🖤ÖTVENHARMADIKRÉSZ🖤
Az íróasztalon támaszkodva hajoltam előre, hosszú körmeim a laptop billentyűin kopogott egymást felváltva.
- Eltudnánlak így nézni életem végéig. - mondta a mögöttem helyet foglaló férfi.
Kényelmesen elterült bőr foteljában míg én dolgoztam helyette és elintéztem pár dolgot neki.
- Egy főnyeremény vagy.
-Hízelegsz Williams? - pillantottam hátra s kissé lejebb toltam szemüvegemet.
Mélyen kifújta a levegőt s hirtelen ölébe rántott.
-Héjjj, mindjárt kész vagyok bírd ki!
De hiába beszéltem neki, csiklandós csókokkal borította nyakamat majd áttévedt a számra.
Richard úgy tudott csókolni, de úgy, hogy az teljesen elszédített s elvette az eszemet.
Végig simítot combomon s keze megállapodott fenekemen.
Richard apja kopogás nélkül lépett be, ő volt az egyetlen aki ezt megtehette.
- Ricky összeírtad a megrende...lést? - nem zavartatta magát, végig nézett fián majd tekintete lehaladt a fia által markolt fenekemre s elmosolyodott.
- Már majdnem kész voltam mikor a fia megtámadott és... - mentettem volna a menthetőt.
- A menyasszonyoddal csináltatod azt amit tíz perc mulva le kell adnod és még most sem bírsz magaddal?
Richard nemet intett fejével és levakarhatatlan vigyora végül átragadt az apjára is.
- Bocsánat, gyorsan befejezem. - szégyeltem magam hiszen szoknyám alig fedte fenekemet mikor apuka benyitott s nem mellesleg nyelvem is éppen a fia szájában ficánkolt.
- Nem a te hibád Reederica, ismerem a fiamat. - mondta. - Drága jó gyerekem már a menyasszonyod, nemsokára el veszed s annyit nyalhatod falhatod amennyit csak akarod de a rendelésnek akkor is meg kell időben lennie.
- Tudom, és mindig meg is van.
Gyere igyunk egyet amig befejezi.
- Addig sem hátráltatod. - mondta vigyorogva.
Ott maradtam magamban így betudtam fejezni és elküldeni.Richard sosem késik az ilyesmivel de az elmúlt hónap a rohanásról szólt, előre dolgozunk már hiszen holnap valentin nap és mi elutazunk kettecskén jó messzire innen ahol munkáról hallani sem akarok, mondom én aki talán nagyobb munkamániás mint a másik.
A következő két hetet egy eldugott szigeten töltsük és ezt követve vár ránk még két hónapnyi rohanás hiszen májusban esküvő.
Végeztemmel átmentem a saját öltözőmbe, hogy megigazítsan szám színét amit Richard lecsókolt rólam majd kimentem a hátsó kijáraton, hogy rágyújtsak amig várok.Richard az apjával van így biztosan munkáról van szó amihez nekem nincs közöm.Éppen csak beleszívtam a vékony kis rúdba mikor begördült egy fekete Porse.
- Újabban ilyen kis csajos autóval jársz?
- Jaj de vicces vagy Malone, kurva vicces leány vagy te mondom én.
Franky közelebb lépett majd megölelt és puszival üdvözölt, ezt követően ő is rágyújtott.
- Tudom. - kuncogtam.
- Képzeld randiztam ma. - oldalra pillantott rám s szemeiben huncutság csillogott.
-Na nem mondod? Megbékélt a kisasszony? - kérdeztem kíváncsian.
- Meg,végre. - fújta ki a füstöt.
- Frankyyy - húzzam el nevét. - Ez nagyon jó!
Láttam rajta,hogy orra alatt mosolyog.
Örültem,hogy végre rendeződnek a dolgai Agnessal.
Pár perc múlva megérkezett Dan majd bementünk mindhárman és kikértük italainkat.
Jeleztem Richardnak és az apjának, hogy a megrendelést elküldtem úgy, hogy elvonulok készülődni az öltözőmbe hiszen nemsokára színpadra kell lépnem.
- Várj egy kicsit Reederica. - visszanéztem Richard apjára aki vőlegényemre nézett. - Richard mondani akar valamit.
- Jaj apa, rám hagyod a piszkos munkát. - szép zöld szemeit rám emelte s tudtam, hogy valami olyat kell mondania aminek én most nemfogok örülni.
- Hallgatlak.
- Este jön pár ügyfél aki...
-Nem! Richard nem maradok.
Felált és hozzám lépve kezeivel átkarolta derekamat. - Lécci, legyél jó kislány.
- Richard nem akarok itt maradni.Korán keltem ma és egész nap dolgoztam, lemegy az esti műsor és itt sem vagyok.
- Úgy maradj itt mint a menyasszonyom, a társam. - jaj de hízeleg.
Kőkemény csiszolódásban vagyunk a lelkemmel.Talán egyszer gyémánt lesz.
Forgattam fejem jobbra majd balra, nagyon nem akaródzott ez most nekem.De ez a piszkosul jóképű majom behízelegte magát így végül rábólintottam.
Mikor a színpadra léptem láttam, hogy egy kisebb társaság halad fel a lépcsőn s helyet foglal Richardék köreiben.
A műsor közben nem figyeltem őket de az egyik szinte csak egy perces szünetben amig iszom egy korty vizet és a zenészek is szusszannak kicsit felnéztem a vipbe.
Egy férfi állt fent és egyenesen szemeimbe bámult.Egyből el is néztem hiszen nem érdekelt igazából, hogy ki is ő, úgy is biztosan megtudom az este folyamán ha már itt kell maradnom.
Fél órával később a pult mellett haladva kikértem az újabb italom majd elindultam fel.
- Na végre, hogy megjöttél. - mondta Richard apja majd bemutatott a társaságnak.
- Ő itt Reederica, Ricky menyasszonya.
- Ez biztos? Te mázlista szarházi. - mondta egy hang majd felé fordultam.
Az a férfi volt aki fentről bámult nemrég.
Richard elégedett vigyorral az arcát bólogatott s tudtam, hogy ez egy kinek van nagyobb farka féle játék lesz amibe szivesen beszállok.
- Ő mázlista? Akkor mit mondjak én? - vigyorogtam mint valami gyogyós és helyet foglaltam Richard jobbján.
- Sosem titkoltam, hogy az vagyok. - válaszolta vőlegényem a férfinek.
- Hogy a ménkűbe szedtél fel egy ilyen jó csajt? - kérdezett vissza.
- A sármommal és a méretes farkammal. - játékosan vállon csaptam vőlegényemet.
- Naaaa.
- Kisasszony kérem ez igen is fontos szempont ha egy nőnek ha férjet választ. - mondta a fiatal férfi mellett helyet foglaló már - már őszülő férfi. - Ilyen szép nő biztosan nem menne hozzá egy köpcös, töketlen bohóchoz.
Helyeseltem a férfi szavaira.
Kiderült,hogy a csávó Donald unokatestvére a fiatal férfi pedig a fia vagyis Richardal második unokatestvérek de még mindig zavaróan bámult és ez nagyon nem tetszet.
- Ki ne essenek a szemeid Harry.
- Bocsásd meg gyenge lelkemnek drága bratyó, de nem tehetek róla.Ez a nő álomszép.
- Tudom, mindenki tudja.Az egész kibaszott város tudja. - Richard felállt és a korláthoz lépett.
- Ki a leg kibaszott szebb a világon? - kiáltotta ez az őrült s hallgattam a lentről zendülő hangos zajt ami a nevemet hozta magával.
Munkáról beszélgettek többnyire, de elég fáradt voltam s csak hallgattam vagy bólogattam.
Szinte fel sem tűnt, hogy Richard felállt az apjával és annak unokatestvérével majd a korláthoz lépve beszéltek, mutogattak valamit egymás között.
Biztosan üzlet ez is szóval nem nagyon figyeltem csak vártam, hogy végre azt mondja, hogy mehetünk.
Telefonomat megnyitva gondoltam gyorsan irok Rosenak mert még kora este írt, hogy Basti belázasodott ezért megkérdeztem, hogy van az én kicsi keresztfiam.
- Komolyan hozzá akarsz menni? - hallottam.
- Tessék? - kérdeztem fáradtan.
- Miért akarsz hozzá menni? Az összes nőjét megverte, gondolod neked jobb sorsot szán? - na bassza meg, megint valaki aki megakar menteni és jobban tudja mit kellene tennem mint én magam.
Felnevettem. - Már elnézést, de tudom mi a jó nekem! - s ezzel vissza néztem telefonomra.
- Ha akarod én megszöktetlek. - mi a fasz?
- Már elnézést de neken eszem ágában sincs megszökni.Hagyjon kérem békén. - felálltam és Richardhoz sétálva közöltem, hogy megyek és induláshoz készülődöm majd azt is megjegyeztem halkan, hogy a csávó fura és hülye kérdéseket tett fel.
Elköszöntem jövendőbeli apósomtól és annak unokatestvérétől majd távoztam.
Intettem Sonjának majd csókot dobtam a zenészeknek és végül becsultam magam mögött öltözőm ajtaját.
A fürdőszobából már átöltözve léptem ki mikor megláttam az ajtónak dőlve azt a furcsa férfit aki egész este csak bámult s kimondottan zavaró volt a társasága.
- Kérem távozzon ez egy privát öltöző. - ahogy közeledtem, hogy kinyissam az ajtót és kitessékeljem ő rázárta azt.
- Miért mennék? Hiszen még alig ismerjük egymást, beszélgessünk. - annyira furcsa volt a viselkedése.
Zavaros volt, mintha nem lenne teljesen tiszta.
Nemtudom, hogy drog hatása alatt volt -e vagy zavart elme alapból de ijesztő volt és nyugtalanító a jelenléte.
Szőkésbarna haja és tipikus angol feje volt.Olyan semmilyen.Nem volt sokkal magasabb nálam de még is aggasztott, hogy egy zárt helyiségben vagyok vele.
- Azonnal nyissa ki az ajtót!
- Annyi mindent mondhatnék Rickyről ami miatt elmennek a kedved a házasságtól.
Mesélhetnék arról a sok lányról akit bántalmazott, vagy azokról akiket oda dobott a kutyáinak.
Dan még hagyján, néha Patrickban is van tartás de a másik kettő, Franky és Xavier na azok nem semmit.Ha tudnál róla régebben mi folyt esténként a klubban, sőtt nem tudhatod, hogy most mi folyik a hátad mögött. - egyre csak közelített, nem tetszik ez nekem.
- Nem kell hozzá menned. - mondta, s én kezdtem magam úgy érezni mint rgy pszichopatákkal teli horror filmben.
- Zsarol valamivel?Biztosan zsarol, igen...biztosan mert magadtól nem mennél hozzá. - két lépésnyire volt tőlem.
Mit vétettem, hogy a jóisten rámküldött egy ilyen bolondot.Oké volt az a csaj akit agyon vertem egy öntözőkannával, de azért már vezekeltem és erős a gyanú bennem, hogy a karmám vissza ütött és azért büntetett azzal amire gondolni sem szeretek.
- Mégegyszer megkérem, hogy távozzon mert ennek a beszélgetésnek nagyon csúnya vége lesz.
Erre felnevetett és felkaromhoz ért de én másik kezemmel lesepertem magamról mire hirtelen hozzám lépett és hátra nyúlt majd bele kapaszkodott hajamba.
Tudtam, hogy mentenem kell magamat.
- Már hozzád érni sem lehet? Ne légy olyan finnyás.
Azonnal hátra nyúltam a smink asztalra és volt akkora áldott nagy szerencsém, hogy egy kis olló akadt a kezem ügyébe.
- Mondtam, hogy hagyjon engem békén és menyjen a picsába! - kiabáltam miközben legalább hatszor vagy hétszer belészúrtam a kisollót.Nemtudtam figyelni mert közben kint már nagy volt a hangzavar s reccsent a zár ahogy vőlegényem szétrúgta az ajtót.
A férfi kezembe kapaszkodott de félig már a földön térdelt s vérzett miközbrn Richard berontott majd elkapta és magam sem értem, hogy az istenbe tud ez az ember ekkorát ütni de ez a Harry nevű fickó rá esett az üveg asztalra ami apró darabokra tört alatta és nem mozdult.
Richard egyből hozzám fordult s magához ölelt szorosan, elvesztem védelmező karjai közt és teljes mértékben biztonságban éreztem magam.
Kezei közé fogta arcomat majd homlokon csókolt.
- Jól vagy? Nem csinált veled semmit? - kérdezte.
- Leszúrtam. - válaszoltam a lehető leg egyszerűbben.
- Nem ért hozzád?
- Megtépte a hajamat, belekapaszkodott és csúnyán nézett rám ezért megszúrkodtam.
Rossz dolgokat mondott rólad és a srácokról.Nem szeretem ha rosszakat mondanak tólad. - felnéztem rá. - És persze a srácokról. - homlokát enyémnek döntötte s elmosolyodott. - Eljött az idő, hogy felfogadjam melléd azt a testőrt akiről már beszéltünk. - nagyon nem akaródzott ez nekem, s már egyszer sikerült lebeszélnem róla Richardot.Semmi szükség rá, hogy egy nagy darab, kopasz pasi folyton a nyomokban legyen, bár miattam haja is lehet akkor sem szeretném ha egész álló nap követne valakin.
- Meghalt? - kérdeztem.
- Remélem belefullad a saját vérébe. - kaptam meg válaszul.
- Miért találnak meg engem mindig az ilyen elmeroggyant fazonok?
Mocorogni kezdett majd nyakához kapott.
Úgy saccolom lehetséges, hogy nyakon szúrtam.
Donald és a férfi apja elkerekedett szemekkel nézett be az összetört ajtón s a férfi egyből fiához rohant. -Mi történt a fiammal?
Kikerültem Richardot és a férfihoz léptem.
- A fia be pofátlankofott ide majd rá zárta az ajtót s ha ez nem lenne elég a vőlegényemet sértegette s megptóbállt ellene hangon s végezetül rám támadt ezért leszúrtam.
- De a fiam...
- Semmi de! Velem senki sem viselkedhet így, én Richard Williams jövendőbeli felesége, Donald Williams jövendőbeli unokáinak anyja vagyok, velem senki sem baszakodhat világos voltam?
Richard szemszöge :
Szemeimből majdhogynem megszökött pár könnycsepp annyira büszke voltam rá, ez az én asszonyom.
Apám lopva rám pillantott és elmosolyodott Reederica szavain, nem mondott semmit de tudta, hogy ő a nekem való nő.
Én gyönyörű, erős amazonom.
Büszkén felszegezte fejét s mikor Harry mocorogbi kezdett a földön és próbállt felkelni onnan Reederica lehajolt. - Még egyszer nem akarlak meglátni, s csakis az apád jelenléte miatt nem taposom szét a fejedet ebben a méregdrága tizenhatcentis magassarkúban, mert hidd el feláldoznám érted!
Rám nézett s kezét nyújtotta felém én pedig mosollyal arcomon távoztam.
Kiléptünk a hátsó kijáraton ahol autóm parkolt s szóltam a fiúknak, hogy intézzék az ügyet mi pedig hazamegyünk és ma már nem vagyunk elérhetőek.
Reedericát nem nagyon izgatta, hogy mi lesz Harryvel s engem sem, csak másnap a repülőn kérdezte meg, hogy mi lett a tegnapi fickóval.
- A szúrás nem ért ütőeret.Megfoltozták és felfog épülni, hogy meghallhasson " véletlenül"
Kérdő pillantására illett választ adnom.
- Senki sem érhet hozzád ő pedig egy labilis szarházi.A családjának is jót tenne ha meghalna.Felváltva járja meg az elvonókat és a pszichiátriákat.Mindig is irigy volt rám, hogy annak születtem akinek s neki csak egy apró falat jutott abbol amiből nekem minden.
Értette mit akarok ezzel mondani.
Hozzábújtam s egyik kezét átölelve ölébe feküdtem. - Vakargasd a fejem. - mondtam.
Szeretem ahogy rám néz...
Mikor ketten vagyunk az annyira más, mikor nem kell munkával foglalkozni és olyanok lehetünk mint két szerelmes fiatal.
El is aludtam karjai közt s már csak akkor ébredtem fel mikor arcomat simogatva ébresztgetett és ezt suttogta. - Megérkeztünk.
🖤Drága Gengszterkéim!🖤
Tudom már nagyon vártátok ezért ma megetőltettem magamat és tessék.
Nagyon halkan megsúgom, hogy már nem vagyunk messze a várva várt esküvőtől sem, sőtt már a küszöbön áll és nagyon remélem, hogy két - három rész mulva eljutunk oda is.
Van tippetek, hogy fog alakulni végül? Nyugodtan fog telni békességben vagy lesz valami dráma, esetleg vér fog folyni?
Várom a tippeket addig is....
Millió csók....
STORM
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro