Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

🖤HETEDIKRÉSZ🖤

Vasárnap estémet a clubban töltöttem, sokan voltak a hangulat fergeteges volt de Őt nem láttam ma még.
Lement a műsorom és nem terveztem tovább maradni, az hely kezdett hasonlítani egy kuplerájhoz a táncos lányok kivetkőztek önmagukból, volt aki az este ezen része miatt látogatta a clubbot leginkább hisz némi juttatásért egyes lányok bárnire hajlandóak, így hát az utolsó dal után elköszöntem a zenészektől és az öltözőmbe siettem.
Becsuktam magam mögött az ajtót és megszabadultam tűsarkúmtól, a smink asztalhoz érve észre vettem valamit, egy fekete Tiffany dobozka bársony borítással, izléses elegáns szallaggal átközve.

A hozzájáró kiskártyán pedig ez állt :

"Gyönyörűm én tudom, hogy elviselhetetlen a hiányom de ma este dolgom van így nem tudok ott lenni, hogy bájaidat csodáljam ahogy ringatózol mesébe illő hangodra a színpadon."

Mosolyom végig szaladt a számon, hogy ez mekkora majom de annyira édes.
Nem tudom miért csinálja ezt.
Lehet, hogy az olcsó megvásárolható nőkhez szokott mint a péntek esti hölgyike de én nem fekszem alá csak mert ajándékokkal halmoz el, a multkori virág rengeteg után jelenleg is úgy néz ki a lakásom mint egy botanikus kert.
Sejtettem, hogy egy Tiffanys doboz mélyén nagy esélyel ékszer lapul, kinyitottam és igen Richard Williams ismét kitett magáért s nekem le esett az állam, egy fehér arany lánc volt ízléses gyémánt medállal.
Annyira szép volt és kifinomult egy vékony lánc kicsi kővel,ettől szebbet nenis választhatott volna, igazán különleges volt mint a lánc úgy a medál is.

Nyakamhoz illesztettem és a tükörben megnéztem, hogy állna rajtam.
Káprázatos volt, de nem tarthatom meg, visszatettem a helyére és elindultam megkeresni Sonját a dobozzal a kezemben mivel Richard nincs itt így valószinűleg a szőkeség volt az aki becsempészte az öltözőmbe ezt a drága kis csodát.

Az egyik táncos lány elárulta, hogy kint van a hátsó kijáratnál, odajárnak ki rágyújtani akik nem akartak bent ülni a füstben.
Megnyitottam az ajtót és kilestem.

- Miss Malone, jöjjön barátkozzon kicsit velünk. - mondta Dan miután kifújta a cigaretta füstöt.

- Jól tolta a színpadon kisasszony. - jegyezte meg egy másik.

- Van valami baj? - kérdezte az egyik izom kolosszus.

- Ha bárni van kérem szóljon, ha valaki zaklatni próbálja vagy nyomul önre, mi azért vagyunk itt, hogy lerendezzük. - mondta a harmadik.

- Kisasszonyka. - jött oda a negyedik férfi s kezet nyújtva bemutatkozott. - Én Patrick vagyok ha bajt észlel csak kiáltsa el a nevemet és én pillanatok alatt ott termek. - pattintotta ki rugós kését, szemeim elkerekedtek tettére de komolyan gondolhatta erről mosolya győzött meg. - Mellesleg bunkók vagytok, hogy besem mutatkoztok a hölgynek. - fordult oda társaihoz.

- Oh elnézést a modortalanságért, én Frenky vagyok. - nyújtotta kezét a férfi aki meg jegyezte, hogy "Jól toltam a színpadon" s én elfogadtam azt.

-Ő pedig itt becses barátom Xavier. - aki épp beleszívott cigarettájába.

-Egyedül is betudok mutatkozni te seggfej. - karolta át barátja nyakát a férfi.

-Egyszer akarok illedelmes lenni te akkoris le seggfejezel. - mondta mindezt hatalmas vigyorral a képén.

- Hol ezzel a gond? Egy segfej vagy Franky. - szólt oda Patrick aki össze pacsizott Xavierel.
-Most is röhögsz mint a lófasz. - szált be Dan is Franky heccelésébe s én mindezt mosolyogva néztem végig bár Dan utolsó mondatára felnevettem.

- Xavier. - nyújtotta kezét s feltűnően végig nézett rajtam miközben beharapta alsó ajkát.
- Maga gyönyörű de erről egy szót se a főnöknek!

- Szerintem a főnök ezt már tudja, nem vak. - modta az a Franky nevezetű.

- Te tényleg idióta vagy Franky. - mondta Patrick aki kezébe temette arcát. - Xavier úgy gondolta, hogy Miss Malone ne mondja el Rikynek, hogy megdícsérte mert tudod, hogy legutóbb is rád borította az asztalt részegen mikor megjegyezted, hogy a kisasszony milyen csinos, pedig ránk négyünkre még az életét is rábízná.

- Köszönöm Xavier, Uraim nem lehetne, hogy tegeződjünk? - szóltam közbe. - Elnézést, de könyebb lenne. - mind a négyen eggyet értettek velem s miután ezt megbeszéltük rákérdeztem erre az asztalos dologra.

- Mivolt ez az asztal borogatás?

Felnevettek mind a négyen s Franky felé fordultak, hogy választ adjon.

- Mikor a főnökkel dumáltatok és ott hagytad, ő elindult megkeresni, mikor megkérdezte tőlünk, hogy nem- e láttunk megjegyeztem neki, hogy épp rólad beszéltünk ő meg felbaszta magát és rámborította az asztalt.Röviden ennyi, semmi rossz nem volt benne csak arról beszéltünk, hogy Sonja jól választott mert ritka szép hangod van. -nyújtózott egyet s beleszívott cigarettájába.

- Ez igazán kedves, köszönöm.

- Na meg persze arról, hogy milyen szép vagy. - folytatta Patrick.

-Riky meg majd jól segbe rúg amiért ezt elmondtad. - folytatta Xavier s közben vigyorgott mint a vadalma.

- Na jólvan, ne marháskodjatok mert eljár a kezem. - szólt oda Sonja s a négy férfi csendben maradt.

- Jólvan anyu.

- Oké anyu

- Amit csak parancsolsz anyu.

Gunyolodtak mint a rossz gyerekek kivéve Patrick.

-Sonja, Sonjácska...ne legyél morcos.
Gyere ide egy csókra naaa. - mondta Patrick és csücsörített a szőkeségre de az odalépett és játékosan megpaskolta a férfi arcát.

- Sok spenótot megkell még enned kisfiam, hogy a huszonnyolc éveddel ilyen érett nőt csókolhass.

A fiúk egyszerre kezdtem el hümmögni és ózni Patrick beolytására.Odaléptem Sonjához és felé nyújtottam az ékszeres dobozt.

- Mi baj drágám talán nem tetszik? Maga Riky választotta neked, sőtt.

- Nem ez a baj. - továbra is felé tartottam a dobozt.

- Hiába nyújtod ide én nem vehetem el, ez a tiéd neked szánta.

- De Sonja.

- Pszt.A tiéd, élvezd.

- De... - próbállkoztam.

- Nincs de!

- De én ezt nem fogadhatom el.

- Reed én tudom, hogy te egy büszke nő vagy, és nem hagyod, hogy a férfiak megvásároljanak vagy tárgyként kezeljenek ezáltal, de ha egy piszkosul gazdag pali akit nem mellesleg Richard Williamsnak hívnak gyémánt láncot vesz neked, sőtt ő maga megy el kiválasztani és megvenni akkor azt el kell fogadni mert ez ritka mint a fehér holló, hogy ő bárki ajándéka miatt fáradozzon.Pont ő aki még a saját anyjának is engem küld el anyáknapi ajándékot venni.
Ennek jelentősége van, hidd el.Ez egy hatalmas gesztus volt tőle.

- Miért tenném, miért kellene elfogadnom, minden alkalmazottat ajándékokkal halmoz el? - szólaltam fel.

- Miss Malone ő így akarja a tudtodra adni, hogy különleges vagy a számára. - szólalt meg Dan.

- Így igaz, sokat beszél ám rólad. - tette hozzá Franky.

- Nem véletlenül kell hazáig követni a taxit valamelyikőnknek mikor azzal mész haza. - árulta el Xavier.

- Félt téged, ne vedd rossz néven, nem követni akar vagy ilyesmi csak egyszerűen biztonságban szeretne tudni. - fejezte be Patrick.

- Hajnalok hajnalán? Te jó Isten. - csodálkoztam rá a dologra és kellemetlenül éreztem magam amiért miattam kell ezt tenniük. - Kérlek neharagudjatok, ez olyan kellemetlen.Csak nyűg vagyok a nyakatokon.

- Dehogy vagy, mi vagyunk a te négy erős, izmos...

- SZUPER SZEXY. - kiabálta be Franky.

- Szuper szexy, jóképű...

- ELLENÁLHATATLAN ÉS CSODÁLATOS. - szólt közbe Dan.

- Igen, ellenálhatatlan és csodálatos...

- KOCKAHASÚ. - Xavier sem maradhatott ki.

- Kockahasú, vagyis a te TÖKÉLETES testőreid. - fejezte be Patrick.

- Pedig elhiheted mi nem éppen testőrök vagyunk. - mondta Dan.

- A négy legjobb emberére bízott akikre a saját életét is bízná úgy, hogy rakd csak szépen fel azt a láncot. - fejtette ki Sonja is a véleményét a négy férfi pedig bólogatva helyeselt.

Jaj mibe keveredtem én.Testőrei, emberei vannak, Rosenak lesz igaza az alvilági club alvilági főnöke aki inmáron papíron az én főnököm is most úgy látszik a többiek szavából, hogy valamit nagyon akar tőlem.
Ezen gondolkodtam mikor egy fehér Bentley gördült be a kis utcába és megállt a hátsó bejárattól nem messze, a fényszórók elhalványultak és hátulról az a két magas, izom kolosszus szált ki akik a multkor is hazavitték Richardot részegen.
Az anyós ülésről egy idősebb úr és a volán mögül Ő maga szált ki, jókedvel arcukon, nevetgélve közelítettek.

Sötétkék szűk farmert s ahhoz Louis Vuitton övet viselt, az öv márkájával megeggyező cipőt s hófehér inget minek első három gombját kigombolva hagyta, vállizmai pedig egy sport zakó alatt feszültek.
Szívdöglesztő volt mint mindig, rágyújtott és mikor észre vett küldött felém egy huncut mosolyt.
Tetszett, hogy hozzám hasonlóan ő is nagy hangsújt fektet a megjelenésére.


**Természetesen hazudnék ha azt mondanám othon nem úgy nézek ki egy lazulós estén mint egy szakadt csöves mert az agyon mosott, kinyúlt Slipknot, AC/DC, Guns N' Roses, KISS, Green Day, BWB, Tokió Hotel pólóknak megszentelt örökk helyük van a gardrógomban már tíz éve vagy több is van az már.
Még a tinédzer emós, punk, rokker énem hagyta rám örökül, mikor felnőttem és elköltöztem a szüleimtől ők jöttek velem s mivel sosem tudtuk eldönteni, hogy mik vagyunk így Rose, Will és jómagam "kivüláló" - nak neveztük magunkat.
Kevertük a három stílust ami miatt tényleg úgy néztünk ki mint három szakadt csöves de minket nem érdekelt mert "kivülálók" voltunk.
De Roseból nem lett MRS.Amstrong, Willből sem MR.Kaulitz és énsem lettem MRS
Biersack pedig az volt a terv viszont az vigaztal, hogy az Andy nevű Axolotlmmel olyan hatalmas szerelem van közöttünk amilyen MR.Biersack és MRS.Biersack közt sosem lesz, nem mellesleg az én Andymet sosem pofoznám fel egy repülőgép kellős közepén mert rá nem lehet haragudni hisz folyton mosolyog a kis édes.
Szóval igen, Richard valóban jólnézett ki.**

Rágyújtott s mikor észre vette, hogy ott vagyok küldött felém egy ezer vattos huncut mosolyt.

- Jóestét. - mondta, és rajtam kívül mindenki visszaköszönt neki.

- Neked még jobbat gyönyörűm.

Nem zavartatta magát, nem foglalkozott a többiekkel amig ők lekezeltek és köszöntötték egymást Richard egyenesen felém vette az irányt s kezemet megragadta ajkaihoz emelte és csókot lehelt rá, le engedte de nem engedte el, gyengéden cirógatta, ujaimat morzsolta...ez a mániája az első esténken részegen és múlt éjjel is beszélgetés közben ezt csinálta jólesett kezének érintése így hagytam neki.

-Szia. - válaszoltam.

- Reméltem, hogy még itt talállak. - szemeit az enyémbe mélyesztette és folytatta. - Gyere velem. - kezemet kezébe fogta és az ajtó felé irányított a többiekkel mitsem törődve.

Egyenesen az irodájába mentünk ahol eddig még nem jártam, ahogy beléptem kíváncsian nézelődtem körbe a fekete szín dominált nagyon elegáns volt.
Rázárta az ajtót és felém fordult, úgy nézett végig rajtam mint egy ragadozó a prédáján ami nem kissé volt ijesztő. Felnéztem rá, szemei azok a gyönyörű zöldjei úgy csillogtak mint égen ezernyi csillag.
Mosolya levakarhatatlan volt, közelebb lépett és kezével megcirógatta orcámat, közben olyan mélyen nézett szemeimbe mintha keresne valamit bennük, látszott rajta szemernyi izgalom vagy inkább kíváncsiság.

