Eliza kővé vált. A háborúnak vége.
-Nem tehetünk semmit.- mondta Starlight
-Győztek...
Tehettek valamit- mondta valaki ezt.
-Itt vagyok.- mondta.
-Szelena!?-kiáltotta mindenki.
-Itt vagy valahol.- mondta Zafíra, továbbra is vakon.
-Nem láthattok, de tudok valamit.
-Haljuk!- mondta Starlight.
-Az erdőben van egy boszorkány. Biztos segít nektek.
Mármint Elizán és Zafírán. Rajtam nem tud.....- mondta
kissé csalódottan majd folytatta:
-Én a véghez tartozok mostmár.
-Akkor menjünk el, hagyjuk hogy ránk találjanak és haljunk meg.- válaszolt Elena feszülten, hogy már egy embert elveszítettek, egy megvakult, egy meg beszél hozzájuk, hogy jobb lesz ha elmegyünk.
-Elena, igaza van Szelenának.- mondta Starlight.
-Lehet.
-Menjünk.- mondta.

4 órával később

-Fáradt vagyok.- mondta Zafíra, Starlight mellet.
-Itt vagytok.- mondta Szelena, egy kis ház mellet.
Benyitottak. Bent nagyobb volt mint tűnt kint.
Egy lány rendezte az üvegcséket a polcon.
-Áhh, itt vagytok.- mondta a lány.
- Maga akit keresünk?- kérdezte Zafíra
-Háát ha vezéreteket akarjátok feléleszteni, és a Sötéthajú lánynak a szeme-világát, akkor igen.
Engem- válaszolt.
-Meg tudja tenni?- kérdezte Starlight.
-A lány már lát is.- mondta halálnyugodtan.
-Igaz. Hány éves maga?- kérdezte Zafíra.
-Alkonyatnak hívnak, és ezeréves vagyok.- válaszolt:
-Mielőt kérdeznétek, fiatalítottam magam, nehogy
Boszorkánynak nézzenek.
-Értem.
-Elizát nehéz lesz feléleszteni. A földön fog éledni, pár hétig várni kell, amíg tizennyolc éves nem lesz.
-Pár hétig 18!?
-A földön 10 év, nálunk 1 hét.
-Csináld akkor. Pár hetet kibír Azul.- mondta Starlight.
-Addig figyelni kéne.- válaszolt Alkonyat:
-De ha akarjátok.....