Elsőre kicsi ilyesztő, de a nagyinak igaza van
Lassan megfogtam a fejemen lévő valamit. Olyan volt mint egy koszorú. Ahogy fogtam a fejemen lévő koszorút, úgy hajtottam hátra a fejem. Egy pár wisky színű szempárral találtam szembe magam. Hirtelen felálltam és hátráltam el. Már nyúltam volna az íjjért és a nyilélt amikor észrevettem a fiú lábainál az eszközöket. Még jobban megilyedtem és a világ is hirtelen elkezdett velem forogni aztán teljes sötétség.
Mikor felébredtem valaki a karjaiban vitt. Erősen és még is lágyan fogta a hátam és egyaránt a lábam. Felnéztem a fiúra aki karjaiban tartott. Kellemes fenyő illata és egy kis karamella ilata, csak úgy itatta magát velem. Fekete tincsei enyhén lebegtek ahogy vitt a kezében. Picit megmozdultam ami feltűnhetett neki, mert meglepetten nézett le rám. Halkan csitítgatott.
-Csak pihenj. Elviszlek a nagyidhoz. Probálj meg aludni. - hangja kellemsen mély volt.
-Re... Rendben... - a végét már motyogtam mert hamar utolért az álom.
Egy erdőben voltam. Nem volt ismerős a hely. Egyszer csak kellemes meleg karok vontak ölelésbe. Hátrébb döltem hogy halljam ölelöm szívdobogását. Fenyő illata teljesen keveredett enyhe karamelláéval. Kellemes volt, bizonságot és szeretetes sugárzó. Egy kellemes puha puszit is kaptama fülemre és egy ismerős hang szólt.
-Szeretlek!
Ezután nem sokkal felébredtem. Már ment le a nap. A nagymamám házának, a szobájában feküdtem egy hatalmas ágyon. Lassan felültem és hallottam azt a kellemes mély hangot ahogy a nagyimmal beszél.
-Jaj, Matt! Ezen ne is gondolkodj! - mondja kuncogva a nagyim. - De mond csak! Egy ilyen, helyes és okos fiú miért nincs a városban és miért nem kergeti a szép kis leányokat? - mondha tovább a nagyim.
-Tudja... Engem nem érdekelnek a lányok, sem peddig a fiúk. Engem csak egy valaki érdekel. De ő sosem lát engem. Peddig tudod, hogy mindig a városban vagyok és segítek ahol tudok. - mélyen sóhajt. - Nem tudom, hogy keltsem fel az érdeklődését.
Ekkor elő léptem a fal mögül odasétáltam a nagyimhoz akit megöleltem, és egy puszit adtam az arcára. A fiú boldogan nézett ránk. Persze amig a nagyim csukott szemmel kuncogott és... Matt, addig én végig figyeltem. Megnéztem alapossan az arcát, azokat a kis gödröcskéket amik a szája szélében húzodnak meg amikor mosolyog. Azt, hogy füleit ide-oda mozgatva hegyezi, s miként farka ide-oda rángatozik. Hatalmas tenyereit miként szétterülnek az asztalon, s a gyönyörű éjfekete tincseit. Most már tudom, hogy a lányok róla álmodoznak annyit mikor bejönnek hozzám a boltba.
Elengedem a nagyim és leülök kettejük közé. Én is mosolygom mint a többiek amig eszembe nem jut, hogy megköszönjem, hogy elhozott ide. Felálltam és odahajoltam arcához, s egy kellemes és puha puszit nyomtam az arcára. Mikor visszaültem tekintetével engem pásztázott. Wisky színű szemei csak úgy cikáztak rajtam. Lassan felálltam és jó estét kívántam. De még a nagyim utánnam szólt.
-Kicsim! Örülnék, ha itt maradnál még 3 napig! Találtunk Mattel nem rég egy tisztást. Majd ő el visz holnsp oda. Ott több gyönyörű virág van mint az erdő szélén és a kertedben! - monta jó hangulatúan. - Szép álmolat!
Lassan visszasétáltam a szobába, levettem csuklyám és elhelyezkedtem a velem szemben lévő ágy felé. Gondoltam, hogy elfújom a gyertyákat, de az ajtó kinyilt, s Matt lépett be rajta.
-Jó éjt! - mondja vidáman majd elfújja a gyertyákat.
A sötétben azonban szemei már szinte világítanak, ahogy a hold enyhe fénye megvilágítja a szobánk. Még pár pillanatig szemezünk, majd lassan elnyom engem az álom.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro