Lassan megindultam felé ringó csípővel, kezeimmel végig simítottam a ruhámon, hogy kisimítsam az esetleges gyűrődéseket.
Végig néztem ahogy kezével legyint egyet ezzel jelezve a táncosnőnek, hogy tipli van a társaság férfi tagjai viszont nem díjazták cselekedetét, de nem is tettek ellene semmit, talán nem mertek?
Mielőtt odaértem fejével biccentett a társaságnak akik szó nélkül feláltak és távoztak ezzel átadva nekem a helyet.

Halovány mosoly kíséretében érkeztem, szemeimet egy pillanatra sem vettem le róla s ez kölcsönös volt.
Valami volt ebben a férfiban.
Szemeiben azokban a gyönyörű méregzöld szemeiben, huncut mosolyában mellyel bármelyik másik nő fejét elcsavarta volna a teremben.
Nem akartam udvariatlan lenni ezért csatlakoztak hozzá, de bennem volt a félsz.
Tudom milyen szóbeszéd jár a Club tulajáról,de annyira helyes istenem, ez biztos nem lehet ő..ez a perzselő mosoly nem lehet egy szívtelen gengszter mosolya.

♡♡♡♡♡♡

Visszaemlékezés:

A hatalmas ablakomon vízcseppek csordogálnak lefelé.A tea víz forrása egyre hangosabb már csak pár másodperc ...

- Mango?Neeem,legyen valami Tropic,vagy körte? - beszéltem meg barágnőm önmagával.

- Körte fuuuuj. - húztam el a számat barátnőm találgatására.

-Hé Reed, te mit iszol? - kérdezte Rose ki a lehető legeslegeslegjobb barátnőm.
A konyhapulton támaszkodva fejét bedugta a szekrénybe úgy nézett teafilter után s ezt minden egyes alkalommal eljátsza és minden egyes alkalommal döntés képtelen.

- Feketét egy kis tejjel, leheletnyi nyírfa cukorral.

-Hmmm, akkor énis.Vagy nem inkább egy epreset...

Kényelmesen elhelyezkedtünk a kanapémon és neki láttunk a kis pletyka délutánunknak miközben a gőzölgő italt kortyolgattuk.

- Képzeld a Passion új énekesnőt keres. - mondtam barátnőmnek s közben tekintetem a bögrére szegeztem, tudtam milyen aggodalmas mikor egy a számára fontos személyről van szó, és én az voltam ahogy ő is nekem.

Szegénykém nagyot nyelt, köhécseléséből arra utaltam bizonyára fére nyelt s ezt szavaim okozták.

-Ugye nem azt akarod mondani,hogy.... - nézett rám elkerekedett tekintettel.

-Rose...kérlek halhass meg. - nyugtattam, de baratnőm rosszalóan nézett rám. -Jól fizet és tudod,hogy imádok énekelni...

-Ugy teszel mintha annyira rálennél szorulva annak a mocskos Clubbnak a mocskos pénzése.
Tudod hány nő áhítozik az álom meló után?Amit te magadénak tudhatsz?Ott akarod hagyni?..neked elmentek othonról...

-Jézusom,dehogy.....Rose,kérlek halgass meg és ne fújd fel magad mert ugy nézel ki mint egy haragos pulyka és az nem cuki....
Rágtam nyugodt hangszínnel barátnőm szájába eme csodás mondatot s Roseból kitört a nevetés s eszeveszett hahotázásba kezdett.
- Micsoda?..még hogy én pulyka?Na várj csak ezt még vissza kapod.
Tetette a sértödöttet és ki öltötötte rám a nyelvét.
-Na de komolyra fordítva a szót,kérlek halgass végig.
Láttam,hogy barátnőmnek nem tetszik ez az egész de nagyon szerettem volna ha megérti.
-Figyelj....Mrs.Horen és én nemrég leültünk beszélgetni az üzletről,jövőről és rólam....

Már az egyetem mellett is ott dolgoztam nála és inponál neki,hogy beugrós kis stylistból üzlet vezetővé küzdözzem fel magam.

-Nos..tudod,Elisabethnek nincsenek gyerekei akik majd átveszik az üzlezet ha ő már...tudod...na itt jövök én a képbe.Olyan ajánlatot tett amit nem utasíthazok vissza és nemis akarok.
Rose!Fogtam meg barátnőm kezét...- Elisabeth megkérdezte nem e szeretnék a Valerian Bloom társ tulajdonosa lenni...

Szemembe könnyek szöktek amit próbáltam elrejteni ugy,hogy pislogtam minden felé...barátnőm szája tátva maradt és hatalmas mosoly kiséretében megölelt s ugy szorított magához erősen.

-Élet, ez csodálatos.Istenem elsem hiszem.
Híres leszel.a világon ismerni fogják majd a neved és ha találok egy idiótát aki sajnos még nem születhetett meg vagy eltévedt útközben és tényleg annyira kétségbe esett,hogy utolsó elkeseredésében elvesz engem majd ingyen kaphazom az egyik méreg drága ruhát az új tarstulajdonostól. - bökött oldalba és rám kacsintott.

-Mennyi százalékról volna szó?

- Ötvenről,fele-fele.

-Húú az nem semmi,gondolom az ára... - nézett barátnőm elhúzott szájjal.

-Sok. - zártam le ennyivel.- Na itt jön képbe a Passion,van félre tett pénzem de nem ennyi,  saját lakást szándékoztam belőle venni,hogy ne keljen az albérletre költeni.

-Ha most ráköltöd a Valerianra egy hónapon belül vissza jön amit évek óta gyűjtögetsz.
Reed társ tulajdonos leszel az istenit, itt van életed nagy lehetősége,ragadd meg!

Boldog voltam,hogy barátnőm örül a sikeremnek  és teás bögréinkel koccintottunk a jövőre.

- Vissza térve a klubbra, Reed az tele van prostikkal, folyik a drog és rossz arcú alakok járják, sőtt az a Williams család tulajdona.
Tudod..London legsikeresebb "üzletemberei". -
fintorgott barátnőm. - Közben meg senki sem tudja, hogy mivel foglalkoznak, ha jóltudom az öreg Williams fia üzemelteti azt a lebujt.

Halgattam barátnőm szavait s nem értettem honnan tud ennyit és én hol voltam eddig, hogy semmit sem tudom a családról és annak tevékenységeiről.

-Mond honnan ez a sok infó? - kérdeztem kíváncsian.

-Tudod a csajok...folyik a pletyka a földszinten, de te mit sem tudsz róla az emeleten. - kacsintott rám barátnőm.

Rose és én a világ egyik leghíresebb áruházában dolgozunk London szívében a Harrodsban, míg én az emeleten az "Elitek" körében ahogy ők nevezik addig ő a földszinten az élelmiszer részlegnél, persze ez csak viccelődés, úgynevezett ugratás a dolgozók között.
Természetesen az egész áruház a luxus körül forog és Rose ebben jócskán kiveszi a részét.
Hmm azok az illatok, a nyál is összecsordul a számban ha arra gondolok mikor reggel első utam a földszinti élelmiszer osztályra vezet.

Kérem szépen ott van minden ami szem szájnak ingere, tele s tele emberekkel az ott dolgozókkal és turistákkal.
Mindenki akar egy szeletet a Harrods nyújtotta luxus életérzésből.

Na de nagyon elkalandozzunk térjünk vissza a szívdöglesztő új fönökhez.

-Luxus kocsikkal jár reggelizni a "csatlósai " társaságában.Valahogy mindenki összeszedettebbnek akar látszani mikor belépnek az osztályra, sürögnek forognak körülöttük, végigvonulnak a sorok között, kiválasztják amit kívánnak és leülnek reggelizni. - magyarázta barátnőm olyan sötét aláfestéssel mintha egy új thrillerről mesélne ami nemsokára kijön a mozikban.

-Rose, én félek.Mivan ha ő Voldemort...és a " csatlósaival" jár, hová is? reggelizni???
a szégyentelen..hogy merészeli. - adtam elő nevetésemet visszafolytva de már alig bírtam visszatartani magam barátnőm drámai előadásán.

-Reed ne nevess ki! Ezek rossz arcok.

-Azis lehet,hogy halálfalók. - mondtam erőltetett komolysággal az arcomon.

-Ne hülyülj már...ezek igenis komoly dolgok.
Vaj van a fülük mögött...remélem nem kell megtapasztalnod.

-És hol vagyok én ilyenkor?

-Miylenkor?

-Mikor szexi,öltönyös faszik szambáznak be megvajazni a briósukat.

- Te hülye vagy. - visított fel mellettem.

-Na jó, nem mondom hogy hidegen hagy a látvanyuk de jobb őket elkerülni te pedig önként besétálsz az oroszlánok közé.

-Nem kell féltened.Meg tartom a méter távolságot.De most szükségem van arra a pénzre a jövőm múlik rajra.

- És ha kérnél apádtól?

-Viccelsz? Akkor miből tartaná el a kurváját? Még véletlenül el kellene mennie dolgozni és ki kellene hagyni egy luxus bevásárló körutat nálunk a Valerian Bloomban.Nem reggelizhetne Voldemort és "csatlósai" melett lévő  asztalnál, összedőlne a világ.

Olyan nevetésbe kezdtünk a kis monológom után, hogy félő volt újra kell festetnem a lakást, Rose úgy vágta üveg asztalomhoz a teás bögréjét, hogy fröcsögött mindenfelé.
Szerencsére az asztal ép maradt.

-Megőrültél asszony? Összetöröd az asztalom, eriggy a papir törlőért mert megcsaplak ha ez foltot hagy.

Rose még mindig visított mint egy elmeháborodott.

-Ennyire vicces lett volna?

-Voldemort. -ennyit tudott kinyöhni.

-Te, nem kezdünk bele egy Harry Potter maratonba?

-Rose ne őrícs meg.Inkább az asztalommal foglalkozz. - piritottam rá baratnőmre, persze nem komolyan csak húztam az agyát s míg feltörölte a kiömlött epres teáját én előkerestem a Harry Potter első részét és betöltöttem.

-Jééé, filmezünk. - mondta nagy mosollyal az arcán és karomba karolva fejét a vállamra döntve fészkelte oda magát hozzám rákészülve a filmezésre.

- Reed ha tényleg ezt akarod legyen de nagyon vigyázz magadra.Tudom ez a társtulajdonos dolog nagyon komoly előrelépés az életedben,
esetleg anyádat is felhívhatnád.

- Nem Rose tudom, hogy megtehetném de nem akarok függeni tőlük, eddig is jól elboldogultam ezután is elfogok.Saját erőmből szeretném ezt elérni.Értsd meg.

- Értem én.  - nézett fel rám barátnőm halovány mosollyal.

- Csak féltelek ezektől az emberektől.Félek, hogy belekeveredsz valamibe.

- Nem fogok megígérem, nem állok be prostikat futtatni és fegyver csempész sem leszek.
De komolyra fordítva a szót ha bármi gyanúsat észlelek vagy nem úgy bánnak velem ahogy azt elvárnám fogom a formás kis seggemet és elhúzok onnan.Jólesz így?

- Vigyázz is a formás kis seggedre.Félő,hogy felkelted valaki érdeklődését vele.Ezért féltelek Reed, ha bármi gyanusat veszel észre fuss.

Nemis firtattam tovább a dolgot csak nyomtam barátnőm homlokára egy puszit.
Az első részt követte a második a másodikat pedig a harmadik de az utobbi felétől már a szemhéjunkat néztük belülről.

♡♡♡♡♡♡

-Pezsgőt? Hangja mély volt de mégis nyugalmat árasztott s már nyúlt is a látszólag méregdrága behűtött nedűért.
-Igen,kérek..köszönöm...Közben bicentett a kanapé felé,hogy üljek le...méztem ahogy kinyitja és a dugó tovaszáll,akaratlanul is össze szorítottam a szezem és kezeimet elé kapva védtem magam.
-Ez aranyos...Mosolyodott el mellettem s én felnéztem rá kipirult arcal..nem még mindig nemvagyok az a elpirulós tipus,magam sem értem miért reagáltam így rá.
-A hat éves unokahugom Mercy csinálja ezt mikor pezsgőt bontunk a közelében...
Szégyenlősen mosolyogtam rá,de megszólalni nem mertem és ez nem vallott rám.Néztem ahogy az aranyló folyadékkal teletölti a poharat,huszonnégy karátos arany pelyhecskék lebegteg fel és le a gyönyörű kristálypohárban...
pillanatok alatt összeszedtem magam,nem hagyhattam,hogy megbódítson a mosolya..
- Ugy nézek ki mint egy hat éves kislány Főnök Úr?
Hajoltam kicsit közelebb hozzá hosszű pilláimat rebegtetve egy huncut mosollyal szájfénytől csillogó telt ajkaimon.

"Mit csinálsz Reed? Egy méter távolság..Tudod!"
Csengett fel fejemben a mondat mintha Rose súgta volna.

-Nem,de a mosolya épp olyan édes mint egy hat éves kislánynak.
Csak nem hagyta abba a piszkálódást..nem hagyhattam magam.
-Köszönöm az összes hat éves kislány nevében.
Ekkor mosolya még szélesebb lett és az enyém is...felém nyújtotta a pezsgős poharat s tekintetünk össze találkozott így mosolyogtunk egymásra.
- Igyunk a jövőre...
- Igyunk...
- És a mosolyára...hogy mindig ilyen szépen ragyogjon és még sokáig élvezhessem.
Arcom vonásai kicsit komolyabra váltottak..ő is kissé komolyabban nézett rám levakarhatatlan csábos vigyorával..
Poharam övéhez érintettem,hogy koccanjon,nem tudtam megszólalni,ilyen még sosem fordult elő velem,hogy egy pasi ennyire hasson rám pusztán a jelenlétével...pár óra ismeretség és pár váltott szó után...

🖤Hallihóóó,megérkezett a harmadik rész.Nagyon örülök,hogy kezd beindulni a történetem,igyekszem majd gyakrabban jelentkezni új résszel.Jelenleg a Prágai pályaudvar egyik kávézójában várom a vonatom s gondoltam hozok egy új részt ha már van pár felesleges órám.Millió csók🖤

🖤STORM🖤