A kis szobában csend honolt, csak az árva lélek légzését lehetett hallani, amint elméje még az álmok tengerén vándorolt. Apró teste a medvés ágyneműhuzatban veszett el, amint a hatalmas kezek ismét ráterítették azt, óvva őt a hajnali levegő hidegétől.

Harry arcára mosoly derült, szíve hatalmasat dobbant, miközben egyetlen kincsét figyelte smaragdjaival, s mielőtt leindult volna a konyhába egy kicsiny csókot lehet kócos hajába.

A göndör elmerült gondolataiban a reggeli készítése közben, hisz mérhetetlen boldogság járta át, miután Louis neki ajándékozta ártatlanságát, s mit örökké becsülni fog. Sosem kívánt semmit, és soha nem voltak nagy álmai. Ám a szerelembe nem hitt; mégis megtalálta az.

És persze cseppet sem bánta.

A tükör tojás pedig lassan elterülni látszott a serpenyőben, míg a bejárati ajtó halkan kattant egyet. A zöldszemű tekintete oda tapadt, amint megpillantotta a fáradt arc látványát a hölgyön, ki szerelme édesanyja volt.

- Jó reggelt, Jay!- köszönt halvány mosollyal táncolva ajkain, kezével pedig a vízforralót töltötte meg.

- Neked is szép reggelt, Harry!- köszön kissé meglepetten, miközben kabátját a fogasra akasztja, majd táskáját a pultra teszi.

- Fáradtnak tűnsz. Egy teát?

- Az most igazán jól esne. Köszönöm.- mosolyog, helyet foglalva az asztal egyik székénél.- Louis még alszik?

- Igen. Kissé elfáradt..- ejti ki véletlenszerűen, hiszen nem szeretné sem magát, sem Jayt e témával kellemetlen helyzetbe hozni, és főleg nem vitába keveredni.

- Lefeküdtetek?- tónusa szigorú, szemöldökét döbbenten taszítja az ég felé.

Harry pedig nagy levegőt vesz. Egy percre megtámaszkodik a konyhabútoron erős karjaival, amíg fejében a szavakat próbálja összeszedni.

- Ha azt mondom, hogy igen, lesz valami következménye?- teszi fel végül nehezen a kérdést, újból felegyenesedve.

- Louis már szinte felnőtt és tudom, hogy képes helyes döntéseket hozni.- kell fel a székből egy bögrét előhalászva a szekrényből.- Ha lefeküdt veled azt csak is azért tette, mert bízik benned annyira, hogy neked adja mindenét. A szívével és a szerelmével együtt.- lágyulnak el vonásai, kezével a masszív vállra simít biztatóan, mire annak tulajdonosa rá emeli borostyánjait.

- Reménytelenül szerelmes vagyok a fiadba.

- Ó, tudom. Ahogy azt is, hogy egy nap el fog menni innen veled, talán nem is olyan soká.- sóhajt egyet bánattal áztatva, míg barackos ízű teafilterét a kiöntött forró vízbe kezdi mártogatni.- De boldog vagyok.

Jay mosolya őszinte volt, akárcsak szavai, ahogy Harry reakciója is.

Ölelés, mit akkor ott a göndör adott leendő anyósának, fülébe suttogva egy halk; Köszönöm-öt.

- Ne égesd oda a tojást.- kacagott fel, mire kivál az ölelésből és bögréjét fogja most tenyerei közzé.- Nem mellesleg Louis megmutatta a fehérneműket amiket vett.- mondta halkan, ezzel teljesen zavarba hozva a göndört, kinek arca most pirosan kezdett tündökölni.

A tojás pedig oda égett, míg Jay hangosan nevetett.

*

Louis kócos buksija hamar az asztalnál meredezett tovább az ég felé, miközben jóízűen lapátolta magába a reggelit, mit szerelme készített neki.

Harry is így tett, közben szemeit egy pillanatra sem vette le szerelméről. Minden egyes mozdulatát rajongva figyelt, s eközben csak még inkább beleszeretett.

Ugyanakkor amit Jay mondott neki; igaz volt..

Már csak bátorságot kellett volna szerezni, hogy fel tegye a kérdést.

- Figyelj Louis! Én...- akadt el hirtelen jött mondatában.

És a csend maradt, a szó ment.

- Baj van Harry?- tette le evőeszközét, apró ujjait pedig az asztalon pihenő tényérre helyezte, aggódva figyelve a másikat.

- Csak.. tudod Lou arra gondoltam, hogy...

- Hogy?

- Hogy...- nyelt egy nagyot.- Szeretnélek én is bemutatni a családomnak. Persze csak akkor, ha nincs ellenedre és..

- Örömmel megismerem a családod, Fürtös.- vágott szavába zavara ellenére, pozsgás arccal, mit ragyogó kék szemei kereteztek, akárcsak egy festményt.

- Nos ez esetben.- hint egy lágy csókot a bársonyos kézfejre.- Holnap indulhatunk is. Mit szólsz?

- Benne vagyok.- áll fel az asztaltól, majd megkerülve azt, hint egy finom puszit párja szájára, s teszi ezután a tányérját a mosogatóba.- Csak kérdés..- hajtja le szégyenlősen fejét.

- Mond csak szépségem.

- Ott is alszunk?- rebegteti meg ártatlanul szempilláit, mit az idősebbik nem igen ért.

- Lehet róla szó. Anya biztos örülne neki.- gondolkozik el.- Miért kérdezed?

Louis mosolya pedig rögvest füléig kezd érni, kecses és csábos lépteivel ugyanakkor eszét veszi az idősebbnek, ki megbabonázva figyeli a kis ördög következő lépéseit. Ölébe zuhan, akárcsak egy angyal, majd vad csók veszi kezdetét, minek egy hamar nem szakad vége. Végül a szavak, melyek örökké elméjébe ragadnak a göndörnek, ezzel egy mérhetetlen vágyat csiholva egész testében.

- Akkor azt hiszem, muszáj lesz egy csipkés tangát elraknom..

Harry pedig ekkor jött rá; magával az ördöggel kezdett játékba.

*

Na helloka!

Végül csak megérkezett az új rész és, hogy őszinte legyek, már nem sok van hátra az egész történetből. Ám nincs sírás, mert csapok rá kettőt. A mai nappal kint van új Larrym is, mit Awkward címmel meg találhatok a profilomon, s ismét csak valami huncutság kezdete, hihi.

Remélem tetszeni fog majd az új könyv is nektek!😽❤️

Kitartás és luv ya, guys!💕