8 - A tudatlanság áldás
Scott: És hogy álltok Stilesszal?
Derek: Tényleg tudni akarod, haver?
Scott: A legjobb barátomról van szó, persze, hogy tudni akarok mindent.
Derek: Hát tudod, hogy egy hónapja járunk, ugye?
Scott: Igen, tudom. Szóval?
Derek: Egy hétre rá, hogy járni kezdtünk leszopott, miközben megujjaztam őt... aztán a második héten csak én kényeztettem, végül múlt héten betettem neki.
Scott: Arra gondoltam, hogy csókolóztatok-e már vagy ilyenek... *sóhajt*
Derek: Persze, hogy csókolóztunk *nevet* rögtön, azután, hogy betettem neki.
Scott: És anélkül, hogy megcsókoltad volna hagyta, hogy...?
Derek: Persze, hogy hagyta... hisz már rég megkértem a kezét előtte.
Scott: Na ezt már nem hiszem el! *nevet*
Stiles: Miről volt szó? *egy puszit nyom a párja szájára*
Derek: Nyuszó, megmutatnád a gyűrűd? *Stiles a kezét odadugja Scott feje elé*
Scott: És kajak megkérte a kezed, mielőtt csókolóztatok volna?
Stiles: Mi igazándiból soha nem is kezdtünk járni, hisz úgy kezdődött a kapcsolatunk, hogy megkérte a kezem.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro