Ötödik nap || Дан
171018
Jó napot Elvtársak!
Az öröm könnyektől csillogó szemekkel bámulom az Elvtársak létszám növekedését (Lehet, hogy eme rész végén lesz egy kis meglepetésem is). Olyan szép, mint a frissen kibányászott szén látványa. Ezen hasonlattal elmehetnék költőnek, de minek is, hisz egynegyed részt az is vagyok. Na de!, vissza arra, amiért jöttetek, Elvtársaim;
Hagyják rám, nem tudom használni a ragokat.
Egy titok rólam; szeretem a spanyol eposzokat. Vagyis, remélem ide kommenteltem eme sorokat. Tudják, '56 után minden kiesett az emlékezetemből.
Reggeli rítusom; felkelni, étkezni (csakis magyar búzából készült kenyeret), felölteni bányászati felszerelésemet s elmenni bányászni.
Hah, ez olyan szép álom. Minden lány egy traktoron.
Szeretem a Volga zúgását, - csak sajnos ez a dal nem arról Volgáról szól, mint gondolnánk.
S végezetül egy mém;
Ui; Aki írt nekem, vagy megjelölt egy kommentben, egyes embereknek nem válaszoltam. Két ok is közrejátszik, egy, elveszett az értesítéseim közt, kettő, nem akartam.
Uui; Megigértem a meglepetést. Kész végre a Lenlin történetem prológusa, csak a publikálásra vár, meg egy normális borítóra. A legjobbat kell választanom, merthogy ez egy Lenlin.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro