Richard szemszöge :

Kisétáltam ráérősen a hátsó kijáraton és meggyújtottam cigarettámat, a dohány íze végig szaladt a torkomon s eltelítette tüdőmet, lassam kifújtam közben odaléptem a tőbbiekhez.
Dan épp az egyik csajozós sztoriját mesélte.

- Hol hagytad a barátnődet főnök? - kérdezte Dan és kereztbe rakta maga előtt karjait.

Vetettem rá egy szúrós pillantást mire ő kezeit védekezően magaelé tette.

- Jól van, jól van.Hol hagytad Reedericát?

- Mióta is hívod őt Reedericának? - kérdeztem kiváncsian.

-Mielőtt megérkeztél beszélgetünk és felvetette, hogy nem-e lenne baj ha tegeződnénk.

- Remélem nem tömtétek tele a fejét baromságokkal.

- Dehogy is Ricky, csak tudattuk vele, hogy ha valamire szüksége van szóljon nekünk bátran, s ha rászál valami részeg idióta vagy bárki zaklatni meri azt megkéselem a picsába. - mondta Patrick barátom és ő nem szokott mellé beszélni.

- Szerettük volna ha közvetlenebb a viszonyunk és jólérzi magát közöttünk.Szeretnéd, hogy így legyen nem? - folytatta Xavier.

- Persze, hogy szeretném ha jólérezné magát négy ilyen mérhetetlenül nagy segfej közt.

- A srácok jót akartak Riky, hidd el ez a kis beszélgetés ami lefolyt az imént közöttünk, ennek pozitív vízhangja lesz. - mondta Sonja.

- Szereztünk neked egy jópontot főnök. - marháskodott Franky s közben vigyorgott mint egy narkós idióta.

- Franky ha te szerezted akkor lehet már az első kijáraton megszökött és holnap megkapom a felmondását.

- Ha tudnád milyen szépen beszéltek neki rólad? - állt melléjük Sonja.

- De most komolyan főnök, tiszta szépeket mondtunk rólad. - fejezte be Franky.

A többiek is helyeseltek s én mélyen letüdőztem cigarettámat míg halgattam őket.

- Az biztos, hogy nem lesz könnyű dolgod.
Nem fogja összeszarni magát a pénzedtől.
Ennek a lánynak bizonyítanod kell Ricky. - szólt hozzám Dan s folytatta. - Biztos, hogy bejösz neki.Kinek ne tetszene a kisfiús pofád!? - jött közelebb Dan barátom és vigyorogva mondta a képembe amire a többiek is fel nevettek.

- Megtudtad győzni, hogy fogadja el azt a gyönyörű kis csodát? - kérdezett Sonja.
- Vissza akarta adni de mondtam, hogy ezt veled kell megbeszélnie. - folytatta.

- Már a nyakában van.De nem értem, mi baja van? Minden nő szereti az ékszert a csillogást, luxust. Tőlem megkaphatná, de nem vevő rá.

- Mibaja lenne? Megmondom én, semmi csak annyi, hogy egy önáló, büszke nő.
Örülj neki,hogy nem a pénzed érdekli s mellesleg nem ugy néz ki mint akinek nélkülöznie kell. - mondta Xavier.

- Főnök ne hasonlícsd Ashleyhez, ő más kategória. - mondott most egy okosat Franky s tényleg igaza volt.

- Nem lehet őket egy kalap alá venni. - folytatta Patrick.

- Jaja, jól mondják a srácok.Talán ő nem erre vágyik, próbáld neki máshogy kimutatni, hogy érdekel téged. - adta a tanácsot Dan s folytatta.
- Te Ricky ha már felhoztuk Ashleyt, most mi is van? Megértette végre, hogy ideje koccolnia?

- Az a nő semmiből sem ért de addig fogja adni az értetlent amíg hajánál fogva nem cibálom vissza az apjához.

Férfiak vagyunk, ezek a srácok nem csak a csapatom részét képezik, ők négyen a legjobb barátaim.Sok hosszú éve már, hogy össze fújt minket a szél.Az életemet bíznám rájuk ahogy ők is a sajátjukat rám.És bízzuk is.Van, hogy nőkről témázgatunk, Dan hatalmas hódításairól, és elbaszott csajozási módszereiről.
Patrick reménytelen teperéséről Sonjánál és furcsa fétiseiről.Xavierről és a, hogy is mondjam... Xavier az a srác aki nem kérdez odamegy és elveszi, ebben viszont az sem tartja vissza ha erőszakot kell alkalmaznia.
Franky, a kicsi Franky pedig hős szerelmes típus, egy igazi gavallér.
Ezer meg ezer nő ügyünk volt már.
De valjuk be, mi nem vagyunk jófiúk, rosszak vagyunk és azok közül is a legrosszabbak.
Sorolhatnám megannyi durva élményünket de hülye kis kamasz gyerekként kerültünk bele ebbe a világba s megőrített a temérdek nő és az a rengeteg pénz a drogokról, piáról nem is beszélve.Tíz éve már a hedonista életmódnak és kezdjük megunni, már kezd benőni a fejünk lágya és másra vágyunk, én legalább is biztosan ez volt a tegnapi este témája mikor össze ültünk pár italra.
De a fő téma ez a gyönyörű vadmacska volt aki megőrít lassan egy hónapja.
Említettem a srácoknak,hogy már az első este megbabonázott és azóta sem bírom kiverni a fejemből, hogy ennyire még sosem vágytam senkire és semmire.

Beszélgetésünk oda lyukadt ki, hogy a pénteki estét egymás társaságában töltöttük amíg Ashley belenem rondított a kis jelenetével, de hamar orvosoltuk és ott folytattuk ahol abba hagytuk.
A srácok is tudják, hogy milyen a "kapcsolatunk" Ashleyvel ha ezt egyáltalán lehet kapcsolatnak nevezni, bár az igazat megvalva sosem volt az.
Van már vagy két éve,hogy apám egyik régi barátja rámtukmálta az ő drága lányát mert "milyen jó lenne ha a fiatalok által egyesülne a két család" apám tudta, hogy hűségem már az elején alábbhagyott hisz nem egyszer rajta kapott.Tudta, hogy hajnalban mifolyik a clubbomban az elején még harcolt velem e miatt de már ő is ki ismerte Asht és agyvérzés közeli álapotba kerül a hangjától is ha meghalja, de elviseli mert Arthur barátjának családja ahogy a miénk is visszamenőleg fenetudja hány generaciót igazi kék vérű angol család és apámnak ez fontos mert a nagyapám ezt verte a fejébe.
Anyám egyenesen gyűlöli Ashleyt a beképzelt stílusát és a ki ha én nem modorát, ő mindig is hangoztatta,hogy egy igazi nőt képzelt el mellém aki engem szeret s nem a vagyonunkat, őt nem érdekli a hova tartozása csak boldoggá tegye a kicsi fiát.Neki tetszene Reederica ebben biztos vagyok.

Sonja is észre vette, jogy nem közömbös számomra a lány és érdeklődött is iránta az egyik beszélgetésünk során,hogy mik a szándélaim idézném."Ricky ezt nehogy elbaszd nekem" célzott ezzel arra, hogy nem szeretné ha Reederica sérülne mert nem azt érdemli, kedveli a lányt és ezt tudtomra adta.
Biztositotam róla, hogy komoly szándékaim vannak, nem csak játszadozni akarok vele mint az elmult években a társaságomban megforduló nőcskékkel.
Mindig is megszereztem amit akarok most is így lesz, ha törik ha szakad ez a nő az enyém lesz.

Reederica szemszöge:

Felhúztam a cipzárt a csizmámon s még utoljára belenéztem a tükörbe megigazítottam amit meg kellett s kalap, kabát már ott sem voltam.
Oda köszöntem a lányoknak s az én két aranykezű csodatevőmnek Ericknek és Chrisnek.
A hátsó kijárat felé mentem magam után hagyva tizenhat centis Versace csizmám kopogását s közben abban reménykedtem, hogy már nincs kint senki aki végig nézhetné ahogy beszállok a főnököm autójába mint egy jólfizetett lotyó és vele távozom a clubból.
Nem szokott érdelelni mások véleménye de ez egy kényes téma s félő, hogy rossz fényt vet rám ha ezt bárki is végig nézi a clubból.
De mit tudok tenni?Mondhattam volna nemet de a zsigereimben érzem, hogy minden porcikám azt kívánja vele legyek.
A társaságában akarok lenni érezni Paco Rabanna klölnijét és szépen ívelt szemöldökei alatt megbúvó hosszú pillái keretezte méregtől áztatott íriszeit akarom nézni.
Mit csinálsz velem Richard Williams?
Magam sem értem, én nem vagyok az a fülig szerelmes, tetőtől talpig belezúgom tipus, erre tessék itt van ez a majom és napok óta nemtudom kitessékelni a fejemből.
Ha mellettem van elfog az az érzés, ami nagyon ritkán vagy talán úgy igazán még soha, hogy igazán nőnek érzem magam egy férfi mellett.
Itt állok a huszonöt évemmel és még egy olyan pasim sem volt aki nőként tudott bánni velem, otvan az a réteg aki anyuci szoknyájától egy lépést se mert anyu azt mondta! Anyu így anyu úgy....Köszönöm nemkérem!
Vagy mikor szemellenzővel csak előre,k karrierista seggfej mindent csakis ő érte s ha előléptették vagy buksi simit kapott a főnöktől tesztoszterontól duzzadó golyókkal jön fel hozzád mert csak a munkára izgul fel s következhet a hat perc kényszer hajrá amit végig szenvedsz alatta.
Be kell látnom nem biztos, hogy bennük volt a hiba.Lehet, hogy én aki már kislányként is feltörekvő voltam és makacs nemtudok megfelelni egy mindennapi férfi elvárásainak.
Vannak akik megijednek egy ilyen nőtől aki dolgozik, karriert épít hajtja az életet és parancsol,i intézkedik ha kell hat ember helyett és nem egész nap othon várja a bikáját receptes könyveket lapozgatva a tűzhely felett.
Most ha azt gondolod egy munkamániás frigid picsa vagyok aki mirelit kaján él és csak ünnep napokon bújik ágyba hancúrozni a pasijával nagyot tévedsz!
Imádok főzni és szakács könyvek tucatja van jelen a könyves polcomon pontosan a kámasutra szomszédságában.

Megnyitottam az ajtót és kisétáltam rajta,s szerencsétlenségemre ott állt a jólmegszokott banda és Sonja is.
Ez remek...kibillegtem a hátsó kijáraton ahol a füst fergeteg takarta az arcokat, tűsarkakon riszáltam egyenesen a főnök úr mellé mint egy idomított kis pincsi, de miért is csinálom?
Tettem fel a kérdést magamnak és válaszoltam is rá, mert ami az irodában történt az érintése, az elhintett csók a vállamon és erős karjai a derekamon megszédítettek.
Lehet a vesztembe rohanok de már nem tudom őt távol tartani magamtól.
Odaérve Sonja már nyitotta is a száját.

- Annyira szépen mutat ez a lánc a nyakadon, mintha csakis neked készítették volna.

- Mert így is volt. - vágta rá Richard.
- Olyat akartam ami egyedi és illik hozzá, hogy minden nap minden viselethez hordani tudja. - közben rámnézett és arcomba mondta ezt büszkén. - Mert azt akarom minden nap rajta legyen. - szemeit lesem vette rólam s várta a reakciómat.

Bennem vegyes érzelmek kavarodtak hisz a tudat, hogy nemcsak bement és megvette az első ékszert amin megakadt a szeme hanem nekem készítette, vajon ez igaz? Hihetek neki? Vagy csak az ágyába akar cipelni? Mert akkor nagyon rossz ajtón kopogtat.Viszont ott volt az is,hogy itt állok mellette a tőle kapott ékszert viselve és mindenki engem néz belesem merek gondolni mire gondolnak.Hogy a szeretője vagyok?
Hogy a kitartottja? Sosem érdekelt más véleménye, de a jóhírem annál inkább.
Kellemetlen volt ott állnom miközben mindenki a nyakamban lévő luxus ékszert vizslatta.

- Valóban gyönyörű, csak nem értem miért én kapom, miért nem a barátnőjének vesz ilyen drága ajándékokat a főnökúr!?

Mindenki halgatott egy szót sem mert szólni valaki a cipője orrát bámulta és volt aki Richardot nézte, hogy mégis miként fog reagálni a válaszomra.

- Mivel a főnököd vagyok azt kell tenned amit mondok és én azt akarom, hogy hord azt a nyakláncot mert azért vettem, hogy lássam, nézhessem rajtad.

- Benne van a szerződésemben, hogy azt kell tennem amit a főnök úr mond?Mert alaposan elolvastam és tudtommal én itt énekesnő vagyok és nem hostes sem karácsonyfa, hogy bármit is rámaggassanak és nézegessenek.

- Tudod mi vagy te?

- Na mi? - vágtam oda pimaszul és beleröhögtem a képébe.

-Egy hitetlen nőszemély, nem hiszed el, hogy én egy igazi hamisíthatatlan jófiú vagyok.Igaz fiúk?Ugye az vagyok?Sonja, mond meg Reedericának, hogy rendes, tisztességes férfi vagyok és nem akarom beállítani a sarokba karácsonyfának.
- húzta ki magát és pimasz mosolya levakarhatatlan volt arrol a sármos képéről.

Sonja persze hevesen bólogatott és igazat adott Richardnak a srácok pedig nevetgéltek körülöttünk.

- Reed, Ricky se nem tisztességes se nem jófiú de ha melletted van jól viselkedik ami ritka ha róla van szó, ezt vedd figyelembe. - Patrick szavai mosolyra bírtak.

- Na gyere te jófiú mert kezdek fázni és haza akarok menni.

- Akarsz vezetni?

- Láttad már a csizmát ami rajtam van? - el távolodott tőlem és végig nézett rajtam.

- Hmm mutatós, akkor vezetsz?

- Ebben nemtudok vezetni.

- Akkor vedd le..

- Te akartál haza vinni úgy, hogy vigyél! Taxival már rég othon lehetnék.

Az autó zára kattant és fényei felvillantak nekem többsem kellett, hogy elinduljak és befészkeljem magam a vajbőr ülésbe.
Fáradt voltam, egész nap csak rohantam.
Először a szalon majd a clubb, számomra már csak ágyam gondolata volt az ami erőt adott, hogy legalább eljussak odáig és ne essek össze a lakásom ajtaja előtt.

- További szép estét és nyugodalmas jóéjszakát. - szóltam oda még búcsúzóul s magamra csuktam a Bentley ajtaját.

Richard nem váratott sokáig lekezelt a fiúkkal, Sonjától pedig két puszivak búcsúzott.
Beszállt mellém s gyújtást adott, majd kitolatott a kis szűk utcából és elindult.

- Nem kötöd le magad? - kérdeztem.

- Nem szokásom. - pillantott rám a lehető legnyugodtabban mintha ez csak egy szokás lenne és nem kötelező.

- Kérlek kösd le magad. - próbálltam a lehető leg cukibban mondani.

- De kis aggodalmas valaki. - istenem, imádom a mosolyát s most is olvadtam tőle, persze csak diszkréten.Sosem adtam volna a tudtára.

- Lécci.Engem zavar, hogy nem vagy lekötve. - nyúlt az övért s szó nélkül bekötötte.

- Jólesz?

- Köszönöm.

- Vigyelek haza?

- Igen.

- Hosszú napod volt?

- Igen, egésznap a várost jártam. - érdeklődött s én elmeséltem a napomat majd ő is elmesélte, hogy ma merre járt.
Hétköznapi dolgokról beszélgettünk, érdekelt mivel tölti a napjait és ő is érdeklődött az én hétköznapjaim felől.

- Te szegény, mindjárt megsajnállak. Az egész napodat egy luxus wellnes központban töltötted, borzasztó.

- Ha tudnád mit kellett kiálnom, az ügyfelem humora egyenesen szar és nekem minden eggyes mondatán nevetnem kellett mint egy jól idomított bazári majomnak.

Akkor mostmár tudod mit éreztem mikor kiléptem a hátsó ajtón és mindenki egyből a nyakamra vitte a tekintetét.
Mint egy bazári majom, pontosan úgy éreztem magam.

- Sajnálom, nem akartalak kellemetlen helyzetbe hozni. - pillantott rám.

- De sikerült. - kezét a combomra tette és végig simított azon.

- Mi az ami zavar?

- Az Richard, hogy elhalmozol virágokkal és most ez a gyémánt nyaklánc, azt fogják gondolni, hogy olyan nő vagyok akit csak úgy meglehet vásárolni.

- Nem gondolnak ők semmit.Hidd el, nemis mernének, nem kell aggódnod jobban tartanak ők tőlem.

- Kivagy te, hogy az emberek a környezetedben gondolni sem mernek olyanra amit nem engedélyezel?

- Hát, hehh. - elnevette magát és combomról kezét a tarkójához emelve megvakarta azt majd folytatta. - A főnök szava szent, tudod.

- Azt tudom.

- Tudod én aféle üzletember...khm...és a többi. - megfogta a kezemet és rárakta a sebesség váltóra úgy váltott át s egyben témát is.

- Valamikor elvinnélek vezetni. - emlékezett, hogy multkor erről beszéltünk, hogy nem szeretek vezetni nagyobb forgalomban így tényleg csak akkor ülök a volán mögé ha muszáj.

- Jó, csak este legyen és ne igazán legyen forgalom.Sőtt az lenne a legjobb ha tilalmat rendelnének el, hogy ne legyenek mások az úton.

- Nem kell félned, csak meg kell szokni.

- Néha szoktam ám vezetni.

- Nem lenne jobb ha saját autód lenne?
Nem kellene taxiznod. Esetleg milenne ha kapnál tőlem egy autót?

És én most értem el arra a pontra, hogy úgy döntsek kiszállok.

- Álj meg kérlek!

- Miért?

- Kiszállok.

- Na nebutáskodj.

- Te hallod magad? Úgy nézek ki mint aki Sugar Daddyt keres? Richard álj meg, kiszállok!

- Nem hiszem azt és nem állok meg!

- Álj meg kérlek!

- Miért baj az ha örömet akarok okozni neked?

- Örömet? Így? Hogy meg akarsz vásárolni?
Vagy nem értem mire ez a felhajtás.Gyémánt lánc és Bentley? Úgy érzem ez már túlzás.
Ennyire tartasz engem? Azt hiszed ilyen anyagias vagyok? Hogy tengernyi virággal, drága ékszerrel és luxus autóval levehetsz a lábamról? Sokkal jobban örülök ha hazahozol és nem kell este egy idegen mellé beülnöm a taxiba, sokkal jobban élvezem ha részegen rámtörsz az öltözőben s mint egy kótyagos kisfiú zagyvaságokat beszélsz mint, hogy ilyen ajánlatokat tegyél.Ki vagyok én neked, hogy autót rakj alám? Még a szüleimnek sem engedtem meg, hogy autót vegyenek nekem.Nekem nem kell semmisem mástól, ha majd szeretnék autót veszek magamnak egyedül mások támogatása nélkül és most engedj ki! - fakadtam ki és hangomat kissé megemelve vágtam a képébe a szavakat, karomat összefontam magam előtt és kezdtem kellemetlenül érezni magam az autóban.

Félre húzódott a kocsival és leálította a motrot, kiszállt és átsétált az én oldalamra, szinte feltépte a kocsi ajtaját.

- Szálj ki! - hangja nyugodt volt, kiszáltam az autóból s ő karon ragadott.Elkezdett húzni maga után, alig bírtam a vékony kis sarkakon utána tipegni.

- Gyere.

- Hová megyünk Richard? - de nem válaszolt.

- Ez fáj, engedj el! - ez volt az utolsó szavam mielőtt....

           Folytatás a következő részben...

🖤Halihooo...itt vagyok a következő résszel ahogy ígértem és nem kell sokat várni a következőre sem.Jó látni,hogy egyre többen olvassák az én kis történetem.Köszönöm nektek.
Millió csók.🖤
🖤STORM🖤