Harry

Amikor megláttam Louist, ahogy teljesen jól áll a lábán, két dolog jutott azonnal az eszembe:-most vagy itt fogják elmondani Jeffel hogy együtt vannak, ami szerintem nagy hülyeség, vagypedig Lounak már nem fàj annyira a lába, és csak tegnap voltak megijedve. Amikor Jeff meglátott, mondta is hogy ő megy, de elötte még odament Louhoz, kezet rázott vele, és súgott valamit a fülébe, mire elmosolyodott Lou elmosolyodott.
Mikor Jeff végre kilépett az ajtón, megszólaltam.
- Lou. Kicsim jól vagy?
-Szia Bébi. Jól, illetve hát... be kell neked vallanom valamit. Nem történt semmi a lábammal, csak azért hívtalak ide, mert egy fontos dolog lesz holnap. Remélem tudod mire gondolok.
-Öhm.... Mire is?-tettettem úgy mintha nem tudnám hogy holnap leszünk fél évesek.
-Harry.... Tudom hogy tudod.-mondta mikor közelebb lépett hozzám.-Engem nem tudsz átverni Hazz bébi.-érintette meg orrával az enyémet, mire elmosolyodtam és ajkaimmal érintettem lehelletfinoman az övéit. A szájára suttogtam ezeket: -Hogy tudnám elfelejteni a napot, amikor életem szerelmével összejöttem, egy nappal a születésnapom után? Soha nem fogom elfelejteni azt a napot, Lou. Veled minden napom tökéletes, egy percre szakítanànak el tőled, én abba belehalnék, tényleg.
-Szeretlek.-mondta majd megcsókolt. Faltuk egymást, jobban mint eddig bármikor és ez sokkal szenvedélyesebb volt.
Mikor elváltam tőle, így szólt:
-Gyere. Van egy kis meglepetésem számodra- mondta majd megfogta a kezem és bevezetett egy helyíségbe ami feltehetőleg a konyha volt, mert az asztal két személyre volt megterítve.
-Ezt nekem...?-kérdeztem, mire csak bólintott.
Odamentem hozzá, felkaptam az ölembe és rátapadtam a szájára.
-Annyira szeretlek Boo!-mondtam mikor elváltam az ajkátol.
-Én is szeretlek, Hazz. És még lenne itt valami.-mosolyodott el és elővett egy kisebb ajántékszütyőt.
-Ez itt a tiéd.-mondta én pedig átvettem tőle a kis csomagot.
Kinyitottam, és kivettem belőle az ajándékomat, vagyis a papírrepűlőmedálos nyakláncot. Elmosolyodtam és Loura néztem.
-Nagyon köszönöm Lou. Annyira szeretlek-mondtam és átöleltem.
-Nagyon szivesen, szerelmem. Most viszont gyere, együnk.
-Csináltál vacsorát? Te jó isten. Mennyit készültél te erre?
-Hidd el, sokat. De nem a vacsorával. Hanem az est többi részével.-mondta sejtelmesen és kacsintott is amiböl már tudtam hogy valami olyan dolgot tervezett amit én is élvezni fogok. Nagyon is...

Sziasztok. Ehhez a részhez nem tudok mit hozzáfűzni, csak annyit hogy jó olvasást.