Utazunk máááár!
-Gyere már - szólongat Cortez - kellett neked ennyi ruhát odapakolnod . El fogunk késni , ha még ilyen sokáig cuccolunk a kocsiba
- Ugyan . Nem fogunk elkésni . És egyébként is - húztam fel az orrom majd "bevágtam a durcit" - nem raktam magunknak sok ruhát . Mit gondolsz , egy pár retkes felsővel elindulok Görögországba egy hétre ??- csattantam fel . Cortez csak némán bámult. Nem értette mi a bajom ,ahogyan én sem - bocs szívem , nem így kellett volna reagálnom
- Nem vettem magamra - csókolt meg - megszoktam hogy reggel mindig ilyen vagy
- Reggel ?!! Most hajnal van
- Akkor hajnalban mindig ilyen vagy - vigyorgott , vállba bokszoltam - naa ezt miért kaptam
- Csak úgy ni - kuncogtam. Egyből a száját az enyémre tapasztotta
- És én ezt miért kapom ???
- Ennek oka van , nem úgy mint a te bokszolásodnak- nevetett - az az ok pedig hogy egyszerűen imádlak - akárhányszor elmondja ezt nekem , annyiszor jobban és jobban beleszeretek. Néha olyan vagyok mint egy rossz tini . Ha meghallom a hangját , ha ránézek , ha azt mondja hogy szeret mindig egyre gyorsabban ver a szívem, és megremeg a gyomrom . De imádom ezt az érzést!!!!
- Én is ....- mondtam két csók között - nagyoon....szeretlek ....... De.....életem - egyik csók követi a másikat - elkésünk - akármennyire sem akartam hogy abbahagyja , félbe kellett szakítanom
- Igaz - rázta meg a fejét - akkor Görögországban majd folytatom - kacsintott
- Bizony folytatjuk - kacsintottam vissza rá . Bepattantunk a kocsiba , és elhajtottunk .
A repülőtéren álldogáltunk és vártunk . Becsekkoltunk és felszálltunk a gépre (nem tudom hogy zajlik le , mikor felszállnak meg ilyesmi , mivel sohasem repültem eddig írói szerk.) Elfoglaltuk a helyünket :
- Most sem fogsz aludni - jelentettem ki
- Nem ám - mosolygott kedvesen . Atyaég annyira imádom a mosolyát
- Akkor mit fogsz addig csinálni ?? Mert én tuti hogy aludni fogok - kuncogtam
- Nézem ahogy életem szerelme itt szunyókál mellettem - de édes
- Annyira szeretlek - bújtam oda hozzá
- Én is nagyon , drágám - simogatta a fejem , én pedig álomba szenderültem
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro