(02.12)

*Nóri szemszöge*

Mától vette kezdetét a valentin hét. Reggel elindultam a suliba. Bementem a suliba, és bepakoltam volna a szekrényembe, de láttam egy szórólapot. Kivettem, és elolvastam.
Elkezdődött a valentin-hét! Ajándékozd meg szeretteidet egy szív alakú plüssel (büfében kapható)! Gyertek el szerdán a valentin-bálba (HÖLGYVÁLASZ!!!), és érezzétek jól magatokat!
Alig várom, tavaly kimaradtam az egész valentin napi őrületből (betegség miatt...). Kémián jegyzeteltünk. A szünetben a lányoktól kaptam egy-egy plüsst. Azonnal lementem a büfébe venni nekik is.
- Köszi!
- Nem, én köszi! - mondtam. Felmentünk a terembe, Cortez és Nimród ültek csak a helyükön. Céltudatosan elindultam... Nimródhoz.
- Eljössz a valentin-bálba? - kérdeztem.
- Megígértem, szóval igen.
- Szuper! - mentem vissza a helyemre. Csengetéskor Farkas tanárnő jött be a terembe. Egy unalmas föci után jött egy fárasztó tesi. Korponay terem köröket futtatott velünk. Mikor bementem a nyelvi előadóba, egy plüss volt a padomon. Sokan voltak bent a teremben, így nehezítve a dolgomat, hogy kitaláljam kitől van. Angolon Twist Olivért néztünk angolul, és angol felirattal. Francia kultúrán csendben voltunk. Matekon nyitott szemmel aludtak egyesek. Óra végén Nimródnak mentünk olvasóra. Szabó Magda műveiről beszélgettünk. A 11/a-s Szimonetta ajánlotta az Abigél-t. Olvasó végén felvettem a kabátomat, és kimentünk a suliból. Dani mosolyogva várt rám.
- Szia, mindjárt mehetünk, csak elköszönök a barátaimtól - mondtam a fiúnak.
- Nyugodtan - mondta. Visszamentem a lányokhoz és Nimródhoz.
- Nem baj, hogy nem veletek megyek?
- Nem baj!
- Biztos?
- Igen - nyugtatott Jacquelin.
- Oké, sziasztok - mentem vissza Danihoz.
- Mehetünk.
- Oké. Milyen napod volt? - érdeklődött.
- Egész jó. Neked?
- Jó.
- Tényleg nem bánod, hogy megszeretnének ismerni téged?
- Nem. Egyébként, szerinted miért nézett összehúzott szemmel rám két srác?
- Melyik kettő?
- Az egyik akitől elköszöntél, a másik a sötét hajú.
- Nimród és Cortez?
- Asszem igen.
- Nem tudom miért néztek úgy rád, Ne haragudj.
- Nem haragszom.
- Itt is vagyunk -mondtam a kapunk előtt. Benyitottam, és bementünk.
- Megjöttünk!
- Sziasztok. Rentai Renáta - mutatkozott be anya.
- Bíró Dániel - mutatkozott be Dani is. Lejött Áron az emeletről.
-Szia, Pataki Áron - nyújtotta a kezét Áron.
- Bíró Dániel - fogtak kezet.
- Nem rokonod véletlenül Bíró Dorián? - kérdezte anya. Imádkoztam, hogy ne legyenek rokonok, mert akkor lőttek a kialakuló barátságunknak. Ám nem így történt.
- De, ő a nagybátyám - felelte Dani.
- Mit akarsz a lányomtól? - húzta össze a szemeit anya.
- Semmi olyat, amit a nagybátyám anno - védekezett anya.
- Tudod mit csinált?
- Igen. Az apám meg is mondta, ha ugyanazt megcsinálom én is, akkor ne is kerüljek a szeme elé.
- Akkor a saját érdekedben meg ne próbáld, mert ha megtudom nem sokáig leszel az élők sorában! - fenyegette Áron. Döbbenten néztem rá.
- Megértettem - mondta szemrebbenés nélkül. Áron még gyanakvó tekintettel nézett rá, majd felment a síró Márkhoz. Anyára néztem. Ő is meglepődött ezen.
- Ameddig nem csinálsz semmi rosszat, addig áldásom a barátságotokra - mondta anyu Daninak.
- Ne aggódjon, nem vagyok olyan, mint a nagybátyám - nyugtatta Dani.
- Rendben - nyugodott meg anya, és felment Áronhoz.
- Honnan ismerik a nagybátyámat?
- Anya barátnőjével kezdett ki anno.
- Anyukád barátnője Virág?
- Igen.
- Tényleg nem vagyok olyan, mint Dorkán.
- Hiszek neked.
- Ne haragudj, de mennem kell.
- Oké, szia!
- Szia! - ment ki az ajtón. Gyorsan felmentem a szobámba megírni a leckémet utána bepakoltam holnapra. Benéztem anyuékhoz.
- Őszíntének tűnt - mondta anya.
- Mert az is.
- Ha megmeri bántani a lányomat, akkor levadászom! - mondta Áron leginkább anyának és magának, mintsem nekem. Várjunk, csak! A lányának tart? Mármint saját lányának?!
- Tényleg a lányodnak tartasz?
- Persze! A saját lányomként tekintek rád - nézett rám Áron. Annyira meghatott, hogy megöleltem. Lehet, hogy kicsordult pár csepp könny is közben.
- Sírsz?
- Nem, szökőkút akarok lenni, és arra gyakorolok - nevettem el magam. Áron is nevetett.
- Komolyan gondoltam, amit mondtam.
- Tudom. Mostmár tudom - néztem fel rá. Mikor elengedtem, rohantam fürdeni utána lefeküdtem aludni.

(02.13)

*Nóri szemszöge*

- Nóri, ébresztő! - szólt anya.
- Mi? Ki? Nem alszok! - mondtam totál kómás fejjel.
- Elfogsz késni!
- Mi?! Miért nem szólt az ébresztőm? - pattantam ki az ágyból. A szekrényből kirángattam egy fekete „Dream world” feliratú pólót, farmert és egy szürke pulcsit.
- Nem merült le a telefonod?
- Nem hiszem, este feltettem a töltőre - kezdtem fésülködni.
- Akkor biztos le volt némítva.
- Lehet. Ááá, nem hiszem el! - szenvedtem a hajammal. Anya kivette a kezemből a fésűt. Kifésülte a hajamat és befonta.
- Köszi!
- Nincs mit. Ha gondolod elviszlek.
- Örök hála! - néztem rá. Mosolyogva ment ki. Felvettem a táskámat a földről, lementem a konyhába, elvettem egy almát és megettem. Felvettem a csizmámat, és már az ajtóban voltam.
- Mehetünk?
- Igen! - mentem ki a kocsihoz. Anya elvitt. Szerencsére nem késtem el. A fiúk még kint beszélgettek. Intettem nekik, és berohantam. Felmentem a szekrényemhez. Betettem a kabátomat, és kivettem a tesi cuccomat. Gyorsan átöltöztem. Tesin Korponay felmérte a hajlékonyságunkat. Törin jegyzeteltünk. Irodalmon Petőfi verseket olvasott nekünk Kardos. Nyelvtanon szövegértés feladatot csináltunk. Fizikán dogát írtunk. Szokásomhoz híven, segítettem a többieknek. Bioszon Macu hármasra, Kristóf négyesre felelt. Cortez egésznap nem szólt hozzám. Szuper. A lányokkal és Nimróddal mentem hazafelé. A kapunkban elköszöntem tőlük. Bementem a szobámba megírni a leckémet utána bepakoltam holnapra. Még olvastam egy kicsit (a könyvnek a felét kiolvastam). Este lementem vacsizni utána letusoltam és mentem aludni.

(02.14)

*Nóri szemszöge*

Ma van a valentin-bál és Ricsi szülinapja.
Reggel már az ébresztőmre keltem (tegnap le volt némítva, huppsz). Felöltöztem utána elmentem az iskolába. A fiúk nagyon röhögtek valamin. Nem akartam zavarni (és még élni akartam), ezért bementem a suliba. Beálltam a büfénél a sorba. Vettem magamnak egy nestea-t és túrós batyut. Infón excel-el dolgoztunk. Fizikán Gondos kiosztotta a tegnap megírt dogáinkat. Nekem négyes lett. Nyelvtanon a szövegértés feladatom ötös lett. Angolon már többet értettem Mr O'Realy mondataiból. Francia kultúrán filmet néztünk. Matekon helyi értékes feladatokat oldottunk meg. Délután mindenki hazasietett készülődni. Felvettem egy halványkék pólót, fekete (térdig érő) szoknyát, cicanadrágot, egy szürke pulcsit és a csizmámat. A hajamat befontam. Csengettek. Ez Nimród lesz! Lerohantam ajtót nyitni. Igen, Nimród volt az.
- Szia - köszönt.
- Szia - köszöntem vissza.
- Mehetünk?
- Igen, csak hozom a kabátomat - mentem vissza. Közben elköszöntem anyuéktól is.
- Mehetünk!
- Rendben - az utat végig beszélgettük. Máday pásztázta a diákok ruházatát. Mikor meggyőződött arról, hogy térdig ér a szoknyám tovább mehettünk. Betettük a kabátunkat a szekrényünkbe utána átvágtunk az udvaron. A tornaterem gyönyörű volt. Minden tele volt szívvel és lufival. Romantikusabbnál romantikusabb zenék szóltak. A tánctéren sok diák táncolt.
- Táncolunk? - kérdeztem Nimródtól.
- Nem.
- Miért?
- Nem szeretnék.
- Légyszí!
- Nem.
- Kérlek!
- Nem.
- Szépen kérlek!
- Addig nem fogsz békén hagyni ameddig nem táncolok? - sóhajtotta.
- Nem én - vigyorogtam rá tudva, hogy ezt a csatát én nyertem.
- Jó, táncoljunk - adta meg magát. Felállt, és lement a táncolók közé. Követtem. Majdnem egész este táncoltunk, és nevettünk. Sokat nevettünk. Leginkább a saját bénázásainkon. Mikor véget ért a bál, hazamentünk. Hazafelé is nevettünk.
- Szia - köszöntem el tőle.
- Szia, jó éjt - mondta, majd hazaindult. Csendben bementem a házba. Halkan felmentem a szobámba. Gyorsan letusoltam utána lefeküdtem aludni.

(02.15)

*Nóri szemszöge*

Egy unalmas szürke csütörtök. Így indult a reggelem. A konyhában ittam egy bögre teát utána elmentem a suliba. Kiara ma nem volt a fiúkkal. Bementem az épületbe. Rajzzal kezdtünk. Vladár ma már volt. Rajzon gyümölcstálat kellett rajzolnunk. Művtörin csendben figyeltem. Kémián Levi szóvá tette Gondos őrületes hangszínének az eredetét.
- Mi a hajfestékének a vegyülete? - kérdezte poénból. Gondos nem értette miért tartjuk vissza a nevetésünket, de egész órán a hajfestékről beszélt. Vegyületéről, alkotó részeiről stb. Francián Berci felelt ötösre. Törin jegyzeteltünk. Irodalmon folytattuk Petőfi verseinek olvasgatását. Csengetés után mindenki hazament. Otthon megírtam a leckémet, bepakoltam holnapra, olvastam. Este lementem vacsizni utána letusoltam, majd lefeküdtem aludni.

(02.16)

*Nóri szemszöge*

Reggel esett az eső. A szekrényből előkerestem az ernyőmet. Tíz perc múlva meglett. Elindultam a suliba. Fizikán unatkoztunk. Tesin terem köröket futottunk. Törin Barka helyett  Haller jött be.
- A tanárnő megfázott, ezért ebben az órában megtartjuk az osztályfőnökiórát, és akkor  nem lesz hatodik órátok. - mondta Haller.
- Jóóó - üvöltötte Berci. Ofőnökin a március 15-ei műsorról és a tavaszi szünetről volt szó. Angolon tovább mentünk az anyaggal. Ötödik óra után hazamentünk.
- Szia, hogy-hogy ilyen korán itthon vagy? - kérdezte anya.
- Töri helyett Haller megtartotta az ofőnöki órát, ezért nem volt hatodik óránk - mondtam.
- Értem.
- Felmegyek leckét írni - mentem a szobámba. Megírtam a leckémet és bepakoltam hétfőre. Gondoltam elmegyek a hangszerboltba. Felvettem a kabátomat, és elmentem.
- Helló, szabad a zongora? - kérdeztem Zsófitól (pénztároslány).
- Szia, persze - mondta mosolyogva. Odamentem a zongorához, és leültem. Megmozgattam az ujjaimat, és játszani kezdtem. Valaki bejött az üzletbe, de nem törődtem vele. Egészen addig, amíg nem jött oda hozzám.
- Szia - köszönt.
- Mit keresel itt? - néztem rá döbbenten.
- Csak ezért jöttem - mutatott a gitárhúrra.
- Örülök neki - mondtam gúnyosan.
- Mióta zongorázol? - társalgott tovább.
- Nem mindegy?
- Nem igazán.
- Akkor se mondom el.
- Mi bajod van?
- Nekem semmi! - felálltam a zongorától, felvettem a kabátomat.
- Szia, Zsófi! - köszöntem el a kasszás lánytól. Kimentem a hangszerboltból, és haza fele mentem.
- Várj már meg!
- Mit akarsz?! - néztem rá.
- Megváltoztál.
- Gratulálok, hogy erre rájöttél - mentem tovább. Követett. Nem érdekelt, csak minél hamarabb haza akartam érni.
- Állj már meg! - fogta meg a karomat.
- Nem, sietek haza - rántottam ki a karomat. Már futva tettem meg a házunktól való távolságot. Az orra előtt csaptam be az ajtót. Bementem a házba. Anya Márkkal volt a szobájukban, Áron dolgozott. Felmentem fürdeni utána lefeküdtem aludni.

.......................Eddig tartott.......................

Sziasztok, remélem tetszett ez a rövid rész! Vajon kilehetett aki a hangszerboltban Nórival találkozott? Írjátok meg comment-be a tippjeiteket, és aki kitalálja, az tehet fel nekem most nem 5, hanem 10(!!) kérdést. Sok sikert a tippelgetéshez 😉!
Ui.: A helyesírási hibákért elnézéseteket kérem!

By: M.