Karmával a főépület torna terme felé vettük az irányt, ahol az iskola gyűlések szoktak zajlani. Az osztályból már páran jelen voltak. Odamentünk Isogai-hoz, aki mosolyogva köszöntött minket.

-Sikerült pont akkor érkeznetek, mikor a legtöbb megvető pillantást kapjuk... -mondta a fiú-

-Az érkezésünkkel kapcsolatban~ -kezdte Karma dalolva- Szólnál Koro-sensei-nek, hogy itt vagyunk, csak éppenséggel a gyűlésen nem veszünk részt?

-Ellógod?! És te is, {név}?!

-Igen. -válaszoltam a fiúnak egyszerűen-

-Megleptél. Mellesleg, hogyan szándékozzátok magatokat kimagyarázni?

-{név}-re kenem az egészet~

-Ne merészeldd! -megfogtam a fiú fülét, majd húzni kezdtem-

-Dehát, te javasoltad az ötletet, még szép, hogy elmondom!

Nem szóltam semmit, csupán sóhajtottam, majd elengedtem a fülét. Isogai és még páran a csarnokból meglepetten néztek felénk. Nyilván nem gondoltak volna arra, hogy a nagy bajkeverő, Akabane Karma hagyja, hogy így bánjon vele egy lány.

-Rendben, szólok a sensei-nek, ha esetleg keresne benneteket! -törte meg Isogai a pillanatnyi csendet-

-köszönjük~ Erre gyere, {név}-chan! -Karma megfogta a kezem, majd a csarnok kijárata felé vettük az irányt-

Mikor már majdnem kiértünk észrevettem Gakushuu-t. A tekintetünk hamar találkozott. Lágyan biccentettem felé, de ő csak bosszúsan nézett ránk. Karma nem szólt semmit, bár valószínűleg észrevette a dolgot. Kiértünk az épületből, majd Karma a főkapu felé húzott.

-Hová megyünk? -kérdeztem kíváncsian-

-Gondoltam megrohamozhatnánk a vegyes boltot. Meleg van, vehetnénk például fagylaltot.

-Tudod te, hogy mi a jó~

Alig telt el öt perc, de már el is értünk a boltig. Rögtön a fagyik felé vettem az irányt. Volt mindenféle; csokis, epres, limeos, narancsos, vaníliás. Karma rögtön kikapott egy epreset, ahogy meglátta. Én kicsit nehezebb helyzetben voltam, ugyanis fagyi téren mindenevő vagyok. Végül, nagynehezen egy csoki bevonatú mandulás jégkrémre esett a döntésem.

Kifizettük a fagyikat és a közeli parkban pedig leültünk. Szép idő volt, ideális egy kis semmittevésre a szabadban. Karma kibontotta a fagyiját majd enni kezdte.

-Te nagyon szeretheted az epret. -mondtam a fiúnak, miközben elkezdtem kibontani az én fagylaltom-

-Úgy van, szeretem~ Megkostolod?

-Uhum. -bólintottam rá, majd nyaltam egy kicsit fagyijából- Finom~

-Ugye? A kedvencem ez a márka. Mellesleg nem aggódsz, hogy összefutunk anyuddal? Nagy égés lenne belőle számodra.

-Az lehet, de nem, nem félek.

-Milyen bátor kislány vagy te.

Mellesleg elmondanád akkor, hogy miért is verted meg annó azt a végzős gyereket?

-Majd elmondom. Még mindig nem ide tartozik~

-Ne titkolózz előttem! -felálltam, majd egy könnyed mozdulattal belehuppantam az ölébe-

-Semmi olyanról nincs szó, {név}-chan, csupán nem akarok ilyesmiről beszélni, mikor...

-Mikor?

-Mikor sokkalta jobb dolgokkal is elüthetnénk az időnket~ -azzal egy lágy csókot nyomott ajkaimra, amit rögtön viszonoztam-

-Vigyázz a fagylalttal..!

----