Csak ezt ne!
Anya meg apa fel volt akasztva, kezükben egy-egy vörös rózsával. Hirtelen becsuktam az ajtót és összeestem. Miután összeszedtem magam az öcsém keresésére indultam. Az egész házat átkutattam de sehol nem találtam. Csakis az udvaron lehetett vagy a szerszámosban. Felvettem a köntösömet és elindultam az udvarra. Minden fát, bokrot átkutattam hogy nincs-e ott, de nem volt így hát a szerszámos maradt. Félve nyitottam ki az ajtót. Felkapcsoltam a lámpát. Rózsaszirmok egyre sokasodni kezdtek az asztal körül. És ott volt... Az öcsém holtan feküdt a barkácsasztalon, bordái közt egy fejszével, és egyik kezében pedig egy vörös rózsával. Nem hittem a szememnek. Zokogni kezdtem. Abba sem akartam hagyni, de hirtelen különös hangra lettem figyelmes. Olyasféle halk szuszogás volt.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro