- Ne már, haver- kapok karja után, de lerázza magáról kezemet. F*sza...
A tanár kis idő múlva belép a terembe és egy gyors köszönés után körbe néz a teremben.

- Jimin- kezdi- Taehyung és Jungkook hol vannak?

- Rosszul lettek és vissza mentek a kollégiumba- csúszik ki könnyedén a hazugság számon.

- Rendben- ír valamit a noteszébe majd elkezdi az órát. Szünetben kimegyek és körbe járom az iskolát, de nem találom őket... f*sza. Lehet kicsit sokat használom ezt a szót... Az utolsó órám után gyors léptekkel elindulok a szobám felé, de mielőtt betehetném a zárba a kulcsot valaki a nevemen szólít.

- Jimin- hallom a fuldokló hangot a lépcső felől.

- Igen?- megfordulok és Jinnel találom szembe magam.

- G*ci gyors vagy b*zdmeg- lihegi.
- Language- viccelődöm.

- Bejössz velünk a városba?- kérdi már kevésbé zihálva.

- Jó lenne, de dolgoznom kell- mondom csalódottan.

- B*sszus... el is felejtettem. Hát akkor jó munkát- sarkon fordul és elmegy. Jó munkát... persze. Szólj ha találsz olyat... Belépek a szobámba és bevágom a táskámat a sarokba majd kikotrom munkaruhámat az egyik fiókból. Leülök még egy kicsit telefonozni míg várom az ebédidőt ami hamarosan el is jön.

Reménykedve fordulok be az ebédlőbe, hátha a két jómadár- vagy legalább az egyik- ott van, de csalódottan kell megállapítanom, hogy senki nem ül az asztalunknál. Elkezdek enni a szinte üres ebédlőben, de ahogy belegondolok, hogy egy óra múlva már dolgozni fogok elfog a hányinger. Nem tudok többet enni ezért inkább visszamegyek a szobámba majd cuccom társaságában elhagyom az épületet és elindulok a kis utcákon utam célpontjához. Befordulok az utolsó sarkon és megállok az ajtó előtt, nagy levegőt veszek és belépek. A bárban nyomott levegő van és szinte a számban érzem azt a rengeteg izzadtságot ami az emberek testéről folyik le. Undorító. Ki a f*szom bulizik ilyenkor? Könyörgöm... délután kettő van.

- Szép jó napot- pattog mellém főnököm- pont időben, mint általában.

- Hali- küldök felé egy félmosolyt. Legyél boldog te k*csög.

- Öltözz át szépen utána kiosztom a mai feladataidat.

- Rendben- elindulok az ajtó felé és érzem ahogy az öregember a retkes disznó kezeivel a seggembe markol. Mély levegőt veszek és próbálom nem tarkón rúgni. Térddel berúgom a fa ajtót és jól beb*szom magam mögött.

- Mizu, királylány?- kérdi nevetve az egyetlen normális ember ebben az épületben.

- Ez a perverz vénember már megint fogdos...

- Engem is- löki felém félvállról.

- Téged ez nem zavar?

- Kicsit se- mosolyodik el- néha jól esik egy idősebb kéz érintése- végig simít tökéletes testén és közben lehunyja szemeit.

- Így jár az akinek fiatalabb a pasija- nem tudom levenni tekintetem takaratlan felsőtestéről. Már tuti van negyven, de még mindig eszméletlenül dögös.

- James- sikerül a szemébe néznem, jól haladok- hány éves vagy?

- Tippelj- mondja önelégült vigyorral.

- Harmincöt... talán negyven

- Cuki- nevet fel- negyvenhat vagyok.

- Azt a kur...

- Ja, de ne beszélj csúnyán, fiatal vagy még hozzá- kacsint egyet majd kilép az ajtón. Én is elkezdek öltözni és mikor már rajtam van az ocsmány egyenruha én is kimegyek azon az ajtón ahol Jim pár perce kilépett. A bárpult mögött találom magam és kis nézelődés után megtalálom a főnököt is.

- Azt hittem soha nem készülsz el- mondja mikor leteszek elé egy poharat és vodkát töltök bele. Ezt szereti a ruszki dagadt fejed, igaz?

- Mit kell ma csinálnom Igor?- elé tolom a poharat amit rögtön ki is ürít.

- Könyvelés- lecsapja a poharat jelezve, hogy kér még.

- Mi van? Miért kellett felvennem ezt a sz*rt, ha irodai munkát kapok?

- Mert cuki vagy benne.

- Elmész te a fa...

- Jimin- hallom meg James hangját majd karon ragad és elhúz Igortól- majd én megmutatom neki mit kell csinálnia.

- Rendben Jim, jó fiú vagy.

Bemegyünk egy másik ajtón és leültet egy asztalhoz majd elém nyom egy csomó papírt.

- Ezeket kell kitölteni- mutat az egyik kupacra- ezek alapján- és a másikra is.

- Oké- mondom durcásan.

- És ezeket is vidd be a gépbe- ismét elém rak egy jó nagy kupac iratot.

- F*sza...

- Ne dühöngj nagyon- mondja kedves hangon majd miután összekócolta a hajamat kimegy a szobából és egyedül maradok a papírokkal. Egész délután az irodában ültem és vártam, hogy vége legyen a munkaidőnek. Nagy nehezen elérkezett és kimehettem végre az irodából.

- Végeztél- mondja Igor kicsit beállva.

- Tudom- forgatom meg szemeimet.

- Öltözz vissza és mehetsz- üvölti túl a tömeget, elég sokan lettek, beindult a az éjszakai élet Hot Hill-ben.

- Oké...

- Míg el nem felejtem- mondja kábán.

- Hallgatlak.

- Holnap délre kéne bejönnöd.

- De én suliban vagyok akkor még- háborodom fel.

- Lógj el, túlórának számítom fel azt a két órát.

- Rendben- vágom rá azonnal.

- Jó fiú vagy te Jimin- megmarkolja seggem, ismét. Gyorsan átöltözöm, elköszönök Jamestől és szinte futva hagyom el azt a retkes helyet. Viszonylag hamar a koleszban vagyok és nagy sóhajjal dőlök be az ágyamba. Elfáradtam... Érzem ahogy elnyom az álom, de akkor eszembe jut annak a ruszkinak az érintése ezért inkább felkelek és forró zuhanyt veszek. Általában csak szappannal mosakszom, de most úgy érzem túl piszkos vagyok ezért kölcsönveszek lakótársam tusfürdőjéből egy keveset. Kellemes kókusz illata van. Átdörzsölöm vele egész testem majd leöblítem a szokottnál melegebb vízzel. Mintha ez megtisztítana bűneimtől... felitatom testemről a vizet, felveszek egy boxert és bedőlök a puha ágyba.

Másnap a reggeli óráimon eltöprengtem mi a f*szomat keresek én azon a munkahelyen, fel kéne mondani. De aztán rájövök, hogy túl jó a fizetésem ahhoz, hogy én felmondjak. A pénz meg most, hogy a szüleim cége becsődölt nagy előny. Nekem kell fizetnem mindent. A kollégiumi ellátást, a tanszereket, az utazásokat. Egész délelőtt rosszullétet színleltem- ami nem volt nehéz- így mikor el kellett lógnom a tanár simán bevette és elengedett. Sietős léptekkel indulok el a bár felé, néhány embert majdnem fel is lökök, de nem érdekel, késésben vagyok.

- Késtél- jelenti ki Igor mikor belépek- de elnézem, most az egyszer.

- Köszönöm- lihegem a futástól.

- Öltözz szépen és mars ki a rúdra- parancsolja szigorúan, pont ezért nem akartam késni...

Gyorsan átveszem a ruhámat és kimegyek az egyik rúdhoz. Körbe nézek a nagy helyiségben és megpillantom Jimet egy tálcával a kezében. Persze ő italokat szolgál fel, nekem meg ráznom kell magam a retkes buziknak... Mintha én nem lennék az. Már egy kisebb tömeg gyűlt körém mikor olyan érzésem támad mintha nézne valaki- valaki aki nem a rúd előtt csurgatja a nyálát, valaki más-, de nem törődök vele. Szemem sarkából egy mozdulatlan alakot látok és lopva rápillantok. Ekkor mintha megállna a világ, meglátom őt. Mi a f*szomat keres ő itt? Azt hittem nem meleg, és még ha az is lenne miért pont a Pajkos macskába kellett bejönnie?

- Mi van már?- kérdi valaki, mert egy ideje már nem mozdulok.

- Mennem kell- mondom, de tekintetem még mindig azon a személyen van. Átsietek a terem másik végébe és a falhoz lökve kedvem támad megütni Kookot.

- Te mi a f*szt csinálsz itt?- kérdem ingerülten.

- És te?- néz rám nagy szemekkel.

- Itt dolgozom- mondom halkan- te sírtál?- megsajnálom egy kicsit és lágyítok tekintetemen. Mégis csak a barátom vagy mi...

- Bonyolult...

- Azt mondom a főnöknek, hogy felmegyünk b*szni és akkor lesz egy nyugis óránk, hogy elmeséld.

- Rendben- egy mosolyszerűség jelenik meg a szája sarkában, de gyorsan el is tűnik onnan.

- Igor- kiabálok a hájas felé- felmegyünk, egy óra.

- Oké- kacsint egyet és végig mér minket, úgy tűnik tetszik neki amit lát.

- Szóval... Mi van? -kulcsra zárom az ajtót ő meg bőgve az ágyra ül.

- Elb*sztam... Jimin. Nagyon elb*sztam.

- De mégis mit?- kérdem ijedten.

- Mindent...

- Nem lehetne kicsit pontosabban fogalmazni?

- Oka van annak, hogy a kettőnk közt lévő dolgot abba kellett hagynunk- mondja halkan.

- Tényleg?- felcsillan a szemem, végre megmagyarázza a dolgot. Ezen emésztem magam nap mint nap.

- Van valaki- kezdi- valaki aki fontos nekem és akit nem akartam megcsalni... veled.

- Értelek- csalódott vagyok, talált valakit aki nálam jobb és csak eldobott engem, mint egy retkes rongyot. Égnek a szemeim és legördül az első könnycsepp az arcomon.

- Mégis sikerült megcsalnom őt.

- Hogy micsoda? Egyáltalán ki ez a csaj?

- Srác...

- Akkor srác... várj. Te meleg vagy?
- Nem tudom- arcát tenyerébe temeti- össze vagyok zavarodva és haragszom is Taera ezért lefeküdtem egy csajjal, de ami még rosszabb, hogy Taehyunggal még nem... Most mit tegyek?

Elhomályosul az előttem lévő világ és zúg a fejem. Taehyung. Ő az. Az én TaeTaem. Az egyetlen ember akit szerettem és az akit szeretni tudtam volna most egymást szeretik. Miért?

- Taehyung?- lassan és tagoltan mondom ki nevét, megízlelve minden apró hangot.

- Igen- vágja rá fél vállról- baj?

- Nem, dehogy- kamu mosoly...

- Elég sápadt vagy- közelebb ül hozzám és megérinti karomat- néz rám... kérlek.

Rá emelem könnyes tekintetem és összeszorul a szívem ahogy szomorúan rám mosolyog. Élvezem érintését, ahogy karomat, arcomat majd oldalamat simogatja. Végig simít tapasztalt ujjaival csípőm vonalán és vágytól égő szemekkel rám néz.

- Mi...mire gondolsz?- kérdem elcsukló hangon.

- Esetleg te segíthetnél megérteni a dolgokat- felemeli állam és közelebb hajol ajkamhoz.

- És mi lesz Taeval?

- Nem kell tudnia róla. Amúgy is, ez az ő javát szolgálja- perverzen elmosolyodik majd ajkaimra tapad. Nem tudom- vagy inkább nem akarom- eltolni magamtól. Jól esik közelsége. Viszonozom csókját és közelebb húzódom hozzá. Élvezem ahogy szorosan markolja csípőmet és egy hirtelen mozdulattal ölébe kap. Elfogy a levegőm ezért ráharapok alsó ajkára, hogy levegőhöz jussak. Elhajol, nyelvével végig nyal alsó ajkamon és hosszú nyálcsíkot húz. Még soha nem csókolt ilyen szenvedélyesen. Vesz egy mély levegőt és nyakamra hajol. A kezdeti melegséget átveszi a szúró fájdalom amit foga okoz. Szívni kezdi a vékony bőrt és derekamat megragadva elfektet az ágyon. Lejjebb csúszik keze és övemet próbálja kicsatolni, de nem igazán jön össze neki. Szájával lefelé halad és fogaival letépi nyakamban lévő gumis csokornyakkendőmet ami egyenruhám része. Csókokkal hinti be kulcscsontomat majd egész felsőtestem. Az élvezettől észre se veszem mikor sikeresen kicsatolja övem és az icipici nadrágomat leveszi rólam. Komolyan ezt a nadrágot egy tini picsa se venné fel, kint van a fél s*ggem belőle. Megnyalja száját és perverzen rám mosolyog mikor meglátja flitteres alsómat. Igen, itt ilyen f*sza az egyenruha... Hogy f*szom legyen a fogkeféje annak aki kitalálta.

- Jól áll neked- mondja majd ráharap és egy gyors mozdulattal letépi és a földre dobja- de a padlón jobban néz ki. Érzem ahogy elvörösödik a fejem és nehezebb lesz a mellkasom. Már sokan csinálták ezt velem, ebben a szobában, de ez más. Ő más. Hisz Jungkookról van szó.

- Ez nem jó ötlet- mondom mikor már nincs rajta se ruha. Nem mond semmit csak folytatja nyelvével az utat oldalamon lefele. Csípőmhöz érve megszívja a vékony bőrt és az erős fájdalomtól hátam ívben megfeszül. Érzem ahogy elmosolyodik és mit ne mondjak b*szott jó érzés. Ahogy szorosan magához ölel és magamon érzem forró leheletét. Egész testemet forró csókokkal árasztja el és rajtam hagyja jelét, ilyenkor jóleső nyögés hagyja el ajkaim.

- Most már elég- suttogom inkább magamnak mintsem neki.

- Még el se kezdtük- néz mélyen szemeimbe. Egy hirtelen mozdulattal hasamra fordít és két ujját számba nyomja. Fuldokolni kezdek, de ő mélyebbre dugja, közben egész testével hozzám simul. Végig csókol tarkómon majd lefelé haladva gyorsít nyelve tempóján, de ujjait még mindig számban tartja.

- H...hagyd...hagyd abba- suttogom- nem erről volt szó.

- Miért remegsz?- kérdi és erősebben szorítja csípőmet

- Megijesztesz- mondom elcsukló hangon.

- Nem szeretnéd?- elenged és felül az ágyon.

- Nem erről van szó- arcomat beletemetem a párnákba.

- Hát akkor meg?- hideg keze végigsimít combom belsején amitől megremegek.

- Nem akarom, hogy megcsald a legjobb barátomat- nyögöm ki végül az igazat.

- Csak ennyi?- kérni megkönnyebbülten.

- Igen. Ennyi.

- Értem- ledől mellém.

- Meg amúgy se értem- felé fordítom tekintetem- én hogy segíthetnék neked azzal, hogy seggbe raksz? Nem fordítva kéne?

- De... lehet- gondolkodik el ő is.

- Akkor csináljuk- mondom megújult erővel. Ritkán vagyok fent... Nem válaszol csak tarkómnál fogva magához húz egy forró csókra. 

- Ez lesz az első, igaz?

- I...igen- dadogja bizonytalanul. Remélem nem gondolja meg magát, mert már nagyon kívánom...

- Akkor óvatos leszek- súgom fülébe. Hátára fektetem és lágyan megcsókolom. Érdekes feladat lesz gyengédnek lenni miután így bedurvultunk... Megragadom combját és lábát nyakamba teszem.

- E...ez jó lesz így?- kérdi elvörösödve.

- Persze, értek a dolgomhoz- megmarkolom formás seggét, száját jóleső nyögés hagyja el. Most én teszem be ajkai közé ujjaimat amiket bő nyállal körbe nyal. Végig simítok nyelvén majd kiveszem és ujjaim helyét nyelvemmel töltöm be. Bevezetem nyílásába egy ujjam aminek hatására megszakítja csókunkat és felsikít.

- Majd megszokod és kellemes lesz- csókot nyomok arcára majd visszatérek szájához. Mozgatom benne egy darabig és mikor már jóleső sóhajok hagyják el ajkait beteszem a második is. Ismét felsikít, de tovább csókol. Berakom a harmadikat- és egyben utolsót- hangosan felnyög és háta megfeszül. Érzem ahogy hasamhoz simuló férfiassága lüktet és bármelyik pillanatban képes lenne elmenni. Megállok és kihúzom azt ami eddig benne volt.

- Ne...neh- suttogja csalódottan.

- Hidd el, ez jobb lesz- az éjjeli szekrényről elveszek egy kotont, kibontom és felhúzom. Közben árgus szemekkel figyeli minden mozdulatom. Mikor befejeztem ismét felé tornyosulok és ajkaira támadok. Végig simítok egész testen, érzem ahogy a szíve hevesen ver és szaporábbak veszi a levegőt is. Ismét megmarkolom lábait és nyakamba teszem azokat. Feltérdelek és két kezemmel megtámasztom magam vállai mellett.

- Kész vagy?- kérdem.

- I...igen. Azt hiszem- nyögi ki nehezen. Átöleli hátamat és úgy kapaszkodik mintha az élete múlna rajta. Lökök egyet, félig benne vagyok. Végigfut rajtam ez az eszméletlen érzés és elkezdek mozogni benne, ügyelve arra, hogy ne eresszem bele teljes hosszam. A kezdeti fájdalom hangját átvették a kellemes nyögések.

- Mégh...mégh többet...többet akarok- nyögi, én meg eleget téve kérésének egész hosszamat bele lököm. Körmeit hátamba mélyeszti és érzem ahogy kibuggyannak az első vércseppek körme helyen. Megszakítja csókunkat és nevemet nyögi.

- Gyorsabban- parancsolja. Gyorsítok a tempón és pár pillanat múlva megérzem meleg élvezetét hasamon, farkam körül az izmok összehúzódnak, lüktetnek. Én is elmegyek. Felállok, kidobom a kis Jimineket és visszafekszem az ágyba.

- Ez eszméletlen volt. Köszönöm.

- Igen az volt- helyesem. Oldalra fordítom fejem és nézem ahogy mellkasa fel le emelkedik. Levegővétele normalizálódott. Mellkasára teszem kezem, hogy ellenőrizzem szíve még mindig olyan hevesen ver-e. Megérintem tökéletesen kidolgozott felsőtestét és ujjam alatt a bőr libabőrös lesz. Rám néz és elmosolyodik, én is vissza mosolygok majd megtörve az idillt felállok és visszaveszem ruháimat.

- Mennem kell.

- Nekem is- ő is feláll és felöltözik. Megfogom az ajtó kilincset be mielőtt kilephetnék rajta megérzem forró leheletét hátamon. Szorosan magához ölel és végigcsókolja hátam azon részét amelyeket kikarmolt, majd maga felé fordít és a szívás nyomokat is megcsókolja.

- Sajnálom.

- Tudom- kilépünk az ajtón és ő hátul távozik, én meg visszamegyek dolgozni.