@Otaku-Girl33 kérésére❤️

A UA szokáshoz híven tanította a tehetségesnél tehetségesebb diákokat. Az A1-es osztályban is átlagosan mentek a dolgok, leszámítva hogy még évelején jött egy új lány. Külsőre alig ha lehetett lányos, melegítő nadrágot és fiús pólót hordott mivel deszka volt, se elől se hátul semmi. A haja oldalt fel volt nyírva és csak feje tetején volt barna haja amit egy copfba kötött.

Mindig ő érkezett a legkorábban az osztályba, ahogy most is. Békésen leült a padjába és elővette a könyvét majd beleolvadt a falba. Ez volt a különleges képessége, bármibe bele tudott olvadni legyen az kicsi vagy nagy. Egy emberi testbe is beletudna ha lenne annyi ereje és ha még több lenne még valamivel ki is tudná egészíteni a testet , sok gyakorlással talán azt is elérheti, viszont ha nincs rá elég ereje bele is halhat.

- Hé (Név)! Mára milyen kis trükkel állsz elő nekünk?! - Jött be a helyiségbe Katsuki mögötte Kirishima és Mina. (Név) meg se mukkant csak remélte nem veszik észre hogy a falba olvadt. Ekkor valami megragadta a nyakát és kihúzta menedékéből.

- Megvagy ribanc! - szorította meg a lány nyakát aki vinnyogáshoz hasonló hangot adott ki.

- Hé, ez még ribancnak se jó - vihogott Mina - Mivel ribanckodna ez? Ch, még segge sincs nem hogy melle... a stílusod kicsim egy rakás szar! - jött közelebb gonosz vigyorral a rózsaszín lány.

(név) nem sírta el magát, megfogadta az apjának anyja halála után sose fog sírni. Megvetően nézett a hiányos Bakusquadra, aminek egy újabb tagja érkezett és örömmel csatlakozott a mókához. Amire a többiek is oda gyűltek hogy lássák (Név) vajon elsírja e magát, és ha igen akkor ők első kézből rakják ki a netre.

- Mi van a kezedben? - jött oda Denki is, aki általában nem vesz részt ilyenekben de meg kellett tartania a rangját a suliban.

- Semmi - vicsorgott a lány akit Bakugo erősen még mindig nyakánál fogva csapott a falhoz.

- Mutasd vagy rossz vége lesz - suttogott a szőke vészjóslóan mire a barna hajú Kirishimára nézett aki a földet pásztázta. Majd erre a mondatra felnézett a lányra és enyhén bólintott mintha arra bíztatná hogy a másik fél tényleg meg teszi azt amivel fenyeget ha nem teszik amit mond.

- Nem - Nézett dühösen a vörösre majd gyilkosan a mellette álló fiúra. Aki egy pillanat alatt elfojtotta haragját és ravasz mosolyra húzta a száját.

- Akkor nincs más választásom... Mina gyerünk - vigyorgott mire a rózsaszín egyből kitépte a kezéből a könyvet és oda adta Bakugonak aki hangosan nevetett. Erre még több diák sereglet az ajtóba, hogy szórakozzanak kicsit.

- Ez mi?! Yaoi? ez komoly? - röhögött hisztérikusan majd lecsapta a földre a lányt, akinek a feje nagyot koppant a falon, nyaka körül pedig vöröslött Katsuki keze nyoma. - Talán Buzi vagy, vagy mi? - röhögött mire mindenki nevetésben tört ki. (Név)-nek nem voltak barátai akik megvédték volna, mivel a lányok túlságosan is fiúsnak vélték. A többiek meg simán ne mertek Bakugo ellen fordulni aki imádta szekálni a lányt, amit a többi osztály is élvezettel nézett végig.

- Oh és mi az a nyakadban? Csak nem egy nyaklánc? - rántotta ki egy húzással (Név) nyakából az ékszert ami el is szakadt.

- Azt Add vissza!! - nyúlt utána a lány mire Katsuki kicsavarta a kezét és hasba rúgta. Ő pedig nyeszletten hullott vissza a padlóra. - Minek neked nyaklánc?! Még Buzinak is el vagy cseszve? HAH?!

- Hé.. Bro... ma túlzásokba esel kicsit nem gondolod? - szólt halkan Kirishima

- MI VAN CSAK NEM A PÁRTJÁN ÁLLSZ?! - fordult oda barátjához a szőke miközben laza mozdulattal hajította ki az ablakon a nyakláncot. Azt az ékszert (Név) még az anyjától kapta azon az estén amikor bevetésre ment és megölte őt a hírhedt gonosz tevő. Nagyon sokat jelentett neki az a tárgy így most egy könnycsepp mégis csak kicsordult a szeme sarkából amire Bakugo abba hagyta a vörös kérdőre vonását és diadal ittasan felemelte fejénél fogva a lányt.

- Csak nem sírni fogsz? - röhögött

- soha....

- CH, idióta Liba, MOST OLYAT KAPSZ!!! - Csapta falhoz a fejét a lánynak majd az ablakhoz csapta ami betört

- JAjj neee nézd mit tettél (Név)! most fizetheted az üveget! Kis hülye - vihogott Mina. A barna hajúnak viszont már tiszta vér volt a feje, nagyon erős ütéseket kapott és a karjába még pár üveg szilánk is bele állt. Bakugo már lépett volna hogy bele rúgjon így utolsónak de kirishima megfogta a karját és rászorított.

-ELÉG LEGYEN - ordított - Ő MÉGIS CSAK EGY LÁNY TE IDIÓTA! NÉZZ MÁR MAGADBA! - Lökte hátrébb a szőkét majd a lányhoz guggolt amíg Katsuki sokkban volt.

- Jól vagy? - Fogta meg gyengéden a lány kezét de az kirántotta.

- Ne érj hozzám - sziszegte.

- KIRISHIMA TE KINEK AZ OLDALÁN ÁLLSZ?! - Ordított Bakugo - NE FELEDD HOGY BÁRMIKOR LEVERLEK! MIT VÉDED AZT AZ IDIÓTA LIBÁT?!!

- Csak nem bele vagy zúgva? - vihogott Mina, mire Kirishima egy dühös vicsort villantott.

- MI folyik itt Gyerekek?! - Jött be Aizawa és All Might Dekuval az oldalán aki valószínűleg szólt nekik. Mindenki utat nyitott a tanároknak akik meglátták a félholtra vert (Név)et. Aizawa hirtelen iszonyatosan ideges lett.

- MINDENKI TAKARODJON MOST! - üvöltötte All might pedig azonnal a lányhoz sietett - KIRISHIMA EIJIROU! BAKUGO KATSUKI! MINA ASHIDO ÉS SERO HANTA ITT MARAD! (Név)et pedig valaki sürgősen vigye el a gyengélkedőre!! - miután mindenki elment a tanár gyilkos szemekkel nézett a négy diákra. - idefigyeljetek - mondta higgadtan majd ordibálni kezdett - EBBEN AZ ISKOLÁBAN NINCS DIÁKOK KÖZTI ERŐSZAK! FELJELENTHETIK AZ INTÉZMÉNYT TI BARMOK! MOST MEGUSSZÁTOK EGY IGAZGATÓIVAL, DE HA (Név) SZÜLEI JELENTIK MIND REPÜL INNEN! VILÁGOS VOLTAM?!! - mindenki a földet pásztázta, All Might pedig lesújtóan nézett rajtuk végig.

- ezért még megverem azt a rohadt Dekut.. - suttogta idegesen Bakugo

- NEM HALLOTTAM RENDESEN!

- értettük.. - mondták kórusban majd mindenki helyet foglalt és elkezdődött az óra.

Iskola után Kirishima a gyengélkedőre tartott majd egyenesen (Név) ágyához sietett akinek a feje, hasa és a karja be volt kötözve, bár a fehér fáslin át is látszottak az átázott vér foltok. A nyakán csúnyán látszott a fojtogatás nyoma, és a szeme is csúnyán be volt dagadva. Utálkozva nézett a fiúra

- Mit akarsz itt?! - vágta oda

- Sajnálom - hajtotta le a fejét és leült az ágy mellé

- Nincs mit... csak hagyj békén - nézett ki az ablakon a lány.

- de van... hagytam, hogy kínozzon és megalázzon egy nőt... előbb is beleavatkozhattam volna

- Nem kell, nem vagyok neked senki. Menj el - (név) monoton hangon beszélt az ablaknak, nem volt hajlandó a fiú szemébe nézni.

- De én szeretném hogy legyek neked valaki! - tört ki belőle mire (Név) kikerekedett szemmel nézett oda, majd újra összehúzta a szemét

- Csak hazudsz, hogy aztán megbízzak benned és megalázhass... kösz nem kérek belőle.

- Nem hazudok! - erősködött, és arca már olyan színű volt mint a haja.

- Mi rá a garancia? - húzta fel az egyik szemöldökét a barna hajú, Mire Kirishima megfogta az állát és olyan közel hajolt, hogy (Név) már az érezte a leheletét az ajkain.

- Az hogy szeretlek.. - csókolta meg finoman a lányt aki meglepődve hőkölt vissza. Majd Kirishima újra elvált - Szóval kérlek! Engedd, hogy legyek neked valaki!

1 év múlva....

Azóta legjobb barátok lettek ketten, bár néha megcsókolták egymást mégsem mondták ki hogy járnak. (Név) iszonyat kedves és megbízható volt valójában és a humora is a helyén volt. Minden nap együtt edzetek és feltétlen bizalmat élveztek egymás iránt, és már mindketten úgy érezték ideje elvállalni egy küldetést és legyőzni egy gonosz tevőt.

Csak ketten sétáltak az erdőben ahol elvileg egy bandát kellett legyőzniük.

- Készen állsz? - kérdezte a vörös

- Készen születtem! - Vigyorgott a lány amikor egy fejsze repült ki a fa mögül. (név) még a levegőben bele olvadt és kikerülte vele Kirishima fejét. majd újra sima alakot öltött.

Ekkor a fák közül egy ismerős alak lépett elő és (Név) megdermedt

- Ez.. ő.. ő... Ő ÖLTE MEG AZ ANYÁM! - sikított majd rá mutatott Dabira aki mosolyra húzta a száját

- Csak nem? Pfff csak nem (a. neve)-nak a lánya vagy? Annak a gyenge nőnek remélem erősebb lánya lett mert ha nem leszel élvezetes akkor felboncollak hátha belül élvezetesebb vagy...

- Hogy mered.... - koccant össze (Név) foga majd neki rohant

- (Név)!!! (NÉv)!!!! - ordított Eijirou, bár csak szaggatottan hallotta a fiú hangját mivel valószínűleg elájult, amikor felkelt Dabi éppen egy fejszét húzott barátja felé.

- KIRISHIMA! - Sikított mire a fiú fel akart kelni de Dabi erősen vágta lábába a fejszét.

- Sajnálom de... - hunyta le szemét lassan a fiú- én szerettem benned hogy férfias vagy... -nyöszörgött. - menekülj...

- KIRISHIMA!!! - Visított a lány és hirtelen indulatból egyenesen bele szállt a fiúba, bár nagyon nehéz volt egyedül tartania a fiú testét elmenekülni el tudott.

A UA előtt már nem bírta tovább és ki esett a fiúból aki addigra visszakapta eszméletét, (NÉv) viszont bágyadtan zuhant a földre... ennyire erős még nem volt, hiába az egy év szorgalmas munka ezen a szinten még nem tartott..

- (Név)! (Név)! -szólongatta a lányt, a gyengélkedőn - sajnálom... nagyon sajnálom! megint miattam fekszel itt - bőgte el magát a vörös de (név) megfogta az arcát - Hé Kirishima.. ez nem valami férfias.. - kuncogott

- de én annyira szeretlek! És te férfiasabb voltál mint én! Egy szégyen vagyok - nézett hisztérikusan a lányra aki nyugodtan nevetgélt.

- Emlékszel amikor megvertek és te megvédtél? - Kirishima bólintott

- És amikor buzinak csúfoltak te pedig megvédtél?

- Vagy amikor kiléptél a Bakusquadból értem?

- És akkor amikor beteg voltam és te gondoskodtál rólam? - kuncogott a lány - Te vagy a legférfiasabb akit valaha is ismertem! Kirishima

- mh?

- Te vagy a legférfiasabb Hősöm!

Nem lett a legjobb, de remélem tetszett💞
Commenteket szívesen fogadok😝🌸

Nem lesznek ilyen gyakran részek, csak most kivételesen van ihletem, és időm is, szóval itt is van az első kérés❤️🤞🏻