|27.rész|
-5,6,7,8!!!!Lányok gyerünk gyerünk!!!!!!-tapsol a tánctanárom, így adva a ritmust-Fordul!-adja az utasításokat-Pihenjetek és folytatjuk!!!!-legyint, így szuszogva gugolok le az egyik sarokba és iszogatok a kulacsomból
-Szia HaYun!-gugol le elém Karolin
-Karolin?Te?Itt...?Hogy...?-kezdek értetlenkedni
-Csak beugortam ide!-mosolyog kedvesen-Tudod itt végeztem, hidd el tudom mennyire idegesítő, de nagyon jó tanár!-int a fejével az említett felé
-Csak néha befoghatná, csak egy pillanatra!!!-teszem össze a kezeim és sóhajtok egy nagyot, de persze elröhögjük magunkat
-Nem akarsz velem jönni?-kérdezi-Éppen az edzőteremben vannak...-kacsint, mire elpirulok
-Ömm...nekem órám van...és...-kapkodom a fejem
-Na gyereeee!!-fogja meg a kezem és rángat fel a földről
-Karoliiiiiiiin....-ellenkezek, de úgy érzem semmi esélyem, mert már ki is vonszolt mindenki döbbenetére
-Csak nem mehetünk úgy oda, hogy csak azért megyünk, mert edzenek...-húzom össze szemeim értetlenül
-Miért is ne?A te fantáziád egyáltalán nem mozgatja meg?!!Nem hiszem el!!!-néz rám mindentudóan, mire megint csak zavarban vagyok-Wonho igazán jó pasi bárhogy is nézzük, nem hiszem el, hogy te eddig nem másztál rá!!-tárja szét a karjait
-Nem, nem tettem ilyet...-suttogom kellemetlenül
-Miiiii??!!!!-visszhangzik a folyosó-És ő...?!
-Hát...-gondolkodom el-Talán egyszer az autóban...-pirulok el
-De....?-vonja fel a szemöldökét, várva a folytatást
-Egy idős hölgy elkezdte meg csapkodni egy táskával...-nevettem fel
-A nagy Wonhot?!!Shin Hoseokot?!!!-kezd el csatlakozni hozzám a lány-Na de...-törli le könnyeit a nevetéstől-Ideje szintet lépni drágám!-löki meg a vállam
-Mondom, hogy egy szobanövény vagyok...-rázom a kobakom
-Te lány!!!Megcsapkodlak!!!!-fenyít meg, mire behúzom a nyakam-Na gyere nézzük meg az urad!!!-kezd el húzni újra
-Itt lennénk!-mutat az ajtóra szélesen mosolyogva
-Azt a mosolyt nem lehet rólad levakarni ugye?!-nézek rá én is mosolyogva
-Nem bizony!!!!-rázza a fejét még mindig boldogan
-Várj!-állítom meg, mikor már ki akarja nyitni az ajtót-Kérdezni akartam...-kérdőn néz a szemembe-Csak nem azért jöttél ide, hogy Wonhot lásd...ugye?-kérdezem bizonytalanul
-Mi?!!Uristen dehogy is!!!-ellenkezik rögtön, mire megnyugodtam
-Akkor miért?-kérdezősködök tovább, de ő csak beharapja alsó ajkát és zavartan néz az ajtóra
-Az edzőjük vagyok...és...-keresi a szavakat
-Kihyun is bent van nem?-kérdezem és csak reménykedni tudok csak hatásos lesz ez a kártya
-I...igen...-és igen!tudtam!!!!vagyis...reménykedtem benne
Kihyun, drága barátom, akkor van esély!!!
-Hmmm...-mosolygok most én mindentudóan
-Ahhh igen jó!!Miatta akarok benézni, de az úgy elég furán jött volna ki, ezért kellettél te...ne haragudj!!!!-fogja meg a vállalom és le biggyeszti száját
-Nem haragszom!Ugyan!-rázom a fejem mosolyogva-Örülnék nektek, ha összejönnétek...
-Tényleg?!Komolyan?!!!-bólintok, mire elkezd sikitozni-Uhh bocsi csak be fanoltam...-rakja szája elé a kezeit, mire csak jót nevetek ezen
-Bemegyünk?-kérdezi az ajtó felé biccentve
-Jézusom....-nyugtatom magam-Nyissad...
Belépve a terembe megcsap a fülledt meleg és nos valljuk be az izzadtság szag is.A háttérben zene szólt és néha csak a súlyok koccanását lehetett hallani.Érdeklődve megyek beljebb, oldalamon Karolinnal, aki eléggé jártasan mozog, gondolom nem egyszer volt már itt.
-Állj meg!-rakja elém a kezeit, így megállásra késztetve engem-Oda nézz...-húzza perverz mosolyra száját és int elénk
-Naaaa???-bökdösi oldalam, de bennem megragadt a levegő
-Miért nincs nyitva egy ablak...?-legyezem magam és körbe fordulok
-Nem tudom, miről beszélsz...-nevet mellettem a lány-Most, hogy így nézlek titeket, hát kezdelek félteni tőle...az életet is kileheli belőled, ha csak megölel...na és akkor ne is beszéljünk, majd, ha tovább haladtok...mi lesz akkor?!Lök egyet és a pincében kötsz majd ki?-röhög vígan, de én csak pironkodva takarom arcom, de azért én is elengedek egy halk nevetést-Viccet félre téve...-nyugszik le-Ha elfogadsz egy tanácsot...-hajol közelebb a fülemhez-Vedd a kezedbe az irányítást...-lök rajtam egyet, így szó szerint neki vágodok a páromnak
Karolin egy mosoly kíséretében elslisszol, így már csak ketten maradtunk Wonhoval.
-HaYun?-segít fel a földről-Mit keresel itt?-mosolyog szélesen
-Karolint kísértem el...-nem bírok rá nézni, Uristen látom a kidagadó ereit és hát én is nőből vagyok na...
-Aaaa értem...-nevet fel-Maradsz ugye?-kérdezi és közelebb jön, így kénytelen vagyok rá nézni
-Ha szeretnéd persze...-mosolygok és rögtön kapok is egy homlokpuszit
-Van pár gyakorlat és utána mehetünk, mit szólnál egy teához?-fogja meg a kezem és gondolom az adott géphez vagy eszközhöz megyünk
-Jól hangzik!-pattogok vígan az ötlet hallatán, amit Wonho hangos nevetéssel díjjaz
-Ülj le nyugodtan ide...-üzletet le egy székre és egy rövid csók után kacsint egyet és elkezdi emelgetni a súlyokat
Az állam a padlót súrolta már, hisz a legnagyobbakat kapta fel, úgy mintha csak egy párna lenne.Izmai hol megfeszültek izmos hátán hol ernyedtek el.Ahogy állt egyhelyben még akkor is látszódott kidolgozott vádlija és feneke.Akarva vagy akaratlanul megnyaltam ajkaim a látványra és kezeim az ülemben egyre jobban feszültek meg.
-Jagi...jól vagy?!-legyezi kezeit előttem Wonho, mire párat kell hogy pislogjak a látottak miatt
-Persze persze!-nézek rá, mire ő csak pimasz mosollyal kacsint
-Többször is jöhetnél ide...-fogja meg a kezem és elkezdünk kisétálni a zajos helyiségből
-Nem tudom hogy jó ötlet lenne-e....-csúszik ki belőlem
-Talán nem tetszik amit láttál?-incselkedik velem miközben a vállán levő törülközővel törli le a homlokán gyöngyöző izzadság cseppeket
-De...mármint...-na jó HaYun mi van veled?!!Égesd le magad jobban ez az!
-Aranyos vagy mikor ennyire zavarban vagy...főleg ha az okozója én vagyok...-csókol meg lágyan, de mégis volt benne valami birtokló ami a helyzet miatt még jobban kezde elvenni az épp gondolkodás módom
-Akkor áll még a tea?-néz szemeimbe a csók után
Én csak hümmögök, hisz megszólalni már nincs erőm.
-Mehetünk akkor...-lök rajtam egy kicsit és csak akkor tudatosult bennem valami
-Így akarsz kijönni?-düllednek ki szemeim, hisz mégis csak az utcára megyünk és félre értés ne essék, tetszik a látvány nagyon is és minden bizonnyal nem csak nekem, szóval itt a probléma
-Igen...talán baj?-dugja ki a nyelvét és végig szánt rózsaszínes ajkain, amit bambán nézek végig
-Nem...de...-kezdek bele de bátorságom elszáll mikor újra végig nézek kidolgozott testén
-Tetszik mikor féltékeny vagy-borzolja meg a hajam játékosan
-Én nem is...-ellenkezek, de ő úgy tűnik nem hiszi el és jogosan-Na jó...talán egy kicsit...-mutatom ujjaimmal a mértéket, de még mindig úgy néz rám-Oké oké!!!Nagyon!Most boldog vagy?!!!-tárom szét a karjaim tehetetlenül
-Igen!!!-nyom egy puszit az orromra
Már ahogy kiértünk az ajtón, már akkor minden lány visszafordult és követte a tekintetével Wonho alakját, csoda, hogy nem szültek helyben és nem csúsztak el a saját nyálukban!De az a tény megnyugtatott, hogy a srácot egyáltalán nem érdekelte a bámulók hada, mindig mikor elmentek mellettünk rám nézett és csak szelíden mosolygott rám ami rettenetesen jól esett.
