érintése

„16 éves voltam; éppen befejeztük a vacsorát és én elindultam tévézni. Mentem felfele a lépcsőn, amikor éreztem, hogy egy hatalmas, durva kéz ragadja meg a vádlimat, aminek következtében elestem. Az apukám odaszaladt hozzám, majd elindult megkeresni a rejtélyes valakit, de senkit sem talált a házban vagy a ház körül. Remegve a szobámba mentem és kinéztem az ablakon: az utcán megláttam egy nőt fehér köpenyben. Hosszú, göndör haja volt és úgy nézett ki, mint akinek nincsen lába, csak siklana az utcán. Felsikoltottam, mire a nővérem is beszaladt a szobába és közölte, hogy ő is látta a nőt. Azóta 12 év telt el, de még mindig rettegek, ha otthon fel kell mennem a lépcsőn.” (JoviiZz Payan de Segoviano)

Kirázd a hideg, miközben olvasod a sorokat

A fantom férj

„Néhány nappal azután, hogy az unokahúgom megszült, a férjének el kellett utaznia, így a nővérem és én úgy döntöttünk, vele maradunk, hogy segítsünk a baba körüli teendőkben. Egyik este úgy 9 körül éppen tévét néztünk az emeleten, amikor hallottuk, hogy valaki odalent bemegy a konyhába, majd a fürdőszobába, és mind a két ajtót jó alaposan becsapja maga mögött. Azt hittük, hogy az unokahúgunk férje jött meg hamarabb, így lementünk, hogy üdvözöljük. A poén az, hogy senkit sem találtunk odalent; rettegő csöndben vártunk, de soha nem derült ki, ki lépkedett az alsó szinten.” (Miguel Ángel Pérez)