- Hogy tetszik az ajándékom? - kérdezte búgó, mély hangján.

- Nagyon szép de nem fogadhatom el! - válaszoltam egyből.

- Mi? Mi az, hogy nem fogadhatod el?
Ne butáskodj. - kivette kezemből a dobozt majd kinyitotta. Kezét derekamra csúsztatta amitől majd meg vadultam majd magának háttal fordított.Közelebb húzodott hozzám testünk szinte össze ért.Belőlem pedig olyan érzések akartak a felszínre törni amiket nem engedhettem meg magamnak, még nem.
Beleszagolt hajamba és kiseperte a nyakamból azt, én pedig mindeközben alig bírtam visszafogni magam, érintése perzselt, illata bódított.
Bekapcsolta a láncot rajtam és fülemhez hajolt.

- Mindig olyan finom az illatod. - ajkai érintették fülcimpámat.

Lejebb hajolt és lágy puszit adott a vállamra, fogalmam sem volt róla, hogy mit kellene tennem kicsit úgy éreztem mintha azt hinné mindent megtehet velem.
Kezei egyre szorosabban karoltak most kell lépnem bár bevallom élveztem s épp ezért...

Kezem övéire tettem és le fejtettem magamról, felé fordultam szemei kérdően néztek vissza rám, próbált újra árkarolni de lefogtam a kezeit ellenkezésként.

- Mindenkivel ezt csinálod?

- Mit csinálok?

Ahogy kezeim az övéin voltak kihasználta ezt és ujjait az enyémekre kulcsolta.

- Az új alkalmazottaid egytől egyig gyémánt nyakláncot kapnak?Mondtam, hogy nem fogadom el.Kapcsolt ki! - hátat fordítva felemeltem hajamat.

- Nem kapcsolom ki! Az akarom, hogy hord.Látni akarom rajtad minden nap!

- Nem!

Láttam, hogy nem tetszik neki az ellentmondásom, idegesen fújta ki a levegőt.

- Nem tetszik? Túl vékony a lánc? Túl kicsi a kő?Nem szereted a fehér aranyat? Miért nem akarod elfogadni? Ez csak egy nyaklánc és nem, nem veszek mindenkinek gyémántot.
Konkrétan leszarom az összes embert aki a clubban dolgozik, nem vetted még észre?
Ők dolgoznak én fizetek, sőtt még a fáradságot sem veszem, hogy bárkivel is foglalkozzak Sonja intéz mindent.De ha elmegyek és veszek neked egy kibaszott nyakláncot akkor azt kurvára hordani fogod erről nem nyitok vitát.
Szemei ekkor már szikrákat szórtak, hangját minden egyes szónál egyre feljebb emelte, el akartam engedni a kezét de rászorított ujjaimra amiket időközben újra megkaparintott.

-Remélem érthető voltam!

Ez az utolsó mondata inkább kijelentésnek mint kérdésnek hatott.
Csak néztem mérgező tekintetébe ijedten s mukkanni sem mertem.Félek belekeveredtem valamibe ami hatással lesz az életemre, még sosem volt olyan, hogy egy férfi megmondja nekem mit csináljak, vagy ha próbálta is nem hagytam, ha erősködött azzal megírta a saját sorsát mert rövid időn belül lepattintottam.
Csak némán néztem továbbra is.

-Boldoggá tennél vele. - enyhített újaim szorításán amitől kicsit megkönyebbültem.

-Most menj hozd a cuccaid, kint megvárlak, haza megyünk.

Csak bólintottam és az ajtóhoz lépbe elfordítottam a kulcsot, ő jobra vette az irányt s én balra, hogy öltözőmben átöltözhessek és magamhoz vegyem a táskámat.
Levettem a fellépő ruhám ami ma estére egy meseszép fehér csipke ruha volt, átöltöztem vissza abba amiben jöttem.
Fekete vékony harisnyámat combomig érő úgyszintén fekete tűsarkú csizmám bújtatta, rövidke bőrhatású szoknyámba tűrtem egyszerű csónak nyakú szűk,f fekete felsőmet.
Magamhoz vettem a bőr dzsekimet majd a táskámat és meg indultam kifelé.








             Folytatás a következő részben...











🖤 Sziasztok,itt az új rész és hamarosan kikerül a folytatás is.Szeretném megköszönni nektek,hogy egyre csak gyarapodik a megtekintés ami egy jó visszajelzés számomra és kedvet ad az íráshoz,azt látom megéri csinálnom.Köszönöm,hogy velem tartotok millió csók.🖤

🖤STORM🖤

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro