A megtörhetetlen fal

Aisah mellkasában szinte tombolt a harag, a megalázottság érzése pedig csak olaj volt a tűzre. Minden porcikája azt ordította, hogy mondja el az igazságot Brentnek, de tudta, hogy az ő dühe most nem a férfira tartozik. Egyetlen emberhez kell mennie – az apjához.

Hirtelen megfordult, és határozott léptekkel elindult a tömegben, maga mögött hagyva Brentet, aki értetlenül nézett utána.

— Aisah! Mi történt? – szólt utána, de a lány már nem hallotta.

Ahogy végre megtalálta Charles-t, nem törődött azzal, hogy éppen egy vendéggel beszélgetett. Egyenesen elé lépett, és remegő hangon belekezdett:

— Apa, beszélnünk kell. Most.

Charles egy pillanatra meglepődött, majd bocsánatkérően fordult a vendég felé.

— Elnézést kérek egy pillanatra.

Megfogta Aisah karját, és kivezette őt egy csendesebb folyosóra.

— Mi ez a felhajtás? – kérdezte feszülten. — Nem most van ennek az ideje.

— De igen! – csattant fel Aisah. — Hallottam Celestét és Ericet! Az egész este csak egy színjáték volt számukra! Eric azt tervezi, hogy eltüntet engem az útból, és Celeste ebben segít neki!

Charles arcára kiült a fáradt türelmetlenség.

— Aisah…

— Nem! – Aisah könnyei már ott égtek a szemében. — Apa, én ezt a saját fülemmel hallottam! Celeste manipulál, és te még csak észre sem veszed!

Charles nagyot sóhajtott, és a homlokát dörzsölte.

— Kérlek, ne kezdjük ezt újra. Tudod, hogy Celeste mindig is próbálta összetartani a családot. Eric a testvéred…

— Ő nem a testvérem! – Aisah hangja remegett a dühtől. — És ő sem így gondolja!

Charles tekintete megkeményedett.

— Ezt fejezd be, Aisah. Nem fogok részt venni ebben a drámában.

A lány döbbenten meredt az apjára. Nem hitt neki. Nem most, és nem is máskor.

Ekkor valami eltört benne. A szeme megtelt könnyekkel, de nem akarta, hogy Charles lássa.

— Tudod mit? Hagyd. Tényleg kár volt próbálkoznom.

Azzal sarkon fordult, és kirohant a házból. A hideg esti levegő csípte az arcát, de nem állt meg.

Menekült.

Nemcsak a házból, hanem abból a világból is, ahol az igazság nem számított, és ahol az apja mindig másokat látott fontosabbnak, mint a saját lányát.