Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

5.rész-Követem a nyomdokait?

George bácsi boltja után egy egyszerűbb, de annál érdekesebb helyre érkeztünk. Egy seprű bolt előtt álltunk meg. A kirakat tele volt poszterekkel, rajtuk mozgó, híres kviddicsezőkkel. Látványos trükköket muttattak be. Még órákig el bírtam volna nézni őket.
-Gyere, beljebb is mehetünk!-invitált be a boltba anyu.
Bent mindenhol, mindenféle seprű volt.
-Miben segíthetek?-jött oda hozzánk egy kedvesnek tűnő, fiatal boszorkány.
-A kislányomnak keresnénk seprűt.
-Rendben. Repült már?
-Igen.-válaszoltuk egyszerre.
Hát igen. Egészen kiskorom óta repülök. Igazi seprűm nem volt még, de rengeteg játékseprűn repültem már. Azt mondják, hogy a repülés a "véremben van", meg hogy igazi "őstehetség" vagyok. Nem tudom ebből mi igaz, de mindig is felszabadultnak éreztem közben magam. Egyik kedvenc elfoglaltságom volt és az is.
És mindig is érdekelt a kviddics. A szüleim nem nagyon engedték, hogy játszam, azonban mikor Papóval voltam mindig játszottunk és nagyon élveztem. Ismerem a posztokat. Mindet kipróbáltam kivéve a fogót, ugyanis nem engedték, hogy játszam a cikesszel. Papó azt mondta, hogy az nagyon fontos számára, hiszen Albus Dumbledortól kapta még annak idején. Így mindig is izgatta a fantáziámat, hogy milyen is lehet fogónak lenni. Rajta múlik a meccs, hogy nyerenek vagy veszítenek. Ez egy elég nehéz és elég felelősségteljes poszt emiatt.

A boszorkány visszatért egy pár seprűvel a kezében.
-Hoztam egy Rx.14-est, egy ArD6-ost és egy Kronox 4000-est.-azonban az én szemem már kiszúrt magának egy seprűt.
-Az ott a sarokban milyen?-mutattam a kék, fehér csodára.
-Nem igazán ismerem. Mindjárt idehozom, és megnézhetjük.-azzal elment a kiszemeltemért.-Még nem láttam ezt a fajtát.-mondta és a kezembe adta. Egyből tudtam, hogy ez kell nekem. Lassan végig húztam a kezem a nyelén, majd a végén is. Egyszerűen tökéletes. Azt hiszem ma, már másodjára lettem szerelmes.

A nyelén volt egy rész, amit szalaggal tekertek körbe. Gondolom ott kell kapaszkodni.
A szalag alatt láttam egy feiratot. Kicsit lejjebb húztam, hogy el tudja olvasni. J.s.31. Alatta a teljes felirat is szerepelt: JégSakál.31
Visszatettem a szalagot az eredeti helyére.
Nagy szemekkel meredtem anyára, aki egyből vette az adást.
-Mennyibe kerül ez?-mutatott a kezemben lévőre. Egyre jobban izgultam. Az első igazi seprűm. Alig várom, hogy kipróbálhassam.
-Mindjárt megnézem, addig is elkérném.-odaadtam a boszorkánynak. Megvizsgálta.
-Nincs rajta ár, most látom először ezt a seprűt. De szerintem olyan 80galleon?-ez rengetegnek hangzik. Eddig az összes dologért nem fizettünk ennyit.
Nagy szemekkel anyára néztem. Hátha beválik a boci szem.
-Rendben.-kifizettük és a serűmmel, az első seprűmmel a kezemben léptünk ki a boltból.
-Nagyon, de nagyon köszönöm.-ugrottam anyu nyakába.-De ez nem volt a listán.
-Tudod láttalak játszani. Nagyon ügyes vagy. És beszéltünk apáddal, és arra gondoltunk, hogyha már ennyire szeretsz repülni nem ártana egy rendes seprű.
-Köszönöm.
-Papótól azt hallottam, hogy lehet, hogy követed a nyomodokait és már elsősként kviddicsezhetsz. Ő a fogó posztot ajánlotta neked.
-Fogó?-kerekedett ki a szemem.-De azt még nem is próbáltam.
-Majd meglátjuk!-kacsintott rám anyu.

Ezután még beültünk egy cukrászdába. Ott jól teletömtük magunkat, pontosabban csak én.

Hazafelé végig a az "ajánlaton" gondolkodtam. Én, mint fogó? Úgy, mint Papó?

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro