Sietve rohantam haza hisz anyával muszáj beszélnem.Szegény Wonho nem értett semmit de nem akarom terhelni szóval egy gyors csók után már be is röppentem a ház nagy bejárati ajtaján.
Fel rohantam anya dolgozó szobája ajtaja felé de az zárva volt így elindultam a hálóhoz hátha ott van de ott csak apát találtam aki épp egy öltönyt vett fel.
-Szia Kincsem!Mit keresel?-mosolyog fáradtan
-Oooh szia!-lepődöm meg-Hogy hogy itthon vagy?Szabid van?-érdeklődöm-Anyut keresem beszélni szeretnék vele...-toporgok idegesen
-Nem csak öltönyt cserélek mert leöntöttem kávéval de megyek is vissza.-szedelözködik-Nem láttam anyádat,de te nem nagyon szoktál beszélgetni valakivel....-néz rám furán
-Szeretnék valami fontosat kérdezni tőle...-mondom számat harapdálva
-Gondolom női dolog...abból én inkább kimaradok!-nevet halványan majd ad egy gyors puszit a fejem búbjára és már távozik is

Talán az öcsém tudja hol van...
Így a kis birodalma felé haladva szedem lábaim majd mikor beakarnék kopogni hirtelen sírás hangja csapja meg a fülem.
Megszeppenve állok és a kezem is a levegőben maradt.
Realizáltam a gondolataim és bekopogtam párat majd motoszkálás zajai az ajtó mögött majd csak egy résnyire nyitott ajtó jelezte hogy bent van és nem képzeltem be az egészet.
-Szia bemehetek?-kérdezem de ő már csukta volna be az ajtót-Csak annyit akartam kérdezni hogy anya hol van?-állítom meg a nagy falapot
-Nem tudom...-szipog
-Hé...Baj van?-aggódom-Ha szeretnéd beszélhetünk...-kezdem de becsapja az ajtót előttem
-Te nem az én nővérem vagy!!Ő csak nap hosszat bent van a szobájában és ki sem jön!!Semmi sem érdekli őt!!!Hagyj békén!!!-kiabálja
Megszeppenve visszhangzik az elhangzott szavak fejemben.
Megváltoztam igen...de jó irányba nem?
Most kicsit meginogtak a gondolataim és Yonggukba tett hitem.Vajon segített vagy ártott?
Heti kettőször találkozom vele.Mostmár felszabadultabb lettem valamilyen szinten de a tükör az még mindig tabu.

Idegesen meredek telefonom képernyőjére amin anya neve villog de nem veszi fel.Számat beharapva hallgatom a sipolásokat már sokadjára mikor is elhallgat így tekintetem rögtön a készülékre tapasztom.
-Anya?!!Uram isten...-sóhajtok mélyet
-Szia Kicsim!Baj van?-kérdezi aggódva és már nyoma sincs a reggeli énjének
-Csak nem találtalak itthon...-húzom a szám
-Jajjj nyugi csak bejöttem a céghez papírt intézni...-nevet fel halkan
-Beszélhetnénk majd személyesen?...-dobolok a lábammal
-Telefonon is megbeszéljetjük mert későn érek haza...-mondja mire sóhajtok
-Jó...-nyögöm kelletlenül-Igaz az a hír hogy a Cha divatcég által mi mutathatjuk be a ruhánkat?-mondom el egy szuszra majd csönd
-Igen hát nem szuper?!!-ujjong megtörve a kínos hallgatagságot
-Anya ez...-dőlök ágyamra frusztráltan
-Alig várom hogy a kifutón lássalak!!Emlékszem hogy ennyi idősen én már rég a kifutón voltam!Aaaaa!!!-ujjong
-Én nem szeretné...-kezdek bele de annyira beleélte magát hogy visítva szól bele
-Annyira várom már!!!Az én lányom!!!Szia most mennem kell!!-majd válaszom meg sem várva teszi le

-Én ezt nem tudom hogy meg tudom e csinálni!!!-temetem az arcom egy párnába
-Meg tudod!!-hallok meg egy hangot mire a puha kis ágyneműt a hang irányába dobom-Szép!Igy fogadni egy vendéget...-ül a párkányomon Wonho
-Te mégis...hogy hogy?!!-megyek közelebb hozzá meglepődve
-Hiányzott a csókod...-vonja meg a vállát mire fülig pirulok-Aggódtam érted...de ezek szerint ez a baj...-huppan le az ágyamra ahol az előbb én szenvedtem
-Miért az ablakon át jöttél??-ülök le mellé
-Nem volt romantikus?!-néz rám nevetve
Kuncogva játékosan megütöm mire elkapva kezem húz magára.
-Ne aggódj minden rendben lesz oké?-simogatja hátam
-Hmm...-hümmögöm
-Itt maradjak?-kérdezi hajamat birizgálva
-Ez kérdés volt?-bújok közelebb hozzá mire nevetve puszil meg

|Másnap|
-Mindenkinek szép napot ma meg tanulunk vonulni!!!-tapsikol egy fiatal nálunk csak pár évvel idősebb nő-Lányok ott van a magassarkú vegyétek fel!-int a dobozok felé ami fel van cimkézve a neveinkkel

Nagyot sóhajtva nyitom ki a dobozt majd azzal a lendülettel csuktam is be.
-Én ezt nem csinálom!Nem veszem fel!!!-suttogom Kihyunnak aki mellettem ül
-Mi?Miért?-néz be a halálos dobozba-Ezzel embert lehet ölni!!De menő!!!!-ujjong
-Nem!!Nem menő!!!Borzalmas!!!!-ütöm meg kezét-Én nem tudok ebben menni!!!Lehetetlen!!!-pörög le az életem a szemeim előtt

A sarka az valami eszméletlen magas.Tűsarkú...de abból is a legmagasabb amivel vetni is lehetne!
-Naaa menni fog!!!!-biztat a narancs hajú
-Kész vagytok??-hangzik fel megint a nő hangja így kínok közt felveszem
-JiHye tökéletesen jár benne sőt!Mindenki....rajtam kívül!!-szomorodom el a bénaságomon
-Hé!!Nyugi!Segítek!!-fogja meg a kezem Wonho és fel segít
-Uram isten...-döbbenek le-Ez baromi instabil!!!!Inkább vissza ülök!!!-hátrálok nagy nehezen de barátom nem enged
-Próbáld meg és ha nem megy akkor felőlem dárcozhatunk is vele naaa?-néz szemeimbe mire mondata hallatán nevetésben török ki
-Na látom mindenki kész!!-mosolyog a nő majd végig néz a társaságon-Hmmm...nem rossz!!-hümmög elismerten-Kezdjük!!!-tapsol és a színpad felé mutat amihez három lépcső fok vezet amik között elég kicsi a távolság

Valahogy fel szenvedem magam az emelvényre igyekezve nem pofára esni ami sikerült de csak mázlim volt.
-És most párokban vonultok!Fiúk addig üljetek le!Kettő maradjon itt és segítsen a lányoknak köszönöm!!!-mosolyog-Megvagytok?-mondja miközben a függöny mögé mentünk
Wonho még küld egy szivecskét ujjaival és el suttog egy fightingot amit mosolyogva viszonzok.Imádnivaló ez a srác annyi szent.
-Igen!-harsogja az osztály lány fele az egyhangú választ kivétel engem hisz egyáltalán nem így volt
-Rendben!Először zene nélkül!!Mehet!!Első páros!!-üvölti át a termet így elindul kettő osztály társam

Mindenképp az utolsók között akarok maradni sőt inkább el sem indulni de megígértem Wonhonak hogy megpróbálom így mélyeket szívtam be és ki hogy le nyugodjak.
-Tökéletes!!Következő!!!-harsogja mire rajtam kívül az egyik csendes lány maradt így vele mentem

Folyton a földet figyelve mentem egyenesen előlre de olyan szinten inogtam hogy majdnem elestem.Iszonyat kínos volt!Égő arccal mentem vissza és legszívesebben elbőgtem volna magam.

-Hé menj arrébb!!!-löki el mellőlem JiHye az osztálytársam aki semmi arckifejezéssel engedi mellém a lányt-Tedd egymás elé a lábad!És húzd ki magad ne úgy menj mint egy öreg nagymama!!!-köpi a szavak amik jelen esetben nem nagyon segítik a lelki állapotom-Figyelj...-sóhajt így rá nézek-Kurva nőies is lehetnél ha nem a túl méretezett férfi pulcsikba járnál!Eltakarod a legfontosabb dolgot a világ elől!!Ezt most vedd le!!!-fogja meg pulcsim mire értetlenül nézek rá-Akkor én veszem le és akkor nem lesz hála benne!!!-sóhajtva leveszem-Tökéletes na már is jobb!!!-biccent elismerten
-Miért csinálod ezt?!-kérdezem jogosan hisz most magához képest kedves
-Legyen annyi elég hogy most jó kedvem van!-mosolyog mire viszonzom
Jezusom!!Most már tényleg nem értek semmit!JiHye akivel mindig is rosszban voltam most segített nekem?!Lehetetlen!!!
-És most indul el!!5,6,7,8!!!-üvölt a nő mire JiHye elindul az oldalamon
Körbe nézek a társaságon akik ámulva figyelnek minket.
Wonho és Kihyun értetlenül nézik párosunk.
-Póz!!És elindul!!Előlre néz!!!-adja az instrukciókat
Azt sem tudom mit csinálok csak a cipő kopogását hallom majd hogy vége a zenének és újra a függöny mögött vagyunk.
-Nem volt rossz!!-biccent JiHye elismerten
-Köszi...-mondom ki azt a szót amit neki még soha sem

Az egyik fiú osztálytársam le segített a lépcsőről amit egy apró biccentéssel köszöntem meg.Majd barátaim felé vettem az irányt akik ámulva néznek.
-Ahaaa nem tudsz menni benne ahaaa...-nevet fel hitetlenkedve Kihyun
-Ez az én barátnőm!!!-puszil meg Wonho-De előtte...megölöm azt a srácot...-indul meg a srác felé aki le segített
-Wonho....-szolok utána de meg sem áll-Hoseok!!!-ordítom de semmit-Shino!!!-akadok ki teljesen és nem figyelve mit mondok
Döbbenten fordul vissza és tekintetét rám vezeti,gyors léptekkel halad felém majd felkap és megpörget.
-Végre van becenevem!!!!-kuncog és jobban ölel
-Igen?-vonom fel a szemöldököm
-Shino...ez tetszik!!!-ad egy rövid csókot
-Szerintem csak nyelvbotlás volt...-szólal meg Kihyun
-Shhh!!!-inti le mérgesen Wonho amit nevetve nézek

Éppen indultunk ki amikor JiHye felém néz és elmosolyodik amit viszonzok és egy biccentéssel köszönünk el egymástól.
Érdekes...fura.
-Ez mégis mi volt??!!!-akad ki a két srác mellettem
-Nem tudom...-nevetek fel kínosan-Normális volt akkor én miért ne lennék az?!-nézek rájuk értetlenül
-Mert...ő JiHye!!!!Érted!!!-mondja idegesen Wonho
-Egyetértek Wonhoval...-bólogat helyeslően Kihyun
-Maradj tőle távol...-morog Wonho ijesztően
-Hm...-adom a tömör választ hisz én sem tudom mi lelte a lányt így hirtelen lehet ez a vihar előtti csend vagy megváltozott nem tudom...mindenesetre én örülnék ha megváltozna és nem szívná a vérem,de Wonhonak sem akarok ellenszegülni hisz annyira vártam már azt a pillanatot hogy végre megölelhessem és bármikor egy egy szerelmes csókot lopjak tőle...

Egyre zavarosabb minden a világomban...

Sziasztok itt lenne az újabb rész!😊Remélem tetszik.❤️Visszajelzéseiteket szívesen várom🙏🏻További jó hétvégét és kitartást mindenhez!Pihenjetek sokat!
Ui.:Tudom egy nappal később hoztam a részt sajnálom😔🙏🏻Igyekszem időben hozni legközelebb❤️
Lehet észre vettétek de új borító van😊Remélem tetszik és nem bánjátok🙏🏻💕

💖:_YU_97

03.01.
Nagyon boldog Szülinapot Wonho😍🎂Fighting a továbbiakhoz is!!A Monbebék veled vannak!!💕😊
És ne terheld magad annyit!!😔🙏🏻