Nate szemei Harryre fókuszáltak és látszott, ahogy vonásai eltorzultak a tiszta ledöbbenéstől. Tántorogva lépett egyet hátra, pislogott, mintha nem akarta volna elhinni, amit lát.

"Harry?"

Harry felé sétált. "Meglepődtél?"

"Mit csinálsz itt? " Kérdezte Nate remegve. "Láttam....láttam, ahogy meghaltál."

Istenem.

Minden a helyére került. Nate volt az végig. Nate, aki Harry árnyékában volt, mint Max, a kivétel a háromfős csapatukba, Harry és Max közelebb áltt egymáshoz, mint Natehez. Nate, aki az apja Ava gyerekének. Nate, aki paranoid személyiség zavarral küzd. Nate megölte Harryt. Nate a gyilkos.

"Megöltél, és van egy befejezetlen ügyem." Mondta Harry. "Szóval, itt ragadtam, addig amíg nem kelek át az utóéletbe. Miattad."

"Szóval....mi vagy te?" Kérdezte Nate kimeredt szemekkel.

"Kísértet." Mondta Harry, hangja erő volt, ajkai önelégült vigyorra húzódott.

Hirtelen kétségbeesetten néztem rá, eszembe jutott, hogy akkor kelhet át, ha megtalálja a gyilkosát, de nem ment el. Még itt van, mellettem áll.

"Harry?" Mondtam. "Miért...miért nem keltél át?"

Harry lassan rám nézett.

"Várj," Mondtam a fejemet rázva. "Te...te tudtad."

Lesütötte szemét. "Amikor beléptem abba a szobába- apa régi irodájába, elkezdtem emlékezni dolgokra. És azután, amikor lehajoltam és megérintettem a vért a földön.... minden emlékem visszajött. Emlékeztem ki ölt meg és többnyire mindenre, ami azon az éjszakán történt." Szünetet tartott, a szemeimbe nézett. "Rájöttem, hogy nem csupán az a befejezetlen ügyem, hogy meg kell találnom a gyilkosom, hanem bosszút kell rajta álnom."

Próbáltam nyelni, de a torkom kiszáradt. "Miféle bosszú?" Kérdeztem lassan..

Harry szemei égtek az érzelmektől, amiket nem tudtam megállapítani, és láttam, hogy a régi személyisége visszatért, amit nem szerettem.

"Válaszolj." Mondtam. "Miféle bosszú?"

Nate rólam Harryre nézett. "Tudom," Mondta, szemei találkoztak Harryével. "Azért van itt, hogy megöljön."

Minden, amit gondoltam és tudtam Harryről össszedőlt, ahogy tettem egy lépést hátra. "Hazudtál nekem." Mondtam. "Miért hazudtál nekem?"

"Ha elmondtam volna, hogy meg kell ölnöm azt, aki megölt engem elfogadtad volna és tovább segítettél volna?"

"Szóval befolyásoltál engem."Mondtam. "Miért volt rám szükséged miután sikerült betörni a szobába? Egyedül is ide jöhettél volna, igaz?"

Mielőtt Harry válaszolhatott volna, Nate szólalt fel, rosszindulat sugárzott szemeiből.

"Soha nem változol Harry." Mondta Harrynek. "Manopulatív az életben és manipulatív a halálban."

"Nem ismersz halottként." Válazolt Harry és dühösen meredt Natera.

"Tudom, hogy tudod. Nézz magadra. Használtál egy lányt, akinek semmi köze nem volt az egészhez, hogy segítsen neked megtalálni engem."

"Miért tetted ezt?" Kérdezte Harry. "Mit tettem, ami annyira szörnyű volt, hogy megölj érte?"

"Hol is kezdjem? Oh, rendben. Kezdjük azzal, hogy azt akartad Ava elvetesse a gyereket. Sosem szeretted, miért érdekelt, hogy gyereke lesz vagy sem?"

"Nem köteleztem semmire." Köpte Harry. "Végül nem vetette el. Elvetélt."

"Az az én gyerekem volt!" Kiabálta Nate. "És te idegesen kiabáltál vele, amikor elmondta neked. És lekezelő voltál vele."

"Azt hiszed szeretett téged? Részeg volt, amikor lefeküdtetek. Ő maga mondta. Mindig is szeretett engem, még akkor is, ha az érzései nem is voltak viszonzottak. Egy másodpercig sem szeretett téged."

Nate tett egy fenyegető lépést Harry felé és Harry nevetett. "Nem árthatsz nekem, halott vagyok." Mondta dühösen.

"Jobb lett volna neki velem, valakivel aki igazán szereti." Morogta Nate. "Boldog lehetett volna velem."

"Boldog valakivel, aki zaklatta őt?" Szólaltam fel. Nate rám nézett. "Igen, tudom, hogy megfenyegetted, hogy ne mondja el, hogy te vagy az apa. Nem félek tőled."

"Ki tudja." Mondta Nate, felém fordult. "Végig elsiklottál felettem, nem? Megtaláltad a kis üzenetet, amit írtam neked?"

Az üzenet. Nate írta az üzenetet. PPD. Tudta, hogy megtalálom. "Kitervelted?"

Nate elmosolyodott. "Tudtam, hogy Max szobájában fogsz szaglászni. Olyan egyszerű volt rákenni. Jó dolog, hogy egyformán nézünk ki."

"Te vitte oda a tükröt." Mondtam. "Ian Whitmoreként."

"Ianra is könnyű volt rákenni." Mondta Nate. És megvetően nevetett. "Okos vagy,Jane, de nem értesz hozzá, hogy cselekedj anélkül, hogy nyilvánvaló lenne."

Azért mentem a partikra, hogy információkat szerezzek. Minden alkalommal ott volt Nate, csendesen ült és beszélgetett a többiekkel.

"Tényleg azt hitted, hogy megúszhatod ezt az egészet?" Kérdezte Harry Natetől. "Tényleg azt hitted, hogy a rendőrség sosem fog rájönni?"

"Igen." Mondta Nate. "Ha nem emlékeznél, hogy mi történt, ahogy mondtad, senki más nem tudhadná. Az ügyet sosem oldották volna meg egy szellem segítsége nélkül."

"A legjobb barátom voltál." Mondta Harry mélyhangon.

"Nem, Max volt a legjobb barátod." Csattant fel Nate. "Fele annyit sem foglalkoztál velem. Mindig Max volt, akivel együtt lógtál, akit a legrégebben ismertél, Max volt, akivel a balhékat csináltad. Én mindig a kakukktojás, a kirekesztett. De téged és Maxet sosem érdekelt, igaz?"

"Miért nem ölted meg Maxet is, akkor?"

"Mert a tiéd volt Ava. Mindig a tiéd. Ha akartad, ha nem hozzád tartozott."

"Ava nem egy tárgy." Csattantam fel. "Azzal lehetett, akivel akart, de világos, hogy veled nem akart."

"Engem akart." Mondta Harry. "Valószínüleg még mindig."

"Úgy kezelted Avát, mint egy piszkot." Mosolygott gúnyosan Harryre. "Mindenkit úgy kezeltél, mint egy mocskot. Szívességet tettem a városnak azzal, hogy megöltelek."

Harry dühösen meredt Natere, állkapcsa megfeszült.

"És te," Mondta Nate felém fordulva. "Azt hitted bízhatsz benne,nem igaz? Tudom, hogy láttad a felvételeket. Bíztál benne, szerelmes lettél belé, akkor is, ha tudtad, hogy milyen szörnyű ember volt, mikor élt. És hadd mondjak el neked valamit: befolyásolt volna ugyanígy, ha nem öltem volna meg. Az emberek nem változnak. Akkor sem, ha meghalnak."

"Ez nem igaz." Mondtam. "Tévedsz."

"Én? Nézz ránk. Meg fog ölni. Átvert téged. Nézz rá és mond azt, hogy nem ugyanaz az ember, mint a felvételeken- kivéve, hogy nem dobog a szíve."

"Mondd el neki, gyerünk mondd el." Kiabálta Harry. "Mondd el neki pontosan, hogyan öltél meg. Mondd el neki, hogy mit tettél velem!"

Nate megfeszítette állkapcsát.

Harry rám nézett. "Összeverekedtünk pár héttel azután, hogy kiderült Ava elvetélt, apa irodájában június nyolcadikán. Engem vádolt vele és kiabáltunk, és aztán megütött. Max elhagyta a szobát. Tehát én visszaütöttem, és ő a tükörnek vágott brutális erővel és megfojtott a saját kezével."

Harry minderre emlékezett és nem mondta el nekem. Azt mondta semmire nem emlékszik, amikor betörtünk a szobába.

"Nem akartalak megölni először," Mondta Nate, hangja elhalkult. "Először, egy baleset volt. De utána boldog voltam, hogy megtettem."

"Várj egy percet," Mondtam. "Mi volt a terved a PPD üzenettel? Igaz? Neked van...?"

Nate vészjóslóan mosolygott. "Nézd, ezt egy vicces történet. Kedves Max elhitte, hogy paranoid személyiségi zavarom van és próbálta rávenni a kedves apukáját, hogy küldjenek terápiára. De nem akartam menni, és apa se akarta. Szóval itt vagyok."

