Will
Najó...Én komolyan mindenre számítottam, de arra nem, hogy kiérünk a szabadba és hegyet kell, majd másznom.
-Te...ugye csak szórakozol velem? - vontam fel a szemöldököm.
-Ugye te vagy, aki szórakozol velem? Csak sétálni kell..- nézett rám fájdalmas arccal, majd hozzá tette - ...sokat. - mire felnyögtem.
-Mégis mennyit?
-2 napot.
Lesett az állam. Kezd kiborulni a bili.
- Mi a gyász? Nekem haza kell ám majd mennem! Az vili?!
-Igen.
-És én járok iskolába is az is?!
-Igen...
-Akkor keress gyorsabb megoldást.
-Nincs.
-De van.
-O igen? Akkor... - közelebb lépett nekem, pedig egy pillanatra elakadt a lélegzetem. - Akkor lennél olyan kedves megosztani velem, hogy mi is az? - kérdezte acél kemény tekintettel és felvont szemöldökkel.
-Sárkányok.
Kettőt pislogott, mire felfogta, mire célzok.
Sóhajtott és elindult fel a hegyre én, pedig az ellenkező irányba. Dühösen caplattam a nagy fém ajtóhoz és percekig ráncigáltam, mire hátrafordultam az önelégült arcot vágó sráchoz.
-Nyisd ki! - morogtam rá, mire csak nevetett.
-Nem.
-De!
-Nem.
-Arghhhhhhh! - belerúgtam az ajtóba, ránéztem Willre és teljes erőmből sípcsonton rúgtam.
Nevetve megfogott, hogy ne essek el és feldobott a hátára, mint ha valami pehelysúlyú lennék.
-Őrző vagyok. Erősebb a csontom, mint neked, nő.
Könnyekkel küszködtem. Éreztem, hogy be fog lilulni, de nem fogok panaszkodni. Egész uton meg sem fogok mukkani. Csak azért sem. Legyen boldog a hülye csendjével együtt.
Órák óta csendben battyogott felfelé velem a hátán és nem panaszkodott. Közben aludni is tudtam egyet. Ő pedig csak ment, ment és ment. Unalmas volt, mikor hirtelen megszólalt.
-Innen hallom, hogy majd megpukkadsz. - felnevetett, de én nem nevettem, mire abba hagyta. - Na jó...- Letett én pedig felnéztem rá. - Mi bajod van? -kérdezte.
Nem válaszoltam. Jelet sem adtam arra, hogy érteném, amit mond csak néztem rá. És ha ez azt jelenti, hogy gyalogolni fogok, akkor bizony gyalogolni fogok.
-Will vagyok. Te ezt tudod rólam. De én rólad semmit. Mi a neved?
-Dany. -
ebben a fejezetben még találkozunk!!!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro