Az egész filmet összebújva néztük Karmával. Ugyan sötét volt és nem láttam az arcát, de biztos voltam benne, hogy elégedetten vigyorog. Miután vége volt a filmnek Karma a derekamat átkarolva kísért ki az épületből. Még maradt egy kis nachos, amit Karma eszegetett.

-Egész romantikus vagy. -jegyeztem meg-

-Bóknak veszem~

-Figyelj...

-Igen? Hallgatom.

-Elfelejtettem...

-Haza kísérlek, nehogy azt mond, hogy bunkó voltam és csak az ingyen mozi miatt jöttem veled.

-Oké.

Karma nem engedte el a derekam, egyre közelebb húzott magához. Mikor a házhoz értünk szembefordultam Karmával.

-Figyelj azzal kapcsolatban, amit mondani akarta az előbb...-egyre jobban pirultam-

-Igen?

-...Gakushuu után megfogattam magamnak, hogy nem járok senkivel, ugyanis a bizalmam  teljesen eltűnt a férfiak terén... V-viszont úgy érzem, te más vagy... Én...

-Te? -megtámasztotta az ujjaival az állam- Mit szeretnél mondani?

-Benned van minden bizalmam, ha te elárulnál én...

-Miért akarnálak elárulni? -egyre közelebb húzta az arcom az övéhez-

-É-é-n ilyet nem mondtam..! -hebegtem-

-{név}-chan olyan aranyosan viselkedsz, mikor védtelen vagy, Asano látott már téged így valaha? -az ajkaink szinte már összeértek-

-N-nem..!

-Ezesetben én vagyok az, akit jobban szeretsz,elvégre én láthatom a gyenge oldalad~

-Kar...ma...

Az ajkaink öszzezáródtak. Beletúrtam a vörös fürtjeibe, míg ő a derekamnál fogva magához szorított. A csókja tele volt örömmel és elégedettséggel. Egyre szenvedélyesebb csókokat kaptam,  de elváltak ajkaink, mikor egy fényképező kattanását hallottuk. A közeli bokor felé néztünk, ahonnan Koro-sensei ugrott ki.

-Lebuktam..?

-Le bizony.

-Koro-sensei -kezdte Karma vérszomjjal a hangjában- Tudtommal nincs kikötve, hogy csak az iskola területén lehet téged megölni.

-Karma-kun é-é-én csak képeket akartam!

-Én pedig az életedet elvenni.

-Karma hagyjad! -fogtam meg a fiú kezét- Ne csinálj felfordulást nyílvánosan!

-Rendben...

-Kyaaaa Karma-kun életében először foglalkozik valakinek a véleményével!!!! A kamerába, ha kérhetem!! -azzal vagy tízszer hallattszódott a fényképezőgép kattanása- én pedig megyek is ~nyuhuhu! -majd hála a 20 mach-os sebességének el is tűnt-

-A fene essen a sebességébe!

-Ne törődj vele, itt vagyok én, inkább velem foglalkozz. -még egy csókra húztam, aminek az elején én voltam a domináns, de végül Karma győzött-

-Biztos, hogy jó ötlet, hogy a házad előtt csinálunk ilyeneket? -kérdezte Karma, miután megszakította a csókot- Ha az anyád meglát, neked annyi.

-Mi a gond azzal, ha valaki a fiújával megoszt pár csókot?

-Ho~ Szóval így állunk? Te kezdeményezed a randit, és most te is jelentetted ki, hogy együtt vagyunk...

-Bizony-bizony. -a nyakába kapaszkodtam-

-Mi lesz a következő? -a fülemhez hajolt- Az ágyba is te fogsz invitálni?

-Bi- he?!

-{név}-chan olyan butuska vagy~ -egy puszit nyomott a homlokomra- Én megyek, még a végén anyukád leharapja a fejem.

-Jó éjszakát!

-éjszakát.

Bementem a házba, csak reménykedni tudtam, hogy anya nem látott minket.

-Anya itthon vagy? -nem jött válasz- Persze, hogy pont most nem vagyi itt.