Liuval  szeretünk MesterMC-ni. A hármas szerveren építettünk fel egy gyönyörűséges házat vele és Amy-channel. Életem legszebb háza lett. Azon a szerveren rengeteg hülyeséget csináltunk (úgy mint bárhol máshol), ebből most az egyik kedvencemet mesélem el.

Liuval a vadonban voltunk dzsungel templomot keresni, hogy kiraboljuk értékes zsákmány reményében. A dzsungel sűrű növényzetén haladtunk át, én mentem elöl, mert Liu nem tud tájékozódni. Ezt már jó párszor sikerült is bebizonyítania. Aztán egy olyan részhez értünk ahol a növényzet már nem volt olyan sűrű, és fákat se láttam. Ekkor észrevettem, hogy miért; egy hatalmas kanyon választott el minket a dzsungel másik felétől.

-Vigyáz itt van egy szakadék! – Szóltam oda Liunak, mert nem akaratam, hogy belefusson, ugyan is ezt kinéztem belőle.

-Oooké.

Kiálltam egy szirtre, ahonnan tökéletes kilátás nyílt a kanyon belsejére. A bennem lévő bányász ösztönnek köszönhetően automatikusan a vas- és szénérceket kezdtem felkutatni. Miközben nézelődtem megakadt a tekintetem egy piros és kék folton a szakadék alján. Nemigazán tudtam beazonosítani azt, hogy mik lehetnek azok, először azt gondoltam, hogy lazúrit és vöröskő van ott, amit egy másik játékos dobált oda, vagy csak egyszerűen lezuhant és meghalt.

-Liu szerinted mik azok ott lent?

-Nem tudom, nézd meg közelebről!

-De hogy jutok oda..AAAAHHH!
A kérdésemet nem tudtam befejezni, ugyanis Liu megütötte a karakterem, aki ennek hatására zuhanni kezdett a kanyon mélye felé.

-LIU EZÉRT KINYÍRLAK! -Ordítottam oda neki, és hallottam a vonal végéről ahogy röhög.

A karakterem teljes sebességgel a köveknek csapódott és megjelent a „MEGHALTÁL” felirat. Olyan ideges lettem Liura, hogy ott helyben megöltem volna, amikor észrevettem a „MEGHALTÁL” felírat mögött a kék és piros folt okát; két papagájt.

-AZT A KURVA LIU TALÁLTAM PAPAGÁJT!- Ordítottam fel. A dühöm olyan gyorsan párolgott el, mintha ott se lett volna. Helyét átvette az öröm és az izgatottság, ami egy fura fangörcsnek is nevezhető lett volna. A mesterMC-ben most láttam először papagájt és hajtott a kíváncsiság, hogy hazatudjuk-e őket vinni.

-OH tényleg?! -Liu olyan lelkesen kiálltot fel, mintha azt mondtam volna neki, hogy kapni fog egy lámát.

Gyorsan rákattintottam az „ÚJRAÉLEDÉS” gombra majd rá TP-ztem (teleportáltam) Liura. Szerencsére a szakadékban volt egy vízesés ezért könnyen lejutottunk. Az otthonról hozott magokkal megszelídítettük őket, majd néztük őket, hogy milyen aranyosan ülnek. Na persze  a megszelídítés sem volt zökkenő mentes, ugyanis a kék papagáj önként és dalolva belerepült a vízesésbe és majdnem megfulladt. Alig tudtuk kihalászni onnan szerencsétlent. Csórikám hülye volt már akkor is. Majd jött a nagy kérdés;

-És most?- Liu tanácstalanul nézett rám. Én sem tudtam, hogy hogyan tudnánk a hazavitelt megoldani, amikor eszembe jutott egy olyan videó, amiben a papagáj a karakter vállán ült.

-Ültessük őket a vállunkra, hátha úgy hazatudunk home-olni! Először én megyek, mert ha nem működik, akkor se vesszenek el.

-Okey rajta.

Szerencsére sikerült hazavinni őket. Azóta pedig vagy 8 papagájunk is lett. No persze Liunak azt is megkellet tanulnia, hogy a papagájnak nem szabad csokis kekszet adni, mert meg nyuvad tőle. (R.I.P papagáj akinek nem emlékszem a nevére).