Hirtelen visszaemlékeztem arra, amikor a könytárban voltam több hete, és halottam Maxet valakihez durván beszélni, aki sürgetett. Nate lehetett az. Max azt akarta, hogy Nate kezelésre menjen. Max a Benvoliot akarta az összes létesítmény közül- ott állt, tudta, hogy Nate beteg.De elment mielőtt Harry és Nate verekedni kezdett volna nyolcadika este. Az összes vitájuk vezetett ide., Max ott állt, hagyta, hogy bármi történjen. Ő egy szemlélő volt.

"Együtt nőttünk fel." Mondta Harry Natenak fejét rázva. "Egy csapatban voltunk minden éven, minden buliba együtt mentünk meg minden."

"Miért nem viselkedtél így? Most ezt mondod, de én és te is tudjuk, hogy sosem kezeltél úgy, mint, akit egész életedben ismertél. Nem foglalkoztál velem. Vagy bérkivel, ha számít."

"Szóval meg kellett ölnöd?"

"Mondtam." Mondta Nate szikrázó szemekkel. "Egy apró boldog baleset volt."

Őt bámultam, és láttam milyen elmebeteg. Nem csak paranoid személyiség zavara lehetett. Milyen betegség hatására hívhatja a legjobb barátja halált egy boldog kis balesetnek?

"Mi van a tisztással?" Kérdezte Harry. "Leégetted, igaz?"

"Természetesen én gyújtottam fel. Figyelmeztetés ane számára. Tudtam, hogy ott szaglászott és Avával beszélt. Tennem kellett valamit."

"Beteg vagy." Mondtam.

"Ez volt az egyetlen dolog, amim maradt." Mondta Harry a fogai közt sziszegve. "És te elpusztítottad."

"És most nincs semmid." Mondta Nate, mosolygott rosszindulatúan. "Semmi, de utálat irántam és hamis szerelem iránta."

"Nem hamis."

"Nem számít." Csattantam. "Ez nem rólam szól."

Harry a fejét rázta. "Megöltél egy apró dolog miatt." Szűrte a fogai közt. "Irigység."

"Nem irigységből." Mondta Nate. "Megöltelek, mert megérdemelted a halált. Jobban megérdemelted, mint bármi mást. És tudod mit? Ha most élnél, újra megölnélek."

"Ennek vége." Mondta Harry, zsebébe nyúlt és elővett valamit. Egy fegyvert szegezett Natere. "Emlékszel erre a fegyverre, Nate? Ez apa dolgozószobájában lógott, ugyanazon a falon, aminek nekiszorítva megöltél!"

"Csináld." Mondta Nate nevetve. "Csináld. Ölj meg. Én kérlek."

Harry közelebb lépett Natehez, lövésre készen.

"Ne,kérlek!" Gyorsmozdulattal a fegyver és Nate közé vetettem magam, a pisztoly csöve a kulcscsontomnak nyomódott.

"Jane, mi az ördögöt csinálsz?" Eresztette le a fegyvert és hitetlenkedve nézett rám. "Miért véded?"

"Ha megölöd, nem leszel jobb nála." Mondtam lassan, parányi irgalmat keresve Harry szemeiben. "Nem engedem, hogy ezt tedd."

"Meg kell tennem, hogy átkeljek." Mondta. "Meg kel halnia."

"És azután? Átkelsz, ő is átkel? Ezt akarod? Gyilkos leszel, mint ő."

"Nem érted." Mondta Harry. "Ez az egyetlen utóéletbe vezető út számomra."

"Ne tedd ezt." Mondtam a fejemet rázva. "Tudom, hogy jobb vagy nála. Tudom, hogy többé nem vagy olyan, mint amiket ő mondott. Bizonyítsd be nekem."

Harry lefagyva állt és engem bámult. Lassan a fegyverért nyúltam, elvettem tőle és eldobtam. Szívem gyorsabban vert, ahogy találkozott tekintetünk, a hideg bosszú eltűnt. Előrenyúlt és én karomat köré tekertem, ajkait nyakamnak nyomta, ahogy magamhoz szorítottam.

És hirtelen, susogás hallatszott mögöttem, és elengedtük egymást, hogy lássuk, ahogy Nate Harry sírja előtt térdel és felemeli a fegyvert.

"Le kellett volna lőnöd." Mondta Harrynek, a fegyvert a fejéhez emelve. "Nem akartam már sokáig élni."

Bang.

Nate a földre zuhant, vér folyt fejéből. A fegyver kiesett kezeiből és ő elterült, élettelenül, így minden jóra fordult.

De, amikor Harryt kerestem, már elment.

Köszönöm, hogy olvasod a fordításomat, ha tetszik szavazz és ha késztetést érzel írj nekem pár sort nyugodtan! (: