21. Mond ki
Hosszú egy napra sikerült. Valamiért mindig összegyűlik a munka és szinte soha sincs vége. Kopogásra kaptam fel a fejem.
-Bejöhetek?-dugta be a fejét Angel az ajtón. Ahogy megpillantottam máris hevesebben vert a szívem.
-Te bármikor.-válaszoltam ahogy leraktam a kezemből a papírt és rá szenteltem a figyelmem. Egy tálcát cipelt a kezébe amit az asztalom szélére helyezett.
-Biztosan sok dolgod van mert elfelejtettél lejönni vacsorázni.-mosolygott olyan angyalian rám.
-Mert már annyi az idő?-néztem az órámra.-Vártál rám?
-Csak egy kicsit.-kerülte meg az asztalom majd kifordítva engem a helyemről egyenesen az ölembe ült és hozzámbújt. Ez hiányzott. Erre volt a legnagyobb szükségem a mai nap.-Minden rendben?-kérdezte ahogy érzem mennyire nyugodtan veszi a levegőt. Engem pedig ez nyugatott meg.
-Csak a munka.-válaszoltam ahogy a kezem a hátát simogatta majd mélyen a nyakhajlatába temettem az arcom. Az illata ma is észvesztő.-Hiányoztál.
-Nem akartalak zavarni.-nézett rám és azok a szemek minden alkalommal megbabonáztak.
-Soha se zavarsz. Te nem.
-Sajnos attól hogy most egymás életének részesei lettünk nem azt jelenti hogy a feladataink elhanyagolhatjuk. Láthatóan elég sok papír hever az asztalodon.-nézett a papírkötegre.-Tudok segíteni?
-Csak maradj itt velem.
-Abból nem hiszem hogy sok munka lesz.
-Veled akarok lenni. Azt akarom hogy hozzámbújj és...csak élni a pillanatnak.
-Te mindig ilyen romantikus voltál?-kérdezte és elmosolyodtam a nézésén.
-Nem. Talán meg a gimibe utoljára.-vallottam be.
-Tudod mit imádok a legjobban?
-Mond hogy engem.-simítottam egy hajtincset a füle mögé.
-A mosolyod. Kár hogy ritkán mutatod meg a világnak.
-Az emberek nem így ismernek ahogy te.
-Mert nem hagyod hogy megismerjenek. Miért....kelted a rideg maffia kinézetet mikor te nem vagy olyan?
-Mert az apám ezt nevelte belém. Az embereket nem tisztelte...mindenkinek a pénzével mutatott hatalmat. Az apám egyáltalán nem volt jó ember Angel. És erre nem vagyok büszke.
-De te nem ő vagy. Tudom hogy...még sok mindent nem tudok rólad de...te nem vagy olyan Andy. Nem lehet hogy te olyan légy mert...láttam már mekkora szíved van.
-Azt csak te láttad Angel.-játszottam a kezeivel. Könnyen elvesztek a kezeim között.-Csak te tudod a falakat lebontani körülöttem.-gyengéden simogatta meg az arcom majd apró puszikat nyomott az egész arcfelületemre.
-Ha nem vallottam volna be az érzéseim aznap este...valóban elengedtél volna?-visszagondoltam az estére mikor őt elengedtem. Mikor elengedtem de ő maradt és engem választott.
-Azt hiszem mindenhol téged kerestelek volna.-vallottam be.-És te? Ha elmentél volna...eszedbe jutottam volna?
-Azt hiszem mindig rád gondoltam volna.-nézem a szemeit és látom ahogy ragyognak. Remélem én váltom ki nála. Mert ezért a ragyogásért megéri küzdeni.
-Álmos vagy már?-kérdeztem ahogy képtelen voltam levenni a szemeim róla.
-Még nem. Amúgyis megvártalak volna téged. Tudod...elég nehezen tudok aludni nélküled az utóbbi időben.
-Akkor mit szólnál ahhoz ha készítenék egy meleg fürdőt és együtt megfürdenénk, majd hoznék valami desszertet kettőnknek amit elfogyasztanánk miközben hagyod hogy én téged nézzelek és egy pillanatra se vegyem le rólad a szemem.
-Ennél jobb esti programot nem is kívánhatnék veled.-csókolt meg.-Hozom a pizsamámat.
-Rendben. De siess vissza.-nézem ahogy csukódik az ajtó és hirtelen ürességet érzek. Mi ez? Miért érzem magam ennyire egyedül és üresnek ha nem látom Angelt? Mikor itt van élek...a szívem hevesen ver, a szemeim csak őt nézik és keresik, folyamatosan az illatát akarom érezni és a szavait hallgatni. Mi történik velem?
Szerencsére ez az üresség gyorsan elmúlt ahogy az ajtóm kinyílt és megjelent az én angyalom. Ez alatt a pár perc alatt pedig a legtökéletesebb helyszínt biztosítottam számunkra a romantikus pillanathoz.
-Ez...-kereste a szavakat.-Úristen ezt te csináltad?-pillantott rám hátra.
-Ez így romantikusabb.-öleltem át hátulról és csókoltam a nyakhajlatába.
-Azt hiszem innen képtelen leszel kirángatni.-nevetett és már dobta is le magáról a ruhát hogy a meleg vízbe ugorjon a rózsákkal teli kádba. Boldog volt. És én is boldog voltam.
A kádban hozzámdőlve gyengéden mostam a testét a rózsaszírmokkal teli vízzel. A teste teljesen ellazult.
-Mondjak valami őrültséget?
-Mondj.-válaszolta.
-Azt hiszem te rád vártam.-mondtam ki és ez a kijelentés számomra is ijesztő volt. Ijesztő volt mert még ezt soha se éreztem senkinél. Erre ő betoppan az életembe, én tönkreteszem az életét és mégis...képes volt mellettem maradni és engem választani.-Te vagy az a nő akire eddig vártam.-hirtelen felállt és megfordult. Egyenesen az ölembe mászott.
-Mond ki.
-Micsodát?-figyeltem a testét amin a víz végigcsurgott. Kibaszott szexi volt.
-Mond ki Andy Barber.
-Nem tudom mire gondolsz.
-Arra...hogy azt mondod...kibaszottul odavagy értem.-mondjam ki? Az érzelmeim kifejezésében soha se voltam jó.-Mond ki hogy odavagy értem. Pont annyira amennyire én érted.
-Angel...
-Hallanom kell ahogy kimondod.-néz a szemeivel engem és elvesztem. Elmosolyodik.-Nem baj, nem erőltetem.-mégis az arca csalódott volt. Az én hibám. Miért nem mondom ki neki? Hisz tudja. Tudja jól csak hallani akarja. Menni fog Andy. Menni fog.-Kicsit elhűlt a víz. Mit szólsz ha megszárítkozunk?-szállt ki a kádból és egyenesen egy száraz törülköző után nyúlt. A testét egyenesen áttörölte majd magára csavarta a textilt. De mielőtt elhagyta volna a helységet én követve őt elkaptam a kezét. A szemei rám néztek.-Nincs semmi baj. Tényleg. Ne nézz így rám.-mosolygott rám ahogy el akart szakadni a szorításomból de nem engedtem.
-Kedvellek Angel. Kibaszottul kedvellek és ez megrémiszt.-a szemei vizsgálnak.-Soha egy nő se okozott ilyet nálam érted? Erre jössz te és...felborítod az egész életem és kibaszottul imádom. Imádom mikor mellettem vagy...mikor velem vagy. És rohadtul utálom mikor nem vagy a közelembe. Szívem szerint magamhoz láncolnálak de....de nem tehetem és....-belémfolytotta a szót ahogy az ajkaimra tapadt. Újra az az édes mosoly ült az arcára.
-A szerelmi vallomást hagyd máskorra. Most...elég ha tudom hogy az érzéseid kölcsönösök.
-Kibaszottul odavagyok érted...és kedvellek Angel.
-Én is téged Andy Barber...nagyon kedvellek.
*Kérlek szavazzatok ha tetszett és iratkozzatok fel az oldalamra ❤️*
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro