Aisah és Brent: Szenvedély a fájdalom árnyékában

Aisah belépett a házba, és a nappaliban Margaretet és Brentet találta. Azonnal észrevette, hogy épp róla beszéltek. Nem is tagadták.

– Nem akarsz végre gyereket tőlem? – szólalt meg Brent közönségesen, mintha csak egy hétköznapi megjegyzést tett volna.

Aisah zavarba jött. Margaret mosolygott, mintha teljesen természetes lenne ez a kijelentés. Aisah nem értette, Brent hogy hozhatja fel ezt a témát ilyen módon, hiszen hónapok óta próbálkoztak. Szíve összeszorult a fájdalomtól. Az utóbbi időben Brent mintha csak két dolgot hajtogatott volna: Aisah apjának a gyűlöletét és azt, hogy mikor esik végre teherbe.

Aztán egyik hónapban Aisah észrevette, hogy a vérzése elmaradt. Reménnyel telt meg a szíve. Úgy döntött, hogy tesztet csinál, de mielőtt még megtehette volna, valahogy a család már tudta, hogy késik a menstruációja.

Mindenki várta az eredményt. Brent és Aisah fent voltak a szobában. A lány remegő kézzel lépett oda hozzá, és a pozitív eredmény reményében átnyújtotta neki a tesztcsíkot.

– Tessék… – suttogta. – Hát… semmi nem történt.

Brent csak a szemébe nézett, de nem szólt semmit. Egyszerűen elhagyta a szobát.

Nem sokkal később Margaret jelent meg. Csalódottan és kárörvendőn nézett Aisahra.

– Biztosan meddő vagy – vágta a fejéhez. – Azért nem esel végre teherbe.

Aisahra ez olyan erővel csapott le, hogy teljesen összetört. Az egyre fokozódó nyomás és a kudarc érzése teljesen maga alá gyűrte.

Egyik este, mikor egyedül maradt a szobában, végleg elérte a mélypontot. Kinyitott egy üveg italt, és addig ivott, míg már nem érezte a fájdalmat. Hol sírt, hol nevetett, mintha a fájdalma és kétségbeesése megőrjítette volna.

Margaret benézett hozzá, és látva az állapotát, végül Brentet küldte be hozzá.

Vágy és megtörtség

Brent csendben közeledett Aisahhoz. A lány az ágyon feküdt, könnyáztatta arcán a pír keveredett a szenvedés nyomaival.

Brent letérdelt mellé, és hosszasan nézte őt. Olyan volt, mintha újra a régi lányt látná – azt a törékeny, tiszta lelkű Aisah-t, akibe beleszeretett.

– Ne nézz így rám… – suttogta Aisah, miközben egyik kezével Brent arcát érintette meg.

Brent nem válaszolt, csak közelebb hajolt hozzá, és megcsókolta. Aisah először meglepődött, de aztán visszacsókolt. Csókjuk egyre szenvedélyesebbé vált, ahogy az alkohol és az elfojtott vágyak egyetlen forró, mindent elemésztő pillanatban egyesültek.

Aisah szeme sarkából észrevette, hogy Margaret az ajtóból figyeli őket. Egy pillanatig élvezte a helyzetet – élvezte, hogy az anyósa látja őket, hogy szemtanúja lehet annak, ahogyan Brent újra és újra őt választja.

Aisah még jobban magához húzta Brentet. Lábaival átkulcsolta a férfi csípőjét, még szorosabban hozzásimult, és forrón, éhesen csókolta meg. Margaret ekkor csöndben becsukta az ajtót. Már csak ketten maradtak.

Aisah lehúzta Brent pólóját, és végigsimított kidolgozott mellkasán. Brent szemei sötéten csillogtak a vágytól. Egy pillanatra megállt, mintha habozna, mintha minden fájdalom és feszültség ellenére tisztán akarná érezni őt.

Aisah azonban nem akart megállni. Felfelé nyúlt, ujjai belekapaszkodtak Brent hajába, és újra megcsókolta. A csókjuk hevesebb lett, mohóbb, mint valaha. Brent végigcsókolta a nyakát, a vállát, Aisah bőre forró volt az érintése alatt.

Ahogy Brent kezei végigsimítottak a testén, a lány minden gátlását levetkőzte. Mikor végül a férfi beléhatolt, mély sóhaj szakadt fel belőle. Brent mozdulatai először lassúak és gyengédek voltak, de aztán egyre szenvedélyesebbé, követelőzőbbé váltak.

Aisah szemei elkerekedtek, ahogy érezte Brent erejét, a szívük egy ritmusra vert. Az ágy halk nyöszörgései egybeforrtak lélegzetük szabálytalan ritmusával. A lány körmei a férfi hátába mélyedtek, teste ívbe feszült, ahogy minden egyes lökéssel közelebb sodródtak az extázishoz.

Brent kezei birtoklóan kulcsolódtak Aisah csípőjére, ahogy még mélyebbre hatolt benne.

– Mondd ki a nevem – suttogta a fülébe rekedten.

– Brent… – nyögte Aisah, miközben a világ teljesen megszűnt körülöttük létezni.

Egymásba kapaszkodva, egyetlen testként mozogtak, míg végül mindketten elvesztek a szenvedély hullámaiban.

Aisah zihálva temette arcát Brent nyakába, miközben a férfi gyengéden magához szorította. Az éjszaka hosszú volt, és még sokáig nem eresztették el egymást… mintha attól félnének, hogy ha megtörik a pillanat, minden ismét darabokra hullik.