Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

twenty-three

Ez a második napom. Nem mindig egy ilyen munkáról álmodtam, de nem panaszkodom, legalább találtam állást.

Beléptem az ajtón, köszöntem a munkatársamnak, megfordítottam az ajtón a táblát, hogy a nyitva felirat legyen olvasható kívülről, majd indultam a raktárba.

- Valamit elfelejtettél! - kiáltott utánam Elliot

Visszafordultam, felhúztam a pulóverem ujját, majd figyeltem a reakcióját. Megfogta a karomat és alaposan végigvizsgálta mindkettőt.

- Azt hiszem ez a randi nem fog összejönni. - horkantam fel

- Nem csak a kezeden lehet felsérteni a bőröd.

Levettem a pulóverem és gyorsan le akartam kapni magamról a felsőmet is, s mikor már majdnem levettem, El rám kiáltott.

- Sutton! Mit csinálsz?

- Csak biztosítalak róla, hogy nincsenek máshol hegek.

Már majdnem a farmeremet is levettem, mikor betoppant egy vásárló.

Megdermedve álltunk mindketten, és a fiatal csávót néztük. Felkaptam a ruhámat és a raktárba siettem. Csakhogy közben nekimentem az egyik kisebb polcnak, ami fel is borult. De persze mi más lett volna azon a tetves polcon, ha nem óvszer. Vörös fejjel folytattam az utam a hátsó helyiségbe.

- Visszajöhetek később is, ha dolgotok van. - hallottam a srác hangját

- Nem, ne haragudj. Ez amúgy sem egészen az, aminek látszik.

- Hát, persze!

Elkezdett járkálni a sorok között, majd mikor megtalálta amit keresett, a pénztárhoz ment.

- Mondd azt, hogy nem húznád meg! - vigyorgott

Elliot nem szólalt meg.

- Sok sikert, haver! - köszönt el majd távozott

Közben én felöltöztem, de nem mentem ki. Pakolgattam idebent az árut, mert kész borzalom, ami idebent van. Körülbelül másfél óra múlva kimentem, mert már nem volt mit pakolnom a raktárban. Észrevettem, hogy közben Elliot összeszedte a sok kondomot, amit lelöktem.

- Összepakoltam odabent, és most már tényleg úgy néz ki, mint egy vegyesbolt raktára.

- Kösz.

- Mit kell még tennem?

- Ahol üres a polc, vagy fogyóban van az áru, kérlek töltsd fel.

Végigmentem a bolton, és elég sok helyen hiányoztak áruk. Elkezdtem a feladatom.

- Mit beszélt az a srác miután bementem? - kérdeztem, mintha nem hallottam volna semmit

- Csak az egyik csokiról kezdett el beszélni, hogy a barátnője mennyire szereti.

- Gondoltam.

- Mit?

- Hogy hazudni fogsz.

Eltorzult az arca. Végül is, én sem mondtam volna el, ha arról beszéltem volna egy vadidegen sráccal, hogy kit akar megdugni és kit nem.

- Hogy érted?

- Hallottam, mikor megkérdezte, hogy meghúznál-e engem és te nem feleltél rá semmit. Mert szívesen megtennéd.

Ha úgy vesszük, a kis mesém amit kitaláltam mikor Luke-kal beszélgettünk, hogy leejtek valamit előtte, és ő majd elvisz megpakolni, nem is annyira tér el a valóságtól.

- Erre most nem tudom mit kellene mondanom.

- Csak tudnám, hogy a pasiknak miért mindig a szexen jár az eszük!

- Nem mindegyiknek. Nekem legalábbis nem.

- Akkor biztos nem azért akarsz randira vinni, hogy lefektess!

- Nem, ezt nem érted.

- Én semmit sem értek. - közben haladtam az utántöltéssel

Lassan ebédszünet jön, de ezt nem hagyhatom itt.

- Nem így gondoltam. Tetszel nekem, Sutton! Azért érdekel, hogy mi történik a kezeddel, és azért találtam ki a randizást is.

- Mert remélted, hogy megvágom magam, és, hogy akkor elmegyek veled randizni.

- Kiforgatod a szavaimat!

- Csak lefordítom egyszerűbbre.

- Tudod mit, hagyd ezt itt abba, úgyis 10 perc múlva szüneted van, menj haza! - szinte már kiabált

Visszatettem az eddig a kezemben lévő konzervet a dobozba, majd kiviharzottam s egyenesen hazafelé tartottam.

Valahol mélyen legbelül azt kívántam bárcsak itt lenne most Luke, és elpanaszkodhatnám magamat neki. De erősebb volt a harag amit iránta érzek, mint Elliot iránt. Nincs itt és nem is fog soha visszajönni. Legalábbis ha rajtam múlik.

Nem ettem, mert nem vagyok éhes.

- Sikerült lenyugodnod? - kérdezte, ahogy beléptem

- Nem is voltam ideges.

- Nem fogok neked magyarázkodni, felejtsük el ezt a napot és kezdjük újra az egészet.

- Nem tudod nem megtörténtté tenni.

- Akkor rágódj még ezen egy pár napig! - kapta fel a vizet, majd a kezében lévő tollat rádobta az asztalra, ami le is esett

Kiviharzott a hátsó ajtón, és gondoltam az irodába megy, de alig fél perccel később visszajött. Megállt előttem, és a kassza felé mutatott.

- Tudod használni?

- Nem.

- Meg kell tanulnod.

Megfogta a kezemet és odavonszolt a pulthoz.

- Olyan mint a számológép. Csak egy kicsit bonyolultabb. Mint a tudományos számológép.

Másodjára mondott el mindent, mire megértettem. Nem lenne ez olyan bonyolult, de mutatta, hogy mit csináljak ha elrontok valamit, és a felét nem is láttam a kezétől, meg amúgy sem tud Elliot magyarázni.

- Érted?

- Azt hiszem.

- Próbáld ki.

- Hogy?

Megfordult és kiment a boltból. Nem tudtam mit akar. Nem szólt semmit, csak miután visszajött fogott egy kosarat, és elkezdett bele pakolni amit talált. Feltette a kosarát a pultra, majd várt. Leesett, hogy mit kellene tennem, ezért belementem a játékába.

- Más valamit? - kérdeztem

- Köszönöm, ennyi lesz.

Elkezdtem beírni a gépbe a számokat, majd egyet direkt rosszul írtam be.

- Jaj, ne haragudjon, elrontottam. Újrakezdem.

És megpróbáltam bevetni minden tudásomat, és kijavítottam a hibát.

- Látod, megy ez! - nevetett

- Igen, kösz.

- És ez azt jelenti, hogy akár már csinálhatod is ugyanazt mint én. Vagyis majdnem. A papírmunka még az én feladatom, azt hiszem a többi már neked is menni fog.

- Hát jó. Holnap ugyanúgy kell jönnöm?

- Igen.

Rápillantottam a telefonom képernyőjére, ami azt mutatta, hogy fél óra múlva lejár a műszakom. Azt hiszem ez alatt az idő alatt többen jöttek be, mint egész nap. Levettem magamról a kötényt, felvettem a pulóveremet és a táskámat majd megkerestem Elliotot, aki az egyik sor mögött babrált valamit a telefonjával.

- Elmentem.

- Várj!

- Hm?

- Megadod a számod?

- De akkor fennál a veszélye annak, hogy zargatni fogsz.

- Nem bízol bennem?

- Én? Dehogynem.

Elnevette magam majd beírtam a számomat a telefonjába.

- Köszönöm.

- Úgy fair, ha te is megadod.

- Majd megcsörgetlek, és elmented.

- Hát jó. Szia, Elliot!

- Holnap, Sutton!

Alig értem haza, sms érkezését jelezte a telefonom. Feloldottam és megnéztem.

"Sajnálom, hogy kiabáltam veled. Remélem este nem az én képemre dobálod a darts táblára a nyilakat:) Jó éjt."

Elmosolyodtam üzenetén, lementettem a számát majd lezártam a telefont.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro

Tags: