~Taehyung szemszöge~

Jólesett újra látni őt, mint pincérnő. Nem gondoltam volna, hogy egy kávézóban fog dolgozni. Azt hittem, hogy egyetemre fog menni vagy nem tudom, de örülök, hogy megint ölelhetem és csókolhatom. Valójában már dolgozom, mint rendőr, csak meg akartam hódítani újból Naeun szívét. Körbenéztem és már Jin meg Tiffany hosszas csókolózásba kezdtek. Abbahagyták, majd megjelent pár vendég. Naeun felállt és a pult mögé ment.

Sürgött-forgott szegény lány, de keményen dolgozott. Ma estére vajon van programja? A vendégek távoztával visszatért és megkérdezem tőle.

-Estére van programod?-kérdeztem.

-Nincs..-válaszolt.-Miért?-érdeklődött.

-Gondoltam elmehetnénk moziba!-ajánlottam.

-Hány órára?-kérdezte.

-8-ra..-válaszoltam.

-Ott leszek!-mondta.

~Naeun szemszöge~

A műszakomnak még nincs vége és nemsokára 8 óra. Nem gondoltam volna, hogy 9-ig dolgozni fogok. Elővettem a telefonomat és írtam egy üzenetet, hogy ma nem jó ötlet a moziba menés. Igazán sajnálom. Leültem és a fejemet fogtam. Most mit csináljak? Megígértem neki és tessék. Megszegtem. Elmúlt 8 óra és még pár perc múlva végzek. Az asztalokat letakarítottam, majd összepakoltam, felraktam a székeket és indultam levenni a szerkót, hogy az utcaiban lehessek. Megértem, ha úgy, hogy hagyjuk inkább az egészet. Szószerint én ezt tenném a helyébe. Mikor már lejárt a műszakom becsuktam az ajtaját és búsan ballagtam hazáig. Megálltam a kerítésnél és körbenéztem, hátha itt van valahol, de nem. Sóhajtva léptem be az udvarra, majd be a házba. Betettem a lábamat és ledobtam a cipőmet, majd a kanapéra feküdtem.

-Biztos haragszik rám!-sóhajtottam.-Még egy üzenetet sem írt!-lehajtottam a fejemet.

~Sooyoung szemszöge~

Taehyungot láttam meg a mozi előtt, aki csak egymagában ácsorgott. Odamentem hozzá és megöleltem.

-Egyedül vagy szívem?-érdeklődtem.

-Nem, de eressz el!-utasította.

-Rám vártál? Ó, de aranyos vagy! Menjünk be, mielőtt elkezdődne a film!

Megragadtam a csuklóját és magammal húztam, majd leültünk a helyünkre. Pont egy gyönyörű romantikus filmet néztünk, amikor megszólalt a telefonja. A film végén kimentünk és megpusziltam az arcát. Nagyon aranyos volt, de kérdéses, hogy ki írhatott neki.

-Ki volt az, aki írt neked szívem?-kérdeztem.

-Senki, csak egy játék szólalt meg!-válaszolt.

Milyen játék?

-Mégegyszer köszönöm, hogy elhoztál erre a romantikus filmre!-újból megpusziltam az arcát.

Hazamentem és lepihentem.

~Naeun szemszöge~

Kora reggel fel kell kelni, különben kirúgnak. Kikászálódtam a fürdőbe és lefürödtem. Majd felöltöztem és elindultam a munkába. Tiffany és Jaehwa már bent voltak és a székeket szedegették le, amikor megjelent egy váratlan vendég.

-Jó reggelt! Choi Naeun itt van?-kérdezte egy idős hölgy.

-Igen, én vagyok az!-hajoltam meg.

A nő közelebb jött, majd kért egy kávét, amit azonnal elkészítettem neki. Amikor elkészült átadtam neki és leöntött vele.

-Á, ez forró!-visszatartottam a levegőt a hirtelen melegtől.

-Megérdemelted te kis dög!-kiáltott rám a hölgy.

-Mi a baja velem? Mit tettem ellene?-kérdeztem.

-Még te kérdezed? Rámászol a pasimra?-érdeklődött.

-Miről beszélsz? Nem mászok rá a pasidra!

-Igen? Tegnap itt láttalak bennetek csókolózni! Valld be, hogy kell neked!-utasította.

-Hölgyem! Azt se tudom, hogy kiről beszél..

-Tényleg? Nem ismerős neked Taehyung?

Hirtelen megállt a szívem a neve hallatán. Tényleg a barátja, csak engem csalogat a karjaiba, hogy lefektessen és otthagyjon? De, akkor.. Nem.. Ez nem igaz! Már a szemem is könnybe borult.

-Mi van? Elvitte a cica a nyelvedet? Azt hitted, hogy épp bőrrel megúszod te dög?-kérdezte.

-Kifele!-ordítottam.

-Ne aggódj! Nem maradok patkányok között!

-Azt mondtam kifele!-az ajtóra mutattam.

A többiekre néztem és inkább bementem a pult mögötti ajtón és a földre hullva sírni kezdtem. Akkor én csak egy játék vagyok számára. Aztán valaki bejött az ajtón, de nem érdekelt. Maradtam és csak a magányra vágytam, amit megkaptam. Majd meghallottam egy igen ismerős hangot.

-Jó reggelt lányok! Naeun itt van?

-Ma mindenki őt keresi?-kérdezte Jaehwa.

-Mindenki?-érdeklődött Taehyung.

-Igen.. Előtted egy hölgy jött be, aki egy kávét kért. Megadta neki Naeun, de leöntötte, majd leszidta, hogy elveszi a pasiját, vagyis téged!-szólalt meg Tiffany.

-Sooyoung? Itt volt?-kérdezte Taehyung.

-Igen itt volt te mocskos disznó!-válaszoltam.

-Mi a baj?-érdeklődött, miközben felém közeledett.

-Hogy mi a bajom? Tudod te azt, vagy emlékeztesselek?-kérdeztem.

-Nem tudom, hogy most mi a bajod..-válaszolt.

-Jó, akkor csak szórakozz velem, ameddig csak tudsz! Gyerünk vigyél ágyba, majd hagyj ott a francba! Tudhattam volna, hogy neked barátnőd van, csak szórakoznod kell valakivel és erre én vagyok a célpont.. Nyugodtan!-idegeskedtem.

Majdnem sírni kezdtem újból, de visszatartottam, mert nem érdemes érte könnyeket hullajtanom.

-Miről beszélsz? Tudod, hogy csak téged szeretlek! Egyébként is miért nem mondtad, hogy nem jó az időpont?

-Mert 9-ig dolgoztam..-ordítottam.-Tessék csak.. Röhögj rajtam!

-Nem röhöglek ki, de én tényleg csak téged szeretlek!-közeledett.

Hátráltam és elküldtem. Semmi kedvem hozzá. Alig várom, hogy otthon lehessek és fagylalt zabálásával eltöltsek egy sírós napot.

*karácsony este*

Már jó ideje nem beszéltem Taehyunggal, de nem is érdekel. Nem akarom látni és hallani sem akarok róla. Egyedül töltöm a szent estét és ez így van jól. A hidegben forrócsokit iszogatván és egy jó regényt olvasván éltetem magam. Már a fa feldíszitve áll a szoba közepén és a karácsonyi ebéd és vacsora készen van. Nem igazán várok ma vendégeket, mert Tiffany, Jin, Jaehwa, Jimin és Taehyung együtt mentek el külföldre karácsonyozni.

*Szenteste*

Besötétedett. Épp aludni készültem, amikor hangokat hallottam. Nem foglalkoztam vele és elaludtam. 

----------------MÁSNAP-----------------------

Felkeltem és kisétáltam a szobámból, amikor a faalatt Taehyung ült, masnival a nyakában. Megijedtem, amikor felém közeledett.

-Boldog karácsonyt!-köszöntött.

-Viszont Taehyung!-hajoltam meg.

-Sajnálom minden egyes bűnőmet, de nem tehetek róla, hogy beléd szerettem!-ezen már nevetni kezdett.

-Nagyon vicces vagy!-nevettem el magam.

-De tényleg! Sose bántanálak meg és hidd el.. Nagyon hiányzol! Nagyon, de nagyon szeretlek és csak te vagy az életemben a legfontosabb személy. Csak rád van a szívemnek szüksége, senki másra.. Elfogadod ezt az agytreszt pasit?-mutatott magára.

Gondolkozni kezdtem. Igazából már nekem is hiányzott. Most igazán jólesett, hogy itt van, de nem ment a többiekkel?

-Vissza!

Megölelt és megcsókolt. Viszonoztam csókját, majd eltávolódtunk egymástól.

-Van még egy ajándékom!-komolyodott meg.

-Taehyung! Nem kellene rám költened!-kötöttem a lelkére.

-De már késő!-mosolygott.

Letérdelt elém, majd elővett egy dobozt.

-Naeun! Amióta megláttalak, azóta érzem, hogy nélküled nem teljes az életem. Emlékszem az első korrepetálásodra és a táblához való kihívásaidra! Elhiszed nekem, hogy csak rád van szükségem? Nem tudnám elképzelni mással az életemet. Remélem egyszer egy család lehetünk és boldogan élnénk.. Nem is húzom a szót. Naeun!-kinyitotta a dobozt, amiben egy gyűrű volt.-Hozzám jössz feleségül?-kérdezte.

Könnyes szemmel igennel válaszoltam. Megöleltük egymást, majd vállán sírtam ki magam. Annyira jólestek szavai és tényleg megbízok benne. Hiszek neki és nem fogom hagyni, hogy a féltékenység elvegye az eszemet.

Vége!