A végzős évfolyam, s egy-két alsóbb éves mind az iskola előtt várakoznak; egy hosszúhétvége alkalmából kirándulást szerveztek a tizenkettedikesek számára, hogy gimnáziumi életük, s az érettségi előtt még utoljára részt vehessenek egy iskolai programon.
Taeyong tagadhatatlanul lelkes ez egész miatt, hiszen elhívta magával kedvesét is, aki jobbján álldogálva billeg előre-hátra sarkain. Mindannyian várják azt a buszt, mely a táborba viszi őket; április közepe felé jár már az idő, így viszonylag melegebb van, s a fák ágain is szépen zöldellnek a levelek. Határozottan romantikus irányt vehet ez a kirándulás, s ezt Taeyong is pontosan így tervezi; mintha az időjárás, s a levegőben szállingózó virágillat finom bódulat alá vonná szerelmes szívét.

A buszok hamarosan begördülnek – kettőre is szükség volt, hiszen annyi diákot kell elszállítani a Jeju szigeten található táborhelyre –, s a sok tanuló nem is rest felszállni a járművekre. Taeyong megfogja Chittapon apró kezét, majd ujjaikat összefonva vezeti hátra, s az utolsó öt ülés előtti két személyes helyre húzza be a thai fiút. Chittapon az ablak mellett foglal helyet, hogy tudjon majd nézelődni, ajkain pedig folyamatos mosoly pihen, hiszen boldoggá teszi ez az egész, hogy a szerelmével töltheti ezt a hétvégét – igaz, kételyei még mindig jócskán vannak azzal kapcsolatban, hogy párjának mégis milyen szándékai vannak, ám bízik Taeyongban, s tudja, hogy olyat úgysem tenne, ami neki ellenére van.

A szigetre vezető út jó hangulatban telik, sokszor hátrafordulnak a mögöttük ülő Yutáékhoz, hogy beszélgessenek, s nevetgéljenek velük, ennek pedig Chittapon örül; nyilván boldoggá teszi, hogy a tavasz eleji nézeteltéréseiket megbeszélték, bár kicsit még mindig tart attól, hogy miatta megint összevesznek, hiszen hiába mondták el Johnnyék, mennyire bántja őket Taeyong viselkedése, s az, hogy ilyen kevés időt tölt velük, a fiú pedig bocsánatot kért, s megígérte, hogy változtat a dolgokon, ám még így is jóval kevesebbet van barátaival, mint annak idején. Szóval a thai fiú igyekszik a háttérben maradni, s hagyni, hogy szerelme a barátaival beszélgessen, miközben ő maga az ablakon bámul ki, illetve zenét hallgat, azonban mikor Taeyong tenyerét megérzi combján, kicsit kizökken gondolatai közül.

- Minden rendben, bébi? - kérdezi kedvesen Taeyong, miközben hüvelykujjával ír aprócska köröket Chittapon combjára, s közelebb hajol hozzá, hogy annak arcába hajolhasson.

- Persze, csak hagytam, hogy a barátaiddal foglalkozz - mosolyodik el, majd apró puszit hagy Taeyong telt, hihetetlenül puha ajkain.

- Ne aggódj, amint kettesben leszünk, csak veled fogok foglalkozni - suttogja szinte közvetlen a fülébe, mire Chittapon szíve a torkába ugrik, majd nagyot nyelve harap bele alsó ajkába; vágyja az idősebb érintéseit, nyilván szeretné, ha megtörténne, ám még mindig fél attól, hogy ő elront valamit, vagy nem lesz olyan jó, mint azt mindketten szeretnék.

- Nem tudom, mennyire lenne jó ötlet - harapdálja továbbra is alsó ajkát, miközben bizonytalanul szólal meg, s pillant az idősebb szemeibe. - Mármint, mégiscsak az osztályoddal leszünk, meg minden...

