Az első csókjuk után, Luke és Calum sok időt töltött csupán csókolózással.
Luke imádta az érzéseket, amiket Calum ébresztett benne.
Szeretett szerelmes lenni a fiúba, és sosem szerette volna, hogy ez az érzés eltűnjön.
Az egyik éjszaka amikor találkoztak, Calum vitt Luke-nak egy lila virágot. Calum beletette a szőke hajába, és több mint fél óráig képeket készített róla. Csinált egy képet, ahol Luke eltakarja a száját a pulcsija ujjával, és Calum úgy érezte, hogy a szíve megfájdul, annyira szereti őt.
Ugyanazon az éjszakán, Luke énekelt neki. Luke kinyújtotta a kezét, hogy megérinthesse Calum arcát, aki majdnem felugrott, annyira meglepődött.
-Sajnálom, nem akartalak megijeszteni -motyogta Luke, és el akarta húzni a kezét, de Calum megfogta azt.
-Lukey, nem a te hibád. Ne aggódj emiatt.
Luke bólintott, majd a barátja felé hajolt, hogy megcsókolja.
Calum belemosolygott a csókba, és kezeit Luke csípőjére helyezte.
De nem tudták, hogy egy bizonyos anya őket nézi...
Azon az éjjelen, amikor Calum hazament, Luke belerakta a virágot a naplójába. Elmosolyodott a képeken, amit Calum adott neki. A képen ő és Calum volt. Boldogan felsóhajtott, mielőtt befeküdt az ágyába, hogy elmerüljön az álmok világában.
De elfelejtette, hogy az álmokat mindig rémálmok követik...