Odaérve sikeresen a helyhez, nézzük meg a választékot.
-Oooo HaYun!!-jelenik meg Minhyuk a kasszás gép mögött amin meg is lepődtem rendesen
-Minhyuk!Te itt?-mosolygok a mosolygós srácra
-Segítek az egyik barátomnak...sikerült választani?-érdeklődik kedvesen
-Hmmm én egy sima zöld teát kérek...-gondolkodom el-És te?-nézek fel Wonhora, aki szúrósan méregeti az előtte lévő srácot
-Én is...-biccent, mire Minhyuk a gyilkos tekintetekből semmit sem észlelve ugyanolyan boldogan megy is el a függöny mögé készíteni a rendelt italokat-Tessék!-tér vissza két csészével-Egészségetekre!-rakja le elénk, és miközben Wonho fizet, mert nem engedte, hogy én álljam a sajátomat, addig én helyet foglaltam egy eldugodtabb helyen, ahol remélhetőleg nem fognak zavarni minket a kieső női szempárak
-Hmm ez isteni!!!-kortyolok már sokadjára az italba
-Szerintem én jobbat csinálok...-morog Wonho
-Valami baj van?-kérdezem rá nézve, hisz a hülye is látja, hogy nyomja valami a lelkét
-Honnan ismered azt a srácot?-emeli rám sötet íriszeit, szóval innen fúj a szél!
-Minhyukot?JiHye által, övé az egyik kávézó-csak aprót bólint
-Zavar ahogy rád néz...miért mosolyog ennyire?!!-kérdezi indulatosan
-Nyugi!Rendes srác, nem akar semmit-nyugtatom le őt
-Honnan veszed?Engem akkor is nyugtalanít az a mosoly!!!-fogja meg az egyik kezem és birtoklóan mér végig
-Ő mindenkivel ilyen kedves, ne gyárts rémképeket!-rázom a fejem, hisz az a srác a légynek sem ártana
-Akkor is az enyém vagy és nem tűröm ha el akar venni!-szorít a kezemen egy aprót
-Nem fog ne aggódj.Nekem te vagy az Oppám nem ő.-mosolyodom el halványan és biztos vagyok benne, hogy el is pirultam
-Te meg az én Jagim vagy világos?-kacsint-Nem érdekel egy női egyed sem, aki bámul, de mi tagadás tetszik, amikor gyilkos tekintettel méred őket végig...-ezen csak jót nevetünk
-Ízlett a tea?-veszi el az üres csészéket Minhyuk
-Igen köszönjük!-bólintok mosolyogva, eközben Wonho megfogja a derekam és közelebb von magához
-Ennek örülök!További szép napot!-köszön el tőlünk
-Ezt direkt csináltad ugye?-nézek fel rá ki érve a helyről
-Lássa csak hogy foglalt vagy!-ad egy puszit nyakamba, amitől megborzongok-Hmmm...-morog egyet, amitől sóhajtanom kellett egyet-Menjünk...mielőtt valami más programot tervezek...-ragadja meg gyorsan a kezem
Egyre jobban mozgatja a fantáziám a dolog és amiket Karolin mondott.Ezután a nap után többször is éreztem a vágyat Wonho iránt, de túl bizonytalan vagyok még ebben, félek, hogy valamit elrontok és totálisan leégetem magam és hogy elveszítem ezzel Wonhot.
De másik dolog az, hogy az ő részéről is van valami, amitől még jobban elindul bennem az az érzés.Lehet kedzek megőrülni?!
Sziasztok itt lenne egy kicsit hosszabb rész😊Remélem tetszik💕Hát a képeken én személy szerint haldokoltam, így nehézkesen ment az írás, de sikerült😅Tudom, hogy kicsit késve hozom a részt, de személyes okok miatt nem tudtam és remélem, hogy jövőhéten is tudom publikálni részt, mert ez a hónapom és lehet, hogy a kövi is enyhén szólva zsúfolt.Előlre is sajnálom, ha kések vele, de mindenképp hozom csak lehet pár nap késéssel🙏🏻Addig is jó olvasást, sok pihenést❤️😊Köszönöm a voteokat és a megtekintéseket!Eszméletlenek vagytok!!!😍🙏🏻💕
(Azért ezt a képet sunyiba itt hagyom😂😏🤔)
💖:_YU_97
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro