Mikor felkeltem, megkötözve, a fehér asztalon feküdtem leszíjazva a fehér szobában. Ott voltam, ahol Lara ,,megműtött". Christian az asztal mellett állt, és nekem háttal telefonált.
-Igen, itt van. Nem, még alszik. Kábé egy órája. Semmit sem tudnak. Akkor tíz perc múlva az erdő szélén. Szia!-letette a telefont, majd felém fordult.

Gyorsan becsuktam a szemem, mintha még aludnék, és mozdulatlanná váltam. Egyenlőre fogalmam sem volt semmiről. Bár sejtettem, hogy Christian éppen ,,eladni" készül engem, amitől nagyon megijedtem. Miután elfordult, kinyitottam a szemem, majd megláttam, hogy a jobb kezem nem volt teljesen leszíjazva.

Kiszabadítottam a szíjakból, már csak a köteleket kellett leszednem valahogyan. Ekkor hirtelen odafordult felém, és sajnos észrevette, hogy már nincs leszíjazva a jobb kezem.
-Na mi van? Felébredtünk? Kár, hogy pont most, mert viccesebb lett volna, mikor már a teherautón ülsz-nevetett fel.
-Christian?! Mi ez az egész?!
-Csitt-csitt! Majd megtudod.
-Hülye barom!
-Hé, hé, hé! Ne mondj rám csúnyákat, mert még gáz lesz, szivi!
-Te szemét...az ilyenek, mint te, nem is érdemlik meg, hogy gazdagok legyenek!-mordultam fel.
-Nem vagyok szemét! Szerinted meg miből lettem gazdag? A szüleim hülye csövesek voltak, szegényebben éltünk, mint a patkányok a csatornában. Aztán új ,,hivatást" találtunk: a sok pénzért körözött embereket elfogtuk, majd leadtuk a rendőröknél. Tíz meló után már volt házunk! Így egyre gazdagabbak lettünk, de az őseim meghaltak. Ennek ellenére folytattam a munkát, és ekkor megismerkedtem a haverjaiddal. Gondoltam, jók lesznek még valamire, ezért támogattam őket. És te leszel eddigi életem legnagyobb fogása, szivi!
-Te utolsó, mocskos áruló! Hogy volt szíved így kihasználni mindenkit?!
-Nem vagyok túl érzelgős fajta...ha megvan a pénz, húzok innen.
-Szörnyeteg!
-Befejeznéd?
-Soha!!! SEGÍTSÉG!!! VALAKI MENTSEN MEG!!! CHRISTIAN BEZÁRT IDE, ÉS EL AKAR ADNI!!! VALAKI!!! SEGÍTSÉÉÉÉG!!!-sikítottam.
-Hülye liba!-sziszegte Christian, majd köpött egyet-Csend legyen már! Senki sem hall, én meg megőrülök a sipítozásodtól.
-Gyűlöllek!
-Még nem is ismersz!
-De elég okot adtál már rá, hogy utálja-

Hirtelen arcon csapott, majd a karomba szúrt egy teli fecskendőt. Ezután valamiért már nem jött ki hang a torkomon.
-Nos, most, hogy befogtam az idegesítő pofádat, ideje tudatnom veled a helyzetedet. A szüleid elég hülyék voltak. Anyádnak volt egy betegsége, és ezzel magyarázták azt, hogy születésedkor színes lettél. De rohadtul nem ez az oka. Miszter és Miszisz Okoska, -vagyis anyád, meg apád-szépen bepakoltak téged egy nevelőintézetbe olyan fél éves korodban. Egyszerűen féltek tőled. Az árvaház be is fogadott, de ahová csak cseppent a véredből...szóval ha valakire került a véredből, azt konkrétan halálra marta a folyadék. És ha egy állatra, tárgyra, vagy növényre csöpögött, az elpárolgott, vagy eltűnt, vagy mit tudom én. Na, ezért költöztettek Carla mellé. Miután meggazdagodtam, és a szüleim feldobták a talpukat, meg persze összeálltam Laráékkal, Matt, meg a többiek, vagyis akikkel telefonáltam, megmondták, hogy te vagy. Megtetszett a történeted, ezért elhoztunk, majd most szépen eladlak gyilkológépnek-nyújtózkodott egyet.

Én csak ledöbbenten feküdtem az asztalon. Kezdett elegem lenni abból, hogy már lassan mindenki többet tud rólam, mint én magam! Na de...ÁLLJ!!! Hogy mi?! Gyilkológép?! Árvaház?! Vér?! Az én vérem...gyilkolás?! Mi van?!

Christian elkezdett nevetni.
-Helena, annyira naiv vagy! Na de, meg kéne tanulnod a véred használatának alapszabályait. De erre majd megtanítanak azok, akiknek-krákogott egyet-akiknek 400.000.000 euróért eladtalak.

Nem nagyon figyeltem már rá, ugyanis elkezdtett visszatérni a hangom.
-Hogy-hogy nem keresett az állam?-kérdeztem rekedten.
-Az elrablásod ugyanolyan lefizetéssel lett megoldva, mint az, amikor a titkosügynökök jöttek érted-vonta meg a vállát.
-Akkor mi is lesz a sorsom? Gyilkolás?
-Igazából nem teljesen. Ez csak egy funkciód lesz. Alapból egy gyűjtögető egyik legszebb darabja leszel. Néha lehetnek bemutatók, ahol majd emberek előtt kell bemutatnod a tudásod, de majd pontosan el fogja mondani.
-Ennyire szívtelen vagy?
-Figyelj, én már akkor eladtam a lelkem, mikor a pénz és az örökség miatt megöltem a szüleime...
-Hogy mi?!
-Ú-úgy értem...mikor a...a-a pénz mia-att...-elcsuklott a hangja, és bizonytalanná vált. Elmondott valamit, amit nem akart elmondani.

Megtaláltam a gyenge pontját. Emlékek, múlt, és a számos, ebből fakadó...hazugság.