Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

17.rész

Gyorsan átöltöztem és már indultam is haza. Összedobtam pár szendvicset a kosárba, tettem hozzá bort, két poharat és letakartam egy pokróccal. Felmentem a szobába felkaptam egy lenge nadrágot és egy bő rövid ujjút. Egy kicsit úgy éreztem magam, mint a hippik, de ez volt a legkényelmesebb és legkönnyebben levehető ruháim. A táskámba pakoltam be 2 fürdőruhát és két törölközőt is.

Az órára néztem. Már fél hét volt. Gyors beültem a kocsimba és mentem is Amy háza felé.
Az idő nagyon szép volt, a nap sütött a szél kellemesen fújdogált. Mintha az időjárás megérezte volna, hogy ma ez egy nagy nap. Legalább is nekem annak számított hisz Amy végre beadta a derekát.
Megálltam egy virágüzletbe és vettem neki egy csokor vegyes valamit, amit az eladó csinált gyorsan, de nagyon szép lett szerintem. Gondolom szereti a virágokat hisz az ebédlő asztala közepén is volt egy szép csokor.

Mikor Amy háza előtt jártam lehajtottam a napellenzőt és elhúztam a tükör részét, hogy le tudjam magam csekkolni. Nagy levegőt vettem. Megfogtam a virágot és elindultam az ajtó felé. Mikor ott voltam bekopogtam és vártam. Amyn egy sima rövid farmer nadrág volt és egy pántos, ami kiemeli tökéletes felső testét. Fekete haját pedig copfba fogta, de elől kiált pár hajszál, ami nagyon jól állt neki. Nem tagadom, rosszabb voltam mint egy kamasz kisfiú és elég csúnyán megbámultam. Köhintett egy aprót, mire a szemébe néztem ő pedig hangosan elnevette magát.

-Szia -mosolygok rá.

-Jó napot Miss Diamond -kezd el vigyorogni.

-Ezt neked hoztam -nyújtom át neki a virágot.

Mosolyogva elfogadja és befut vele a házba, majd vissza sétál hozzám. Bezárja az ajtót, kézen ragad és az autó felé húz, mire elmosolyodok. Mikor ott voltunk finoman az autónak lökött és megcsókolt, amit viszonoztam is. Kezemet a derekára tettem, mire elmosolyodik a csók közbe. Megfogja a kezem és lejjebb vezeti a seggére, mire még levegőt is elfelejtettem venni. A rövid nadrág olyan rövid volt rajta hogy a feneke alsó felét takaratlanul hagyta, így ujjaimmal szabadon simogathattam a fedetlen bőr felületet, ami minden bizonnyal tetszett neki, hisz mosolya még nagyobb lett, ha ez lehetséges. Keze mellemre csúszik, mire kissé ijedten rá néztem, hisz még is csak az utcán vagyunk ahol bárki láthat és én teljesen beindultam rá.
Gondolom látta milyen esetlen fejet vágtam, mert felnevetett és inkább átsétált az autó másik felére. Mikor észbe kaptam utána szaladtam és kinyitottam neki az ajtót.

-Tudod te vagy az első aki nem markolt a fenekemre, épp csak cirógattad. Nem tudom, hogy azért mert még kezdő vagy vagy csak direkt várakoztatsz -ölti ki rám a nyelvét mire elmosolyodtam, de nem szóltam semmit, bár szerintem tisztában volt vele hogy az első válasz volt a helyes.

Az út sokáig csendben telt. Annyira izgultam, hogy ha megkérdezte volna a nevem, még arra se tudtam volna egyértelmű választ adni. Ezt minden bizonnyal ő is észrevette és nem szólt, csak mosolyogva nézett hol engem, hol az utat és néha halkan dúdolgatta a zenéket.

-Hova viszel? -kérdi mikor már kiértünk a városból.

-Elrabollak -vigyorgok rá.

-Hát nem is tudom Sara, én inkább téged tudnálak elképzelni kikötözve nem pedig úgy, hogy te kötözöl ki -néz rám kihívóan, mire felnevetek és megrázom a fejem.

-Igazad van -ismerem be, mivel mindketten tudtuk, hogy kettőnk közül ő a dominánsabb fél.

-Komolyan Sara hova megyünk? -néz rám mosolyogva.

-A partra.

-Ez elég nyálas nem gondolod?

-Ömm, de csak vicceltem -hazudok.

-Kár, pedig szívesen meg mártóztam volna –kezd el provokálódni. Gondolom most felméri, hogy hazudnák-e a kedvéért vagy valami ilyesmi. Vagy csak simán játszadozó kedvébe van.- De nincs fürdőruhám szóval reménykedjünk, hogy egyedül leszünk a parton -suttogja a fülembe, mire az egész testem elkezdett bizseregni.

-Ná..nálam van, kölcsön adom ha gondolod -nyelek egy hatalmasat, mivel kezét megéreztem combomon.

-Igen Sara? Csak nem tengerpartra készültél? -kissé beljebb nyomja kezét a combomon, mire eltátom a szám.

-Amy karambolozni fogunk -suttogom erőtlenül.

-Nem szeretsz veszélyesen élni? -kérdi és elveszi a kezét.

-Rosszabb vagyok, mint a nyugdíjasok.

-Majd én feldobom a napjaid -fogja meg az arcom és maga felé irányítja.

Kissé lassítottam és fél szemmel próbáltam az utat nézni. Megcsókolt, én pedig viszonoztam. Valaki elkezdett mögöttem dudálni, mire kitettem az indexet és megálltam az út szélén.

-Be vagy indulva? -kérdem mivel még vezetni se hagyott.

-Rád ki ne lenne? -simít végig arcomon.- De talán estig tudok várni -nyom egy puszit ajkamra.

-Reméltem, hogy ezt mondod, mert itt elég kényelmetlen volna - nézek a hátsó ülésekre ahol alig volt hely.

-Már próbáltad?

-Párszor aludtam benne. Másnapra fájt mindenem -nevetek fel, bár az emlék egyáltalán nem volt vicces. Apa akárhányszor megvert mindig az autóba aludtam pár napot és a suliba zuhanyoztam. Rob mindig hozott nekem kaját és így vészeltem át pár napot, még otthon nem csillapodtak a kedélyek. A későbbiekben kezdtem csak el hotel szobákat kivenni, mikor apa oda adta az első bankkártyámat.

Visszatértem az útra és a strandig meg se álltunk.

Mikor ott voltunk kivettem a hátizsákom és a kosárkámat a csomagtartóból és elindultunk a parton. Amy megfogta a kezem, mire rá néztem mosolyogva, de az izgatottság miatt érzem, hogy egyre nyirkosabb lesz a tenyerem, de őt ezt nem zavarja. De ha zavarta is a dolog nagyon jól álcázta hisz nem engedett a kezem szorításán.

Kézen fogva sétálgattunk még nem elértünk egy elkerített részhez, ahova ki volt írva, hogy belépni tilos, magán terület.

Elővettem a kulcsom és kinyitottam a kaput majd vissza is zártam azt. Ez a része a partnak a családomé. Itt volt a nyaralónk. Leterítettem a pokrócot, ahova leültem. Amy követte a példám és mellém ült.

-Hadd találjam ki. A tietek? -kérdi vigyorogva és elnéz a másik kapuig.

Fal kerítéssel volt elkerítve, hogy senki ne lásson be. Bár, aki nagyon akart az a tengeren keresztül bejöhetett.

-Nem akartam, hogy más is lássa meztelenül a barátnőm.

-A barátnőd?

-Mármint, nem úgy gondoltam hanem. Nos nem akarom, hogy más meglásson téged.

-Ugye tudod, hogy kurva vagyok? Naponta látnak így az emberek -mondja ki a nyilván valót.

-Igazad van -állok fel.

-Hé most hova mész? -szalad utánam, de én is gyorsabb tempóra kapcsoltam.

Hirtelen szó szerint rám ugrik, mint egy oroszlán a gazellára, mire a homokba estem. Lelassítva elég vicces film jelenet lenne ebből.
Maga felé fordított és lefogta kezemet szorosan és csípőmön ült.

-Sajnálom oké? Csak nekem ez szokatlan, ez a helyzet -mondja, mire elfordítom a fejem.- Sara sajnálom. Bejött, mikor a barátnődnek hívtál. Nagyon is csak még senki nem nézett rám így és kicsit izgulok, mert félek hogy elcseszek valamit pont mint az előbb -suttogja, mire lassan felé nézek.- Viszont nekem ez a munkám és ezt te is tudod.

-Tudom -suttogom és lehunyom a szemem.

-Figyu, mit szólnál, ha nem beszélnénk munkáról? -nyom egy puszit az arcomra, ajkam szélére, államra és végül az ajkamra.- Hoztál valami kaját? Éhen halok -suttogja ajkamra.

Megakartam csókolni, de mosolyogva arrébb húzta a fejét. Felállt rólam és a kezét nyújtotta, amit el is fogadtam. Visszamentünk a pokrócra és elkezdtük enni a szendvicseket. Mikor jól laktunk elő vettem a poharakat és a bort. Töltöttem neki és magamnak is. Mélyen szemembe nézet, koccintottunk majd mindketten ittunk.

A nap kezdett lemenni. Amy közelebb bújt hozzám, mire átkaroltam. Órákig csak ültünk így. Csend volt, de nem az a kínos csend hanem kellemes volt. Néztük a hatalmas tengert, ahogy a kellemes szél apró hullámokat hoz létre és a hullám hangját hallgattuk miközben egymásnak ütköznek.

-Nincs kedved megmártózni? -néz rám hirtelen.

-De... -elővettem a hátizsákomból a fürdőruhákat.

Egyiket Amy kezébe nyomtam majd elfordultam. Halkan felnevet és szinte biztos voltam benne, hogy ő nem fordult el. Kikapcsoltam a melltartóm és hagytam, hogy az a földre essen. Felvettem a bikini felsőm, majd hátra kukkantottam. Természetesen Amy bámult.

-Nem kell szégyenlősködni. Láttalak már ruha nélkül -vonja meg a vállát és ott állt úgy ahogy Isten megteremtette.

A fejem elvörösödött és inkább visszafordultam. Újra felnevet. Gyorsan átvettem a fürdőruha alsó felét, majd Amy felé fordultam, aki nem kapkodta el a dolgot hisz még csak a bikini alsó része volt rajta. Rám nézett vigyorogva én pedig úri lányhoz méltóan csak a szemébe próbáltam nézni, amit ő is észrevett. A nap szinte eltűnt, helyette a hold vette át a főszerepet és csak az adott nekünk némi világosságot.

-Sara nyugodtan lejjebb nézhetsz -néz rám vigyorogva, mire inkább elfordítottam a fejem.

Szemem sarkából látom, hogy elindult felém. Mikor előttem járt megragadta az arcom és kényszerített, hogy szemébe nézek. Kezével megfogta kezemet és a jobb mellére tette. Ajkamba haraptam. Annyira puha volt a mellén lévő bőr. Lassan végig simítottam rajta és visszanéztem szemébe.

-Aki utoljára ér a vízbe az a vesztes -lök meg hirtelen, mire a homokba estem.

Mikor felfogtam mit mondott felálltam és utána szaladtam, de így is ő ért előbb a vízbe. Utána ugrottam és beúsztam utána. Itt még leértünk a lábunk, a víz épp a mellkasunk fölé ért.

-Vesztettél. Kérem a díjam.

-Mit szeretnél?

-Csak egy kis apróságot -néz mélyen a szemembe, de most a kék szempár szinte feketévé vált a vágyakozástól.

Közelebb jött és megcsókolt. Vissza csókoltam és élveztem ahogy ajkunk kényezteti egymást. Mikor elhajolt rám mosolygott.

-Köszönöm, ez volt életem legjobb napja -lebukott a víz alá, mire követtem a példáját.

Kinyitottam a szemem a víz alatt, ami kissé csípett. Amy szeme is nyitva volt. Megragadta a csípőm és magához húzott majd újra megcsókolt. Mikor elfogyott a levegőnk felmentünk a víz fölé.

-Ezt mindig ki akartam próbálni. A filmekbe olyan jól mutatott -mondja mosolyogva miközben levegő után kapkod.




Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro