Ahogy az idő telik, úgy jut egyre több alkohol az emberek szervezetébe; végül Yuta és Johnny is megérkezett a buliba, s egyből odacsapódtak hozzájuk. Taeyong keze, szinte mindig Chittapon derekán pihen, vagy éppen annak vállait karolja át, miközben barátaival, s azokkal az emberekkel beszélget, akik éppen ott vannak körülöttük. Ám később Taeyong mégis elszakad a fiatalabbtól, mikor az egyik régi barátja vonja őt félre, hogy beszélgessenek, így pedig Chittapon egyedül marad; Johnny szokásosan az egyik lányt fűzi, míg Yuta a táncoló emberek közé veti magát.

A thai fiú a nappali szélére húzódik, hiszen így, hogy senki ismerős nincs a közelében, elég kellemetlenül érzi magát. Eddig teljesen jól megvolt, hiszen maga mellett tudhatta azt az embert, akibe totálisan belezúgott, ám így nélküle olyan roppant elveszett; s ez kicsit megrémíti, mivel sosem érzett így senki iránt – de még csak hasonlóan sem. Taeyong mellett mindig felgyorsul a szívverése, sőt elég csak rágondolnia, hogy ketyegője hevesebb ütemben kalapáljon, s ajkaira bamba vigyor telepedjen. Határozottan szerelmes belé, ezt pedig ha akarná se tudná letagadni; teljesen az arcára van írva. Pláne, mikor megpillantja a szoba másik felében a színes hajút, ahogy nevetve beszélget a többiekkel, kortyol bele a kezében tartott italba, s pusztán létezik. Szemei csillognak, arca egészen picit ki is pirul – amit foghatna az elfogyasztott alkoholmennyiségre, hiszen neki kis adag is soknak számít –, miközben ajkai felfelé görbülnek.

- Taeyongot nézed ennyire? - szólal meg valaki közvetlen Chittapon füle mellett, mire a thai hirtelen összerezzen, mivel elég váratlanul érte a kérdés.

- Mi? - szökik csupán ennyi ki tökéletesen formált ajkai közül, ahogy az őt megszólítóra pillant sötét szemeivel, s a srác személyében a konyhában megismert Jaehyunt véli felfedezni.

- Mondjuk hülye kérdés, nyilván őt nézed - bólogat lassan a fiú, miközben belekortyol a kezében tartott pohárba, melyben ki tudja mi található pontosan; valószínűleg a fogyasztója sem emlékszik már rá. - Szerelmes vagy belé?

Chittapon hirtelen azt sem tudja mit válaszoljon, hiszen nem ismeri Jaehyunt, nem tudja milyen ember, ám valami rossz érzése van vele kapcsolatban; nem szeret elsőre megítélni senkit, azonban van valami a fiú hanglejtésében, s kissé zavaros pillantásában, mely távolságtartásra inti a thai származásút.

- Szerintem ez nem a te dolgod - válaszolja kimérten Chittapon, miközben visszavezeti tekintetét Taeyongra, aki továbbra is nyugodtan beszélget a barátaival, látszólag teljesen megfeledkezve a fiúról, akit magával hozott.

- Feleslegesen vagy belézúgva - ingatja a fejét Jaehyun, ahogy nagyobbat kortyol a poharának tartalmából, s egyik kezével a falat támasztja, s úgy hajol Chittaponhoz közelebb. - Taeyong nem olyan ember, aki a kapcsolatok híve lenne. Csak egy dolog érdekli őt mindig!

- És mi az? - kérdez vissza a thai, miközben torka mintha elszorulna; nem akarja elhinni Jaehyun részeg szavait, mivel nem tudja Taeyonggal milyen kapcsolatban állnak, s mennyi lehet ebből igaz, ám fejében megfordul egyetlen gondolat, mely egyre inkább nyomasztja őt; a részeg ember őszinte.

- Hogy legyen kit hülyíteni - válaszol vigyorogva a másik, miközben egyenesen Chittapon sötéten fénylő íriszeibe néz. - Legyen kivel játszadozni, majd miután megvoltak a dolgok, tudod, szex, akkor eldobni a másikat.

- Taeyong nem ilyen - mondja azonnal az alacsonyabb, s fejét hevesen megrázza, miközben alsó ajkába harap, ahogy az említett irányába pillant ismét.

- Hidd el, jobban ismerem, mint te - mondja vigyorogva a szőkésbarna tincsekkel rendelkező egyén. - Mindig is ilyen volt és mindig is ilyen lesz. Sosem változik. Taeyong csak kihasználja az embert és biztos vagyok benne, hogy bármit mondott neked, azt nem gondolta komolyan, az csak egy kedves hazugság volt, hogy az ágyába csábítson téged, aztán másnapra el is felejtsen, mintha sosem léteztél volna.

- Velem más - motyogja halkabban Chittapon, s a kezében tartott pohár szélét kezdi piszkálni, ahogy fejét is inkább lehajtja. Nem lehet igaz, amit Jaehyun mond, biztos csak kitalálta, hogy közéjük álljon; Taeyong a legédesebb ember, akivel valaha találkozott, nem olyan, mint amilyennek a másik fiú beállítja őt.

- Minden ember azt gondolja, akivel akárcsak szóba állt - ingatja fejét lenézően Jaehyun, mire Chittapon szíve a torkában dobog, hiszen hiába nem akar hinni neki, mégis egyre inkább árasztják el agyát a negatív gondolatok. Így hát, se szó, se beszéd hagyja ott Jaehyunt, majd indul el kifelé, hogy magához vegye a kabátját, s eltűnjön innen; Taeyongot úgysem nagyon érdekli jelenléte, mivel másokkal is ugyanúgy elvan, ugyanúgy nevet, ugyanúgy boldog, Chittapon pedig a lehető legkevésbe sem gondolja azt, hogy számítana az idősebbnek.

Szemeit könnyek marják, hiszen fáj a gondolat, hogy ez a sok érzés, mely szerelemmé formálódott csupán az ő részéről ilyen igazán komoly, s Jaehyun szavai igazak, Taeyongnak ő csak holmi szórakozás. Ám az igazság az, hogy ez nem így van; Chittapon puszta létezése olyan heves dobogásra készteti Taeyong vacak szívét, mint még soha semmi és senki, így mikor nem látja szeme sarkából a thai fiút, egyből aggódni kezd, hogy mégis hova keveredett el kedvese, s nyomban keresésére indul. Végül megtalálja az előszobában, ahogy éppen a kabátját szenvedi magára, s egyből odalép hozzá.

- Máris menni szeretnél? - kérdezi lágy hangon az idősebb, mire Chittapon összerezzen, s meglepetten pillant a rózsaszín tincseket birtoklóra. Nagyot nyel, majd apróbbat bólint válaszul, s elég feltűnően kerüli a szemkontaktust, ami nyilván Taeyongnak is feltűnik. - Mi a baj?

- Nincsen semmi baj, csak ez a bulizós dolog nem az én világom - húzza hamis mosolyra ajkait, mely Taeyongnak egyből feltűnik; az együtt töltött délutánok alatt igazán kiismerte a fiatalabb minden mozzanatát, s pontosan tudja, hogy mikor őszinte az a varázslatos görbület csókolnivaló húspárnáin.

- Tudod, hogy lehetsz velem őszinte, ugye? - simítja eres kezeit Chittapon sima arcbőrére, mire a mellkasába zárt szíve akarta ellenére kezd hevesebb dobogásba, arca pedig felforr, ahogy hozzáérnek a csontos ujjak. Ismét csak apróbb biccentéssel felel, íriszeit pedig képtelen elszakítani Taeyong hatalmas, melegbarna szemeitől. - Akkor miért nem mondod el mi az igazi baj?

- Mit érzel irántam? - kérdez vissza a fiatalabb, összeszedve minden bátorságát, ahogy elszántan figyeli továbbra is a fénylő íriszeket, melyben egy egész univerzumot fedezett fel, s már csupán a titkait kell megfejtenie. Taeyong eléggé meglepődik, hiszen nem számított erre, kicsit talán zavarba is jön hirtelen, ám tudja; ez a megfelelő pillanat, hogy kitárja szívének minden rejtelmét, megossza féltve őrzött érzelmeit Chittaponnal. Ám nem szól semmit, csupán gyengéden megfogja a fiatalabb apró kezét, s az emelet irányába kezdi vezetni, pontosabban az egyik szobába, hogy kettesben lehessenek, s nyugodtan megbeszélhessék a dolgokat.