Ma ArizoneLindith - tel elmentünk egy kicsit biciklizni. Minden jó volt, NADE. Itt jön a bökkenő.

Vagy inkább bukkanó.🤣

Na, szóval, éppen abban az utcában tekertünk, ahol ArizoneLindith lakik, mikor... Megcsúsztam. Az én szerencsémmel ilyen sokszor előfordul.

Éppen egy kocsi miatt húzódtunk ki oldalra, ahol volt egy csomó kiskert, és ezáltal rengeteg por az úton. Én kicsit kacsázva  vezettem a bicajom. Sikeresen behajtottam a porba, és ezáltal elcsúsztam.

Szépen a földre estem, a bicikli meg rám. Nem fájt annyira... Max csak egy kicsit a csuklóm.

Mivel ArizoneLindith ment elöl, ő csak akkor látta meg, mi történt (valószínűleg), mikor visszafordult, mert (valószínűleg) próbálta kitalálni, mi a jó édes életért káromkodok úgy, mint jóapám az M1-esen.

Amikor meglátta, hogy én a földön fekszem, a bicikli meg rajtam, jó legjobb barátnőként kiröhögött, de azért kérdezgette, hogy jól vagyok-e. Há' miért ne lettem volna? Mindössze csak egy bicikli esett rám.

- Jól vagyok - röhögtem - Mindössze csak egy icipicit estem el. De tényleg csak egy nagyon picit.

Hiába nevettem, a csuklóm viszont még egy jó ideig fájt.

Ennyi🤣