2020. 01. 20.: Nap és a Hold

A Hold talán túlontúl önző - igényli a Napnak a fényét, cserébe mégsem ad soha semmit, csupán csak élősködik az őt lágyan cirógató sugarakon. Nem véletlenül van a helye a sötétben; száműzve lett oda a bűnös lélek, hiszen nincsen helye a fényben.

Te vagy a Nap, én pedig a Hold.

De belátom a bűnöm és sajnálom - nem akarom tovább leszívni azt a rengeteg energiát, melyet nekem szánsz. Tudom, te sokkal többet is adnál, saját léted is kockáztatnád, de nem engedhetem meg. Túl sokáig voltam önző, figyelembe kell vennem, mi a jó neked.

Nem élősködhetek rajtad, nem lophatom fényed, mert bármely különös is, fontos vagy, s sosem akartalak csupán csak kihasználni. De talán elszúrtam, viszont bűneimet helyre fogom hozni.

Mert akarom, hogy már ragyogj, s sajnálom, ha eddig akadályoztalak.

Kérlek, tündökölj a fényben, s taszíts örök sötétségbe.