Ma a mérések után, amikor haza értem hulla fáradtan (van még itthon némi atombomba, lebombázzuk Zedországot??😃), fertelmes bűz fogadott itthon.

Én: De jó menstruáció szag van.

Csóró agyam úgy van programozva, hogy egyből a legrosszabbra gondol. Aka:

Én: Csak nem megöltek itt valakit?

Én bolond el hittem, amit az agyam javasolt, és az egész házat átnéztem holttest után kutatva, miközben a gyilkost szólítottam, hogy jöjjön már elő, úgy is kissé maganyos vagyok, nincs kihez beszélnem, meghogy tuti lenne közös témánk.

Nem fogjátok elhinni: Se gyilkos, se holttest.

Kicsit később, mikor nagyanyám át jött levest adni, meg is kérdeztem, mitől lehet ilyen vérszag.

Nagyi: Biztos a pöfeteg gombát érzed.

Én: Tuti neem.

Nagyi: Azért szagold meg.

Megszagoltam. Tényleg annak volt vérszaga.