-K-KAZUE??-hökken meg a 24 éves lány...
-Mi az? Honnan veszed, hogy így hívnak? -förmed rá a Maffiózó.
-Kazue én vagyok az Ai... Ő meg a bátyá- kapom a fejem arra a fiúra aki a képességem miatt kezdett el szenvedni a fejfájástól. Nem volt sok időm reagálni, mert valami belenyilalt a hátamba. Az nem más volt mint egy Tőr amit szintén a szőke hajú lányom fogta. Egyszerre van elöttem meg mögöttem.
-Nani? -préselem ki az ajkaim közül. Már a lány belémfordítaná a kést amikor is felcsillannak egy pillanatra vörös szemei. Megfagyott. Nem kékek voltak a szemei? Mi történhetetett? Azt olvasom ki a gyorsan szárnyaló gondolatai közül, hogy ,,Anya?" A kés mifordul a hátamból én pedig önkénytelenül a földre hullok.
-Atsushi...-nézek a fiamra aki pedig még mindig az emlékeivel küszködik.-Nézz rám Atsushi... Kérlek... -nyöszörgöm. Alig hagyja el hang a számat. Az erőm lassan elhagy, de nem hagyhat el... Nem.... Nem hagyhatom így abba... Egyszer csak egy ismerős mégis furcsa hangot hallok meg.
-Nem megmon-felmorog- Nem megmondtam, hogy intézkedem én? -förmed a szőkére- Nem vagy normális Kazue!-morogja a szőkének a vöröshajú.
-De ember! Azt mondtad szerezzem meg a tigrist. Vigyed, leszarom már. -a lány porrá válik. Erre egy morgást hallok mellőlem. Nehezen, de odafordítom a fejem amit nem nagyon kellett volna, ugyan is az említett fiú ugrik fölém védekezően tigrisbe. Miért történik ez? Miért nem találta meg inkább az egyik irodás Kazuet?... Mi történhetett? Ezekkel a gondolatokkal a fejemben szállt el az eszméletem. Már nem fogtam fel semmit.

-Történések amíg Ai eszméletlen-
Atsushi védelmezi a lányt amíg a vörös fel nem adja, hogy vesztett.
-Akkor vidd magaddal rühes korcs. -morogja a kalapos- De úgy is beszédem lesz a ribancoddal! - a tigris erre csak a férfi felé kap az pedig az orrára csap, majd elrepülne ha nem fogja le egy ruhából szült szörnyeteg és csapja a tigrishez. A feketekabátos fehér galléros köhögni kezd.
-Tényleg ilyen rohadtkönnyen feladod a harcot? Kazue is kapni fog ezért, de te neked a legföbb maffiózó létedre megfutamodsz egy tigristől?
-Akkor kapd el ha komolyan ennyire akarod! De a lány úgy sem kell nekünk! Szedd le a tig-
-Oya-Oya-Oya csak nem Chuuyaaaa?~~ -Érkezik meg az eddig hallgatózó bézskabátos kötszeres is.
-Te neked is itt kell lenni igaz? -sziszegi a vörös kalapos.
-Azt hiszem akkor itt végeztünk... -morogja a fekete kabátos. -a tigris erre csak ordítással felel és támadna, de az irodás visszafogja. Az is elveszti eszméletét. A kalapos csak elhúzza a csíkot.
-Hát viszlát Dazai-san. -elugrik a fekete kabátos is.

Atsushi lassan ébredezik, majd eszébe jut minden neki, hogy mi történt. Az Iroda nővérszobáján. Mellete lévő ágyon felhúzott lábakkal ül anyja Ai is. Kutya baja hála Yosanonak.
-Ai jól vagy?-szólok a nőhöz aggódva. A feketehajú alig tér ki a gondolataiból.
-Mi? Tessék? Hol? Ja igen... Jól...-válaszolja mosollyal az arcán. Hamis mosolynak látom én ezt. Egy sóhaj kiséretébe állok fel az ágyamról és odamegyek hozzá.
-Most mit kezdjünk? Hogy mentsük őt ki?
-Hah? -értetlenkedve néz vissza rám.
-Hát Kazuet! Láttam, hogy nem önszántából van ott... Mentsük őt ki!
-De mégis hogy? Hogy képzeled ezt? Majd besétállunk oda, hogy amúgy hello dolgunk van, és elvisszük onnan őt? Elment az eszed? Egy jól szervezett ügynökségnél van, mi pedig valószínűsítem ketten vagyunk.
-Ki vagy te? -morgom rá. - Ki vagy te és mégis mit műveltél anyával?!
-Nyugodj már le. Csak idő kell... -morogja rám a nő. -Amúgy is... Biztos van benne valami amitől a nyomunkra bukkannak és ha ide is hozzuk felrobbantják az egész helyet...
-Akkor meg mit csináljunk?
-Várunk? Míg jobban fényrederül a helyzetünk? Tudjuk, hogy életben van és bizonyára jól is.
-Úgy gondolod?
-Tető van a feje fölött, meleg ételt eszik és egészségesen dolgozik. Valószínűleg nem éri fájdalom, mert kifinomult maffiózót faragtak belőle.- Fáradtan nézek ki az ablakon. Igaza van. Hülyeség lenne most elrángatni őt onnan... De életben van... Nem tudom, hogy de életben... Mi történhetett?