Totálisan teljesen szétcsaptam magam. Zalán áldásával Petivel és Brúnóval a nyakamba vettem a várost és egész éjjel buliztunk meg ittunk. Azt se tudom, hogy keveredtünk haza, de az biztos, hogy az ágyig egyikünk se jutott el, mert amikor felébredtem a kanapén feküdtem, Brúnó mellettem kuporgott a földön, Peti pedig a fotelben félig fekve horkolt.
Fájdalmasan nyöszörögve felültem és a tekintetem Alexanderre villant, aki szórakozottan dokumentálta az ébredezésemet.
– Tedd magad hasznossá és légyszi hozz egy fájdalom csillapítót – kértem, vagyis inkább könyörögtem.
Alexander a gyógyszeres szekrény felé indult én pedig Brúnón átlépve elvánszorogtam a lenti mosdóba. Mire rendbe szedtem magam Alexander egy pohár vízzel és egy fájdalomcsillapítóval várt. Hálásan bevettem majd újra elterültem a kanapén és behunytam a szememet. Utáltam másnapos lenni és sajnos az utóbbi egy évben gyakran előfordult velem, hogy csatak részegre ittam le magam.
Mikor legközelebb felébredtem, az nem magamtól volt, hanem a hideg víztől, amit a nyakamba zúdítottak. Velem egy időben Brúnó is felkiáltott, aki lévén, hogy mellettem feküdt a földön bőven kapott a vízből. A vizes bulit egyedül csak Peti úszta meg, ő a kiáltozásunkra ébredt fel.
– Ez komoly? – néztem Zalánra nyűgösen. – Pihenni szeretnék!
– Aki éjjel legény, legyen nappal is az, ez rátok is vonatkozik – fordult a srácok felé.
Brúnó összekuszálódott hajjal, kómás fejjel ült fel és fájdalmasan fintorogva nyújtózkodni kezdett.
– Mikor kerültem a földre? – kérdezte rekedten. – Várjunk az a rúgás a bordámba, lehet nem álom volt – villant rám a tekintete.
– Azt se tudom, hogy kerültünk haza – dörmögte Peti a hajába túrva. – Utoljára a diplomaosztón rúgtam be ennyire.
– De nem is ittunk olyan sokat – jegyeztem meg.
– Elég legyen – rivált ránk Zalán ingerülten. – Mondtam, hogy húzós hetünk lesz, szóval szedjétek össze magatokat. 10 perc múlva gyűlés van, ahol elmondom a mai feladatot! A mai naptól kezdve 3 napig küzdeni fogtok a randikért, amit, ha megnyertek ti magatok szervezhettek meg – vázolta fel a tervet.
– Jó, csak még 5 percet – kértem egy nagyot ásítva.
– Nincs 5 perc! Hajrá – tapsolt kettőt Zalán.
Csak az 5 percembe telt, hogy felmenjek a szobámba és újabb 5 percet töltöttem azzal, hogy megszabaduljak a ruháimtól és vegyek egy fürdőt. Végül fél órás késéssel, de korgó hassal megérkeztem az udvarra, ahol Brúnón és Petin kívül mindenki tökre éber volt. Gábor mikor észrevett gyorsan elkapta rólam a tekintetét, mire görcsbe ugrott a gyomrom. Még mindig haragudott rám, engem pedig azóta is érdekelt, hogy mi történt közte és Joci között, ami ekkora gyűlöletet váltott ki belőle.
– Most, hogy végre Beatrixet is a köreinkben köszönthetjük elárulhatom, hogy ma külső terepen fogunk játszani. Mindenkinek van fél órája, hogy kényelmes öltözéket és túracipőt húzzon. A felszerelésről mi gondoskodunk. Mi Beatrixel előre megyünk, jó készülődést – köszönt el.
– Ezért kellett sietnem? – kérdeztem Zalánt követve.
– Nem igazán siettél – villant rám a tekintete. – Mi a gond? Kicsit hangos voltál hajnalban.
– Mi történt?
– Nem az én dolgom beavatni téged – rázta meg a fejét és beszállt a kocsiba, én pedig becsusszantam mellé. – De érdekelne, hogy mi történt, hogy mi volt a kiváltó ok a féktelen bulizásnak.
– De hiszen tudod!
– Mindent én se tudhatok!
– Hagyjuk már! Alexander tuti mindent elmondod neked. Hogy Gábor látta, hogy megölelem Jocit, aki az exem, de ezt te úgyis tudod, hisz minden szál nálad fut össze. Ahogy azt is tudod, hogy összevesztünk. Tudod azt is, hogy bánt nagyon, de annyira nem, mert rájöttem, hogy szerelmes vagyok Brúnóba és hamarosan ezt neki is elmondom. Igen megteszem, mert nem leszek olyan ökör, mint Krisztián!
– Mondtam én, hogy mindenről én sem tudhatok – nyugtázta elégedetten. – Mivel a tanácsadód vagyok, szeretném megkérdezni, hogy ennek a hirtelen jött szerelemnek köze van ahhoz, hogy Gáborral összevesztetek?
– Ha tudni akarod semmi köze hozzá! Sőt Gáborral csókolóztam a régi szobámban, amikor rájöttem!
– Szívás – nyugtázta.
– Mi lesz ma a feladatuk?
– Kiszabadítani téged a toronyból. A versenyzőknek több feladatot és akadályt kell teljesíteniük, ahhoz, hogy eljussanak hozzád és kiszabadítsanak a sárkány fogságából. Mindezt egy erdő nyílt terepen. A feladatok és az akadályok mind hozzád köthetők és nagy figyelmet fektetnek az elmúlt 2 hétre. Ezáltal azt is teszteljük, hogy ki figyelt rád a leginkább – magyarázta. – Komolyan Brúnó? Nem tudok felette napirendre térni.
– Miért nem?
– Mert a válogatáson átsiklott rajta a tekinteted és az első találkozás sem döntött le a lábadról.
– Pont ez a lényege nem? Már senki sincs itt azok közül, akik azonnal megtetszettek.
– Kivéve Gábor.
– Gábor, aki miattad haragszik rám! Nem hiszem el, hogy nem szóltál itt van Joci – ripakodtam rá.
– Így volt a legjobb – vonta meg a vállát és kinézett az ablakon. – Lassan megérkezünk.
Egy fából készült kilátó mellett álltunk meg, ahová egy módon lehetett csak feljutni. Kötélbe kapaszkodva. A másnapos fejemnek nem tett jót a magaslati levegő, azonnal émelyegni kezdtem ahogy felkapaszkodtam majd a gyomrom tartalma alattunk kötött ki a földön. Zalán döbbenten ugrott hátra és idegesen felpillantott rám.
– Majdnem lehánytál!
– Talán megérdemelted volna – motyogtam és a hátamat a falnak vetettem.
Alexander felkapaszkodott mellém majd leült velem szemben és elővett egy pakli kártyát. Rámeredtem, majd a fejemet rázva elnyúltam a padlón és a szememet behunyva alváshoz készülődtem.
– Komolyan aludni fogsz?
– Hagyj – motyogtam.
– Ne már. Alszol miközben érted küzdenek?
Nyöszörögve kinyitottam a szemem és vettem egy mély levegőt, amitől a tüdőm megtelt friss tiszta levegővel. Ez hatott és valamennyire elmulasztotta a gyomrom émelygését, de még mindig úgy éreztem magam, mint akin áthajtott az úthenger.
– Mi történt az éjjel?
– A kevésbé durva vagy a nagyon durva részekkel kezdjek?
– Durva? – rémültem meg azonnal. – Kérlek, szépen mondd, hogy nem volt édes hármas! Ugye nem? Ugye nem táncoltam egyszerre velük úgy? Mármint bensőségesen.
Alexander sejtelmes vigyort villantott rám és megkeverte a kártyákat mielőtt osztott volna. Nem világosítottam fel, hogy nem tudok kártyázni, erre csak akkor jött rá, amikor várat kezdtem el építeni az általa kapott lapokból.
– Nem tudsz kártyázni?
– Ez nem egy puccos amerikai film – vontam meg a vállam majd csalódottan morogtam, amikor a váram összedőlt. – Megmozdultál – vádoltam meg.
– Semmit se csináltam – tiltakozott. – Tudod vicces vagy részegen.
– Mit műveltem? – meresztettem rá a szemem újra. – Kérlek, Alexander ne a TV-ből kelljen megtudnom!
– Addig a pillanatig semmi izgalmas nem történt, míg el nem kezdtél keverni. Ott akkor te elszabadultál, az asztalon táncoltál, majd belemásztál a szökőkútba és azt üvöltötted, hogy kell neked egy Nick Beamon, hogy megcsókoljon a szökőkútban. Peti és Brúnó azonnal vállalkoztak a szerepre, de akkor a zsaruk megjelentek és elkezdődött az eszeveszett rohanás, nekem kellett azt hazudnom, hogy egy filmet forgatunk. Nem örültek szóval lehet, kapsz egy szép bírságot. Utána betrollkodtatok egy esküvőre, de mázlid volt, mert a menyasszony imádott, így adtál egy koncertet. Utána visszajöttünk a villába, de még nem voltatok álmosak, ezért kitaláltad, hogy meztelenül fürödjetek a tóban. Brúnó ezen kiakadt és nem hagyta, hogy levetkőzz és addig rángattátok a felsődet, hogy beleborultál a vízbe – mesélte.
– Jézusom – röhögtem el magam és beletúrtam a hajamba. – Semmire sem emlékszek!
– Szerintem jobb is. Életem legpocsékabb éjszakája volt – horkantott fel. – Mindent felvettem, de a nyersanyagot látva Zalán úgy döntött, hogy kivágjuk a műsorból. Nem az a célunk, hogy lejárassunk, hanem, hogy segítsünk rátalálni a szerelemre.
Felvontam a szemöldökömet, de inkább nem mondtam semmit. Azon túl, hogy Zalán vezette a műsort és intézte a versenyeket, nem igazán tett hozzá ahhoz, hogy rátaláljak a szerelemre. Sőt igazából a szerelemben nem is lehetett segíteni, az csakis a két személyen múlott. Ezért is utáltam a vakrandit, meg azt, ha össze akartak valakivel hozni. Nekem ez nem feküdt, hogy egy ismerős által rám tukmált személlyel ismerkedjek. Jobban szerettem, ha az illetőt nem ismertem korábbról és nem volt köze a közvetlen ismerősi körömhöz.
– Van még valami, amit talán illene elmondanom.
– Te jó ég – emeltem rá a tekintetem.
– Az éjjel kicsit erőszakosan próbáltál bejutni Gáborhoz. Csúnyán hajba kaptatok, mert nem akart ilyen állapotban beszélgetni veled.
– Csodálatos – suttogtam és felhúztam magamhoz a lábaimat. – Előtte végleg elástam magam!
– De nem számít, mert szerelmes vagy nem igaz?
– De – biccentettem. – Csak mégis szar tudod? Mert Gábor véleménye nekem nagyon fontos. Talán az ő szavára adok a legjobban az összes közül.
Alexander egy bólintással nyugtázta a szavaimat, aztán egy lehetetlen feladatra vállalkozott. A fejébe vette, hogy megtanít pókerezni.