~Percy~
Nos így állunk: már nem egy, hanem két Nagy Triász gyermek él, pedg egy is épp elég nagy bajt fud okozni. Mrs. O'Leary pedig visszatért hozzánk, aminek nagyon örülnék, de nem ilyen áron. Kutyus barátunk ugyanis elmondta (Nicole közvetítésével persze), hogy mi is történt:
- Egy kék hajú pasas és egy laüsztrügón ütött rajtuk. - kezdrtt bele a történetmesélésbe Nicole. -Pedig Mrs. O'Leary érzékelte, hogy jönnek, de nem tudott szólni a félvéreknek, ezért ugatni kezdett. De természetesen ezt sem értették meg, és mire meglátták az ellenséget, már túl késő volt. Mrs. O'Leary a laüsztrügónt vette célba, az egyik félvérrel együtt. De mindkettőjüket úgy söpörte félre, mintha csak fogpiszkálók lennének. A másik gyerek tovább bírta. Becsülettel küzdött az ellen a jól megtermett, kigyúrt izomagy ellen, de arra nem számított, hogy hátulról meg a laüsztrügón fog támadni. - itt elcsuklott a hangja, alig bírta magába folytani könnyeit. - Bocsi srácok, csak tudjátok az a baj ezzel a telepatikus cuccal, - szipogta halkan,- hogy nem csak a szavai, de az érzései is átjutnak hozzám.
- Semmi gond! - Annabeth próbált lazának tűnni, miközben átkarolta Nicole-t, mintegy támaszként, de tudtam, őt is kegrázta, amit mondott.
- Srácok! Én igazán nem akarnék diettetni bárkit is, de indulnunk kéne.
Ohh, Rogerről már meg is feledkeztem, olyan hosszú ideje volt csöndben. (ami nála nagy kihívás!) És most már igazából szükségünk sincs rá, hiszen ő helyettesítette Mrs. O'Leary-t. Na mindegy, most van nagyobb problémánk is.
Sokáig gyalogoltunk, én elöl Mrs. O'Leary-vel, mögöttem Nicole és Annabeth, akik úgy néz ki, nagyon jóban lettek egymással. És sereghajtóként pedig ott volt Roger.
Végre elértünk egy olyan helyre, ahol le tudtunk feküdni. Vagyis hát... Konkrétan egy templomnak tűnt. De nem az a gyönyörű, ókori görög templom, neeeem, egy sima, egyszerű, kissé silány református templom. Na de a célnak tökéletesen megfelel.
- Gyertek, mostmár pihenjünk le, elég hosszú volt ez a nap. - szóltam oda nekik.
- Nyugi, biztonságos, Mrs. O'Leary nem érez szörnyszagot. - ezt már Nicole mondta, mire mindenki megnyugodott egy kicsit.
Én a hátsó padok egyikén rendeztem be rögtönzött ágyamat, velem szrmben pedig Annabeth. A többiek közvetlenül előre mentek, így nyugodtan beszélgethettünk.
- Neked is feltűnt, milyen furcsán viselkedik Roger? - kérdezte, miközben kibontotta fekete haját.
- Igen, nagyon csendes. Gondolom úgy érzi, nem nagyon van már rá szükség most, hogy itt van Mrs. O'Leary is.
- Akárhogy is, ráérünk később is aggódni. Jóéjt Percy! - suttogta, mielőtt elaludt volna.
- Jóéjt! - engem is hamar elnyomott az álom.
És reggel észre sem vettem, hogy valami mrgváltozott. Vagyis inkább valaki...

- - - - - - - - - -
Sziasztok! Végre itt az új rész! Remélem szeretitek a függő végeket! :D Na, tippek esetleg, hogy ki lehet az? Commentben várom! ;)