Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

13.rész

-Ha tényleg bejön neked Sara akkor kockáztass. Csak lépj le vele.

-Nem akarom azt anya... - nyomom meg az anya szót.

-Én pedig nem akarom, hogy kurválkodásból élj Amy. Te ennél többre vagy képes. Tehetséges vagy és itt egy lehetőség, amit kézen kell ragadni.

-Nézd már nagy lány vagyok. El tudom dönteni mit akarok. Már nem kell rám vigyáznod. Nem az az esetlen 14 éves kislány vagyok, akire vigyázni kell - ezzel felálltam és eljöttem onnan.

Ma szerencsére nincs kuncsaftom. Úgy se lett volna hozzájuk kedvem. Mikor haza értem, körbe néztem, hogy megbizonyosodjak róla, hogy a két lány lelépett. Ezután leültem a tv elé és elkezdtem mindenféle értelmetlen műsort nézni.

Olyan fura volt, hogy még Sara se foglalt időpontot. Pedig reménykedtem, hogy majd újra látni akar vagy valami. Lehet, hogy ennyire megbántottam? Lehet, hogy tényleg soha többé nem fog keresni ahogy kértem tőle? Ennyire megbántottam volna?

Remélem nincs semmi baja. Talán megcsörgetem, úgy is megadta a telefon számát. Igen, ezt fogom tenni, ebbe nincs semmi rossz. Csak érdeklődök nála, hogy hogy van.

-Haló? - szól bele valaki a telefonba.

-Szia...Sara? - kérdem gondolkodva, mert neki sokkal lágyabb a hangja.

-Ó Amy? Maggie vagyok, Sara nos épp fürdik!? - inkább hangzott kérdésnek, mint kijelentésnek.

Maggie hangja szomorú volt, én pedig rögtön rosszra gondoltam. Remélem semmi baja, de gondoltam azért rá kérdek.

-Valami történt vele?

-Olyasmi. Az apja tegnap bepöccent.

-Ez mit jelent?

-Szétverte az egész hátát egy szíjjal - mondja Mag fáradtan.

-Hogy mi? Add kérlek Sarat - akadok ki.

-Szia Amy - szól bele végre ő a telefonba. Hangja megviselt volt és fáradt, mint aki egész este egy szemhunyásnyit sem aludt. 

-Látni akarlak. Gyere át hozzám.

-Azt hittem, hogy te nem akarsz tőlem semmit!

-Kérlek Sara...

-Nem szeretném, hogy így láss...

-Kérlek... ez lehetne az – elgondolkodtam, hogy mivel is csalogathatnám ide. Nem tartott sok időbe, hogy eszembe jusson a szó – az első randink – mosolyodok el. Olyan fura volt ezt kimondani. Ezzel tuti ide fogom tudni csalogatni, hisz mondhatni, hogy már az elejétől ezt akarta, egy randit velem. De vajon én is ezt akarom? Randizni akarok és ismerkedni vele vagy csak szexelni? 

Ennyivel tartozom neki, hisz végül is gondolom azért történt ez, amiért késett vagy nem is tudom, de majd kiderítem, ha átjön.

-Rendben, 1 óra múlva ott vagyok - mondja és leteszi.

Egy fél óra után a pizza futár kihozta a megrendelt pizzákat. Én addig kissé össze takarítottam meg hasonlók. Be kell, hogy valljam eléggé izgultam, de nem tudom, hogy miért. 
A csengő hangja zökkentet ki a takarításból. Gyorsan az ajtóhoz szaladtam, megigazítottam magam a tükörbe és kinyitottam az ajtót.
Sara elég rosszul nézett ki. Arca sápadt volt, szeme karikás és duzzadt, ajkai szét voltak harapdálva. Egy egyszerű fekete farmer és egy combja közepéig érő hoodie volt rajta. A gyönyör mosolya pedig nem ragyogott az arcán. 

-Szia - nyomok arcára egy puszit, mire arca rögtön kivörösödik, így sokkal jobban néz ki.

Megfogtam a kezét és behúztam a lakásomba. Elővettem a pizzát, addig Sara a tv elé ült. Mikor leült halkan felszisszent.

-Hozzak párnát vagy valamit? - kérdem aggódva.

-Nem, nem kell - kezd el mozgolódni, hogy megtalálja a számára tökéletes pózt.

-Rendeltem pizzát. Remélem ezt szereted - leültem mellé a kanapéra és elindítottam a filmet.

Sara szemszöge:

Teljesen bealudtam, fogalmam sincs hogyan vagy, hogy mikor. Viszont mikor kinyitottam a szemem Amyvel találtam magam szembe.

-Mi az? Miért nézel? - kérdem és zavartam lehajtom a fejem és kissé megtörlöm az ajkam körüli részt, hogy megbizonyosodjak róla, hogy nem vagyok nyálas.

A szobájába voltunk. Hogy a fenébe bírt ide becibálni az nélkül, hogy felébredtem volna? Jó mélyen elaludtam ezek szerint. Vajon hány órát aludtam?

-Egy gyönyörű lányt - állam alá nyúl és kényszerít, hogy szemébe nézzek.

Lassan elkezdett felém hajolni, mire mosolyogva lehunytam a szemem. Végig húzta hüvelyujját az ajkamon, mire kissé eltátom azokat. Nem csókolt meg, mire kinyitom a szemem. Ő csak ajkam vizsgálta közben a sajátját harapdálta. Végre felnézett a szemembe és elmosolyodik.

-Máskor én akarom így szét harapni a szád - suttogja ajkamra.

Behajoltam, hogy megcsókolhassam. Lassan hátamra fordít, mire felszisszenek a fájdalom miatt. Szinte rögtön leugrott rólam.

-Te jó ég, ne haragudj. Teljesen kiment a fejemből - kezd el szabadkozni.

-Semmi baj - mondom és egy puszit nyomok az ajkára.

-Megmutatod? Kérlek...

-Amy én nem...

-Kérlek - mintha bűntudatot láttam volna a szemébe, de nem értem miért, ez nem az ő hibája volt.

Felültem, a fal felé fordultam és lassan lehúztam magamról a hoodie-t, ami alatt nem volt semmi, mivel annyira szét volt a hátam, hogy még a melltartót se tudtam felvenni.

-Azt a kur... - kezd bele, de inkább nem fejezi be.

Lassan végig húzza ujjait hátamon, mire össze rezzentem és ajkamba haraptam, nehogy felsikoltsak.

-Nagyon fáj? - kérdi és lassan maga felé fordít.

Eltakartam magam és mosolyogva rá néztem.

-Pár nap és begyógyul... - suttogom.

-Apád elmebeteg... miért nem jelented fel?

-Mert diliházba csuknának engem... Hidd el, apám nem olyan ember, akivel jó kikezdeni. Ha betartom a szabályait és nem részeg, akkor ezt megúszom... Tegnap sajnos nem sikerült ez. Ha kicsit korábban érek haza vagy ha esetleg később, mikor alszik már...

-Miattam történt.

-Nem, nem miattad. Apámnak átkattant. 5 perccel hamarabb otthon voltam, mint a kimenőm szól. Amy nézz rám - mondom és megfogom a lány arcát gyengéden. - Nem a te hibád oké? Ne is beszéljünk apámról inkább. Beszéljünk rólad - mosolygok rá és végig simítok gyönyörű arcán.

-Mit szeretnél tudni?

-Miért pont ezt választottad?

-Mármint a kurválkodást?

-Igen...

-Nos erről nehéz beszélni, de gyerek koromba az utcán nevelkedtem. Még csak 8 voltam, mikor egy férfi...megerőszakolt és megkéselt. Szó szerint a saját vérembe feküdtem, mikor Elen rám talált. Megmentette az életem. Ha ő nem jön arra felé elvérzek az utcán és senkit nem érdekelt volna. Ő felnevelt, fizette az iskolámat meg minden egyebet. Gimi után szerette volna, ha tovább tanultam volna, ami meg is történt. Két évig jártam az egyetemre, de nem tetszett, így inkább ezt választottam. Be akartam neki bizonyítani, hogy nélküle is boldogulok, hogy már el tudom magam tartani saját erőmből.

-Nem bántad meg? – végre úgy éreztem, hogy kezd megnyílni előttem, így most kell faggatóznom, ha többet akarok megtudni róla. Mint arra már rájöttem, Amy nem nagyon szeret magáról beszélni. Sőt rövidke ismertségünk alatt, szerintem ez az első olyan alkalom, hogy őszintén beszél velem a múltjáról, illetve jelenéről.

-Tudod elég vicces kurvának lenni. Rengeteg emberrel találkoztam és a fele azért fizetett nekem mert beszélgettek velük. Nem mindenki akar szexelni, valaki csak azt akarja, hogy végre rá figyeljenek, hogy valaki megértse őket - végig simít arcomon, mire lehunyom a szemem.

-Nagyon szeretném, ha eljönnél velem vacsorázni... - suttogom és nyomok egy puszit ajkára, mire elmosolyodik.

-Nézd Sara... mi nem illünk össze. Te gazdag vagy és híres, én pedig egy kurva. Szerinted mit mondanának az emberek?

-Nem érdekel, mit mondanának. Szökj el velem. Menjünk el a világ végére, bárhová... - próbálkozom tovább.

Lehet, hogy túl nyomulós vagyok, de mióta megláttam, egyszerűen nem tudok másra gondolni. Ha létezik olyan, hogy szerelem első látásra, azt hiszem velem ez történt. Ahogy besétált azon az ajtón teljesen elvarázsolt. A külsője, az őt körül vevő pozitivitás, egyszerűen csak rá tudok gondolni mindig. Teljesen elvette az eszem és ha rá gondolok akkor folyton azon kapom magam, hogy mosolygok.

-Egy randi... - adja be a derekát.

-Köszönöm, ígérem nem fogod megbánni Amy... - mondom, mire össze érinti ajkunkat és mély csókba ránt.

Elkezdtem felé mászni, mire hátára fekszik és elkezd mosolyogni. Megfogtam a pólója alját és lassan elkezdtem lehúzni róla.

-Hey, most nem muszáj. Nehogy felszakadjon a sebed vagy valami - néz rám aggódva és arcomhoz nyúl.

Egy puszit nyomtam kezére, majd megfogtam azt és mindkettőt a feje fölé helyeztem. Halkan felnevet, mire megcsókoltam. Össze érintettem homlokunkat és lehunyt szemmel hallgattam szapora szívverését.

-Amy mondtam már, hogy gyönyörű vagy? - kezdem el nyakát csókolgatni.

-Megszólalt a Disney hercegnő - mondja nevetve és vissza felhúz magához egy csókra.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro