Rég múlt karácsony
Ez volt a mi 4. karácsonyunk. Bár maffia tagok vagyunk, még is ugyan olyan emberek, mint bárki más. Ünneplünk. Mindneki kedvence a karácsony. Legalábbis rajtam kívül. Én utálom, és erről is arról az a tökkelütött Dazai hibája.
Az első karácsonyunkor Dazai ragasztót tett a samponomba. Másnap a maffia fél épülete bizonyos körülmények között felrobbant...
A második karácsonyunkkor összemosta a kedvenc ruháimat, míg a harmadik karácsonyunkkor a hajamat ragasztózta be. Komolyan makd nem megöltem. Azóta a hajam is tepett fazonú és megnövesztettem, és ezúttal nem fogom hagyni, hogy szórakozzon velem. Inkább vállaltam dupla munkát ezzel elkerülhetem azt az idiótát.
-Chuuya-kun, biztos vagy benne?-kérdezi meglepődve.
-Igen, fönök.-mondom határozottan, míg elveszem tőle a papírokat. -Szóval banditák?
-Csak egy kis szervezet akik nem nyugodnak. Látszik, hogy nem ismerik Yokohamát.
-Értem. Akkor én indulnék is.-mondom majd sarkon fordulva el is indulok dolgozni. Ezúttal nem fogok eltölteni vele egy percet sem. Amint meglátom biztos megölöm azt a rohadékot.
Egy újabb sikeres banda legyőzve. Kicsit sem voltak erősek. Gyengék egytől egyig. Mindanyian meghaltak. Bennem aztán ott van a karácsonyi szellem.
-Chuu Chuu!!-szemeim ki kerekednek, úgy nézek hára. Szemeim résnyire nyílnak, és gondolatban már vagy 100-szor ki is nyírtam.-Komolyan, olyan ki munka mániás lettél. Ez a kis szervezet olyan gyenge volt, hogy várhatott volna még egy kis időt. Ráadásul karácsony van, Chibi.
-Ne hívj Chibinek.-mondom morogva.-Különben is, a munka sosem várhat. Még karácsonykor sem.-morgok továbbra is. Közelebb jön hozzám, és megfogja karomat.
-Chuu~ Boldog karácsonyt.
-Mi Da-úgy tűnik a reakció időm sem olyan, mint 4 évvel ezelőtt. Ha olyan lennék akkor már rég le ütöttem volna azért amit most tett. De... Nem bírom ellökni magamtól. Hogy teszi ezt velem?
-Szeretlek Chuu~ Gyere,menjünk haza. -kedves hangja a szívembe szúrt, és bele hasított az éjszakába ami most szokatlanul csöndesnek hatott. Amire még mindig emlékszek. Ez a mi történetünk. Ez volt annak az évnek annak a napja ami mindent meghatározott. Meghatározta a jövőnket.
Karácsony napja volt, de te másnap elhagytál, és soha többé vissza se néztél.
Huha először is szeretnék mindenkinek boldog karácsonyt kivánni. Őszintén remélem, hogy mindenkinek jól telik.❤
Másodszor pedig... Szeretnék bocsánatot kérni amiért nem tudtam normális történettel elő állni de úgy gondoltam, hogy karácsony van és ezzel szeretnék kedveskedni minden követőmnek/olvasómnak akik végig követik az egész éves munkámat. Vote-oltok, kommentet írtok és mindez nagyon nagy boldogsággal tölt el. Minden egyes vote és komment borzasztóan sokat jelent nekem.
Annyira hálás vagyok nektek. Néha csak vissza olvasom a kommenteket és ki rántanak a mélyből amibe mindog beleesek.
Szóval köszönöm!!!❤❤❤ Mindannyian nagyon sokat jelentetek nekem.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro