Sara
Sziasztok mielőtt elkezdem szeretném mondani hogy ami ezekben az egyrészesekben történik semmi közük nincs a Csak egy csók című könyvemhez.
-Sara szia hogy hogy ilyen korán beértél?
-Szia Alya. Nem láttad Marinettet?
-De előbb ment el Alexanderrel a terem felé.
-Köszi Alya.
Ha rá mer mászni Marinettere kitekerem a nyakát! Mikor felnéztem Chat-et pillantottam meg aki egyenesen Marinette és Alexander felé nézett. Már pár hónapja a Dupontba járok úgy hogy ismerem a dörgést valamint össze barátkoztam Marinettel és Alyaval akik aztán bemutattak Chat-nek aki irtó édes. Lassan közeledni kezdtem Chat felé aki továbbra is Marinettet és azt a jómadárt kémlelte hatalmas szemeivel.
-Hé Chat. Mit szólsz ahhoz ha megleckéztetjük Alexandert hogy leszálljon végre Marinetteröl. Ö válaszképpen csak nyávogott egyet, ahogy felém fordította a fejét láttam benne azt a kegyetlen féltékenységet és a bosszú vágyat. Rendben ezt igennek veszem majd elkezdtem forralni a tervet.
A tervhez még megkel szereznem Marinette telefonját és kész is vagyunk. Tesiórán kikéredzkedtem a mosdóba hogy letudjam nyúlni Marinette telóját tudom nem szép de az ő érdekében teszem. Ha tudná hogy Chat nem egy hétköznapi macska, de ez már más tál tészta. Besiettem az öltözőbe és megkerestem Marinette szekrényét amit szerencsére elfelejtett bezárni majd a telőt a saját táskámba csúsztattam. Szerencse hogy ez az utolsó óra különbem lehet nem jött volna össze és lebuktam volna akkor viszont nekem végem. Miután elvégeztem a dolgom vissza sétáltam a terembe .A többiek éppen szünetet tartatok mikor beléptem mind mindig Alexander most is Marinetten csüngött eskü ezt a srácot nehezebb levakarni mint Chloet. Az óra végeztével siettem az öltözéssel még mielőtt Marinette észreveszi hogy a telójának lábakélt. Hazaérve üzentem egyet Alexandernek hogy jöjjön a parkba persze Marinette nevében. Amint ezzel végeztem elkezdtem készülődni majd Marinette házához mentem ahol Chat már várt ugyanis mondtam már neki a tervet korábban így tudta a dolgát. Elindultunk a park felé de nem a park volt a cél hanem egy sikátor ahol nincsenek emberek. Vártunk pár hosszú percet majd halk lépteket hallottuk tudtuk hogy Alexander az mert elég kihal a környék és nem sokan járnak erre hacsak nem laknak itt úgy mint Alexander. Mikor mellénk ért rávetettem magam és az arcát püföltem addig Chat ott karmolta ahol érte ez addig ment így amíg el nem vesztette az eszméletét.
-Chat hagyd már lassan nem lélegzik. Majd még egy utolsót tapostam a hasába és kitekertem a nyakát.
-Így jó lesz. Majd eltűntünk a helyszínről.
Remélem megfelel AdrienAgreste4ever
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro