Ő elmondhatja a jövendöléseket, amit a jogar szelleme ad rá a világszellemmel Káosszal együtt. E személy ítélet napjáig ott élhet, és ez a varázsló nem más, mint Holidmar.

A jogarban a négy drágakő amikor egyesülve fényessévált mindenki elcsodálkozott, hanem féltek is tőle, ezért a világszellem Káosz is készített olyan követ, amit a jogarban egyesülve olyan erőt adott, amit még távol is éreztek. A jogar úgy volt megalkotva, ha netalán a gonosz kezébe kezekbe kerülne, akkor ne tudja rossz célra használni csak akkor ha egyesülne a négy drágakő. A Földanya akkor készitette ezt a jogart amikor a két isteni nemzetség, az Azok és a Vánok egymás mellett éltek. Később nem csekély problémát okozott az a körülmény, hogy ebben a rusztikus Pantheon két isteni nemzetség versengett, az Azok akik makacsul védelmezték elsöbbségi jogaikat a vezetést maguknak követelve, és a másik nemzetség a Vánok akik elkeseredett küzdelmek után nyertek bebocsátást Asgardba. Az ellentétek tovább éltek a ki erőszakolt együttélés leple alatt. Bor és Bestla három fiának egyike Odin volt az Azok hős bajnokának, az óskandináv istenek tanácsának elnöke. Mint az ég ura. Asgardban székelt gazdagon faragott magas ülésen trónolva. Lábánál két farkas Geri és Freki hevert, kapkodtak az ízletes húsdarabok után, amelyek odavetett nekik. Odin maga csak mézsört ivott. Vállán két holló Hugin és Munin két örökké éber tájékoztatója gubbasztott, a Gondolat és az Emlékezés. Odin azonban többet tudott annál, amit mindentudó hollói súgtak neki. Gyakran tért vándorútra, képes volt az emberek sorsát megjósolni, halált szerencsétlenséget vagy betegséget hozni rájuk. Odin felfedezte a runákat is, azokat a rejtélyes óskandináv írásjeleket amelyek inkább a varázslást, nem mint a közlést szolgálták. Odin illetékessége azonban kiterjedt az életnek arra a területére is, amely a Vikingeket mindennél jobban érdekelte, a harcra a háborúra. Uralkodott viharokon és szeleken. Thor a legnépszerűbb óskandináv isten, viszont olyan mint egy paraszt kissé faragatlan de rokonszenves és éppoly demokratikus mint amennyire arisztokrata Odin.

Thor nagy melák vörösszakállú hatalmas karizmokkal nagyon sok szobás palotában lakott. Thor mentes volt minden fajta rosszakarattól. Bár könnyen izgalomba jött vérmérséklete lobbanékony és haragjában rettenetes, de jólelkű az emberek iránt jóindulatú, jóravaló fickó volt. Bárdolatlan és zsémbes de csupa jóság.

Thor a vikingek jó szelleme volt, eszményi figura akiben az északiak magukra ismertek. Írországban élő skandináv nemzetségek Thorra vezették vissza családfájukat. Egyszóval az erőtöl duzzadó, lobbanékony vérmérsékletétől majd szétpattanó kalapács haigáló az Óskandináv hőskorának legnépszerűbb istene volt. A Vikingek büszkén nevezték magukat" Thor népének".

Az Azok többi le származottja ha nem is statiszta, de a két főszereplő mellett csupán drámai színjáték mellek szereplői, leginkább még Tyr hadisten veszi fel velük a versenyt. Az Azok a rettenhetettlen, hatalmas és igen bátor Tyrnek köszönhették, hogy sikerült megkötözni az óriás Fenris farkast és a végső világégésig eltéphetetlen láncra verni. Tyr volt az istenek közül az egyetlen aki az alattomos gúzsbakötési akció során betartotta szavát. Ettől kezdve ő elnökölt az Asgardi parlamentben. Minden események döntéséhez Tyrhez fordultak, a nagyra becsült, tiszteletreméltó Tyrtöl teljesen elűtött az ármányos Loki természete. Ő volt az óskandináv isteni szinjáték legsokoldalubb legragyogobb egyénisége. Luciferjelenség, félig isten, félig ördög az istenek között. Az Azok közé tartozónak tekintették, bár tulajdonképpen nemvolt tagja az uralkodó családnak, úgy látszik Odin vértestvéreként szerezte meg a jogot, hogy az Asgardban lakjék és bekerüljön a főméltóságú nemzetségbe. Loki gyermekei a hatalmas Mirgard kígyó a vad Fenris farkas és a komor Hell, az alvilág istennője. Lokinak sok kétes értékű képessége volt, akárcsak Odin bármikor beletudott bújni másnak a bőrébe, más alakot tudott ölteni. Volt továbbá egy megfigyelő állomása, ahonnan mindent látott, ami Asgardban, Mitgardban és Utgardban történt. Szüntelen viszályokat támasztott, és titkos élvezetet talált abban ha hazugságainak sárkányfog veteményeit kikelni látta.

------

Loki sokáig kűlönleges jogokat élvezett Asgardban. Még azt is elnézték neki, amikor arcátlanul és nyiltan szövetkezni kezdett az óriásokkal. Csak a fényes Baldr elleni alattomos merénylete háboritotta fel az isteneket. A ragyogó Baldr az óskandináv mitológia legtündöklöbb alakja volt. Makulátlan isten a maga megtestesült jóság. Tisztesség és erényesség.Ez a szelid és jóakaratú isten bizonyosan nagyon magányosnak érezte magát a germán Olűmposz többi túlságosan is „ emberi" alakja között akár egy szent csupa bűnöző között. Alattomos merénylet áldozata lett, hiszen a békesség, szelídség, harmónia nem erre a világra valók. A tiszta őszinze érzések többé nem találtak otthont a földön, ahol a jóság volt ott jelen volt a gonoszság is. Az emberiség arra ítéltetett, hogy bűnös világban éljen. A vánok isteni nemzetségének krónikájában az Azokéhoz hasonló drámai és elszomoritó események nemfordulnak elő, a békeszerető Vánokat puhább fából faragták, mint az aktivabb és tűrelmetleneségtöl feszülő Azokat. A nemzetség legöregebb tagja Njöld volt ő parancsolt a szélnek, és a vizek oltalmazták a halászokat, védte a kereskedelmi hajókat, kedvelte a tengeri birodalmát.

Feleségének nem tetszettek, ezek a díszletek, az ő világa a sötét erdőben és a sziklás hegyek között húzodott meg, amelyeket a leghidegebb télben is bekóborolt. A Vánok főistene azonban Freyr volt nagyvonalú az emberek iránt jó szándékú úr, aki a bűvészmutatványok gazdag repertoárját vonultatta fel. Freyr szívesen viselt minden emberi nyomorúságot, néha magának is emberi vágyai támadtak. A Svéd Yngling nemzetségből származott királyok az ő vérszerinti utódainak tekintették magukat. Freyr istenhez hasonlóan testvér húga a karcsú Freya is nagy tiszteletnek örvendett, Észak-Európában ő volt a valkűrök főnöknője, és ebben a minösitésben nemcsak Valhalla felelős háznagya, hanem protokoll főnöke is, kiváltsága volt, hogy minden második hőst saját Folkvang nevű csarnokában személyesen fogadjon és megvendégeljen.

Freya mint a szépség istennője sokféle titkos mesterséghez is értett. Freya is szerfölött kedvelte az ékszereket és a drágaságokat, érthető hogy az óskandináv asszonyok rendkivűl tisztelték. Asgard lakói is sok földi kisértésnek engedtek, és nem bánták túlságosan ha az ellenük vívott küzdelemben gyakran alulmaradtak. Szóval a két világ között egy szentélyben állt az a jogar amit Nerthus készitett, hogy az isteni világ és az emberi világ között örzője legyen a harmoniának.

A tárgyat elnevezték békesség jogarának. Sokáig a szentélyben maradt és az emberek minden évben egy meghatározott napon elzarándokoltak a hegyhez, hogy láthassák azt a tárgyat, aminek békés világukat köszönhetik. A Jogar fényesen ragyogta be, a halandók és más földi lény világát, a zarándokokat emlékezve, hogy e megszentelt tárgy nélkül nem élhetnének. Arra is, hogy a szentélyben már akkor ott volt amikor a halandó világ még nem volt, ez a tárgy biztonságot adott az isteneknek és a halandó világ minden teremtményének. Amikor látta a világszellem, hogy mit alkotott örült a szíve.

Az óskandináv istenek és nemzetségek már nem háborúztak, jól éltek Asgardban törvényeket hoztak az ünnepekről azokat kihirdették az embereknek. Lejártak a halandókhoz figyelték hogyan élnek, milyen segitséget várnak. Az első alkalomkor amikor összeült az Asgardi parlament törvényeket hoztak, feltételeket szabtak saját javukra. Az áldozati szertartások mindig szerepeltek a programban, vagyis megajándékozták az isteneket. Nerthus a Van isten nemzetség béke istennője az alkotását megáldotta, hogy békét adjon a két világ minden teremtményének. Asgardban lakó istenek az emberek képzeletében akkor is ott voltak amikor már letelepedés vette kezdetét, és még nem váltak hódító néppé. Egy napon amikor egy távoli vidéken éltek elhatározták, hogy elvándorolnak, és csak olyan helyen állnak meg, ahol végleg letelepedhetnek és megművelhetik a földjeiket, újra gyakorolhatják hitüket, és ezek a vándornépek, akik valószínűleg különböző törzsek voltak elhagyták azt a helyet, ahol sok nemzetség élt egymás mellett.