hibákért elnézéseteket kérem!

By: M.