- De azért nem minden pillanatban - mondja kuncogva Taeyong, majd lassan nyakába csókol, mire Chittapon minden porcikáján libabőr fut végig, csupán ennyitől is, azonban akaratlanul húzódik kicsit el, s mély levegőt vesz.

- Erről majd beszélhetnénk, hogyha odaértünk? - kérdezi elég halkan, s alsó ajkába harapva pillant az idősebb szemeibe, miközben ujjait annak kézfejére simítja, Taeyong pedig bólintva válaszol, s akaratlanul befeszül, majd kattogni kezd, hiszen úgy érzi, most ezzel túl messzire ment, s kellemetlen helyzetbe hozta párját. Inkább normálisan visszahelyezkedik az ülésre, s Chittapon kezét fogva kezd maga elé bámulni némán. - Ne úgy vedd, hogy nem akarnám, csak... Csak szeretnék megbeszélni ezzel kapcsolatban pár dolgot.

- Rendben van, bébi - puszilja meg kézfejét a kisebbnek, miközben egészen apró mosolyt húz ajkaira, majd rajta kezdi legeltetni a szemeit, folyamatosan végigpillantva rajta, hiszen nem tud betelni a látvánnyal; senkit nem gondol olyan elképesztően gyönyörűnek, mint a thai fiút.

Az út további része ezután már egészen kellemesen telik, hiába izgul Chittapon a beszélgetés miatt, tudja, hogy nem kell szégyelnie az érzéseit, s gondolatait Taeyong előtt, kezét végig fogja, s még akkor sem engedi el, mikor leszállnak a buszról. Miután csomagjaikat magukhoz vették, mindenki elvonul a faházakba; sikeresen elfoglalnak egy kétágyas szobát, majd Chittapon el is kezd kipakolni, hiszen addig is húzhatja a beszélgetést, ám ezt Taeyong máshogy gondolja, s átkarolva a kisebb derekát hátulról csókol annak nyakába.

- Mi lenne akkor, ha megbeszélnénk? - kérdezi kedveskedve Taeyong, majd magával szembe fordítja a fiatalabbat, aki csak apróbbat biccent, aztán mindketten helyetfoglalnak az egyik ágyon. - Mi a baj?

- Hát,, igazából nincs baj, csak félek ettől az egésztől - húzza fel lábait törökülésbe, miközben az idősebb kezeivel kezd szórakozni. - Nem feküdtem még le senkivel és nem tudom, hogy mire számítsak, meg mit tegyek, hogy neked is jó legyen és ahj, félek, hogy kiábrándulnál belőlem... Tudom, hogy butaság ez az egész, meg nem kell ilyeneken kattognom, de egyszerűen félek, hogy utána szakítani fogsz velem.

- Dehogy szakítok veled, picim! - rázza meg hevesen a fejét, majd szorosan magához öleli az apró alakot. - Ilyenekre tényleg feleslegesen gondolsz. Eszembe sem jutna szakítani veled, a kapcsolatunk nem azon múlik, hogy milyen lesz a szex. És ha nem állsz rá készen, nyilván nem fogom erőltetni, majd megtesszük, ha készen állsz rá, én bármeddig várnék rád, mert megéri rád várni, hiszen elképesztően szeretlek és minden porcikádba bele vagyok habarodva, ezért pedig bármit tennél, imádnám, ezen egy percig sem kell aggódnod.

- Tényleg így gondolod? - kérdezi megszeppenve Chittapon, párja szavai miatt pedig hevesebb dobogásra kezd rakoncátlan ketyegője. Taeyong ajkaira szelíd mosoly kúszik, s apróbbat biccent, majd ahelyett, hogy bármilyen rendes választ adna, Chittapon édes húspárnáira csókol gyengéden, miközben csontos kezeit a kisebb karcsú derekára simítja, s közelebb húzza magához, a thai pedig gondolkodás nélkül bújik párjának erős karjai közé, közben pedig az ő ajkaira is halvány mosoly ül ki. Taeyong cselekedetei álltal pedig tudja, hogy bármi történik, szeretve